Az IT-szféra bankszektort fenyegető csalásai a lakossági ügyfelek körében

Sike Marcell (2023) Az IT-szféra bankszektort fenyegető csalásai a lakossági ügyfelek körében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Sike_Marcell_MSC_PÜ_Az IT-szféra bankszektort fenyegető csalásai a lakossági ügyfelek körében.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Sike_Marcell_MSC_PÜ_összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (190kB)
	PDF Sike bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (306kB)
	PDF SIKE ÖSSZEGZŐ KÉRDÉS.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (264kB)
	PDF Sike Marcell.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (286kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p>Szakdolgozatom a banki szférában elterjedt csalásokat és a lakossági ügyfelek biztonságtudatos viselkedését, valamint e két tényező kapcsolatát vizsgálja. Alapvető célja, hogy megválaszolja, hogy van-e szignifikáns összefüggés a banki csalások (várható) sikeressége és a potenciális áldozatok demográfiai jellemzői között.</p> <p>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A mindennapi ügyintézés sokkal egyszerűbbé vált az ügyfelek részére, mely következtében akár az otthonuk kényelméből tudják intézni a szükséges ügyeket. Ezzel párhuzamosan az emberek felelősségi köre folyamatosan nőtt, mivel bizonyos feladatokat ügyintéző nélkül tudnak megoldani. A kérdés viszont az, hogy ennek következtében mekkora mértékben tudják elsajátítani az ügyfelek biztonságtudatos viselkedést a bankolásuk során. </p> <p>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A dolgozatom bevezetésében bemutattam a téma relevanciáját alátámasztó területeket, melyet követően szekunder kutatás keretében számos forrást dolgoztam fel, hogy minél átfogóbb képet kapjak a vizsgált területtel kapcsolatban. Ismertettem a bankolás és ezen belül a digitális bankhasználat fejlődését történeti megközelítésből, továbbá bemutatásra került a FinTech és a BigTech szféra is. Három tanácsadó cég kiadványai alapján áttekintést adtam a jövőbeli lehetséges trendekről, illetve hogy egyes szcenáriók alapján merre haladhatnak a lakossági banki szolgáltatások.</p> <p>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Ezt követően bemutattam napjaink digitális bankolását meghatározó csalási technikákat, kiemeltképp a fókuszt a social engineering támadásokra helyeztem, melyek az összes kibertámadás több, mint 98%-ában szerepet játszanak. A hangsúlyt a biztonsági lánc egyik leggyengébb pontjára, a humán tényezőre helyezi, ezért szoftveres megoldásokkal nem lehet védekezni ellenük. Ismertettem az ügyfelek és a bankok nézőpontjából a megfelelő hatékonyságú e-biztonság megteremtéséhez szükséges lépéseket, mivel mindkét oldalnak meghatározó szerepe van az effektív védelem kialakításában. </p> <p>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Mindezek után a szakdolgozatom primer kutatásának bemutatására került sor. A kvantitatív kutatáson belül a kérdőíves adatfelvételi módszert alkalmaztam, mely keretében 110 kitöltőre tettem szert. A kitöltők 84,55 %-a preferálja banki teendőit online platformokon keresztül végezni, melyek közül leggyakrabban az internet- és a mobilbankolást választják. A legtöbb válaszadó úgy gondolja, hogy az emberek a biztonsággal kapcsolatos kétségeik miatt nem veszik igénybe az internet- és mobilbanki szolgáltatásokat, továbbá a használatukhoz szükséges tudás sincs a birtokukba, amellyel megfelelő biztonságban érezhetnék magukat. A minta alapján a banki biztonságtudatossági szint változó átlagos értéke alapján a kitöltők jól teljesítenek banki biztonságuk szempontjából. A banki csalásokról leggyakrabban a közösségi médián, illetve az internetes hírportálokon és a banki hivatalos honlapokon keresztül tájékozódnak a válaszadók. Ezért a bankoknak nagy hangsúlyt kell fektetniük, hogy a csalásokkal, adathalászattal kapcsolatos tájékoztatásuk célba érjen az ügyfelek körébe ezeken a platformokon. A válaszok alapján megállapítható, hogy a csalások nagy része irányul a bankkártya adatok megszerzésére. Az OTP weboldalának felismerésére irányuló kérdés mutat legerősebb kapcsolatot a korcsoport változóval. A szubjektív banki ismereti szint és a banki biztonságtudatossági szint ismérvek között pozitív közepesen erős kapcsolat van. A banki biztonságtudatossági szint ismérvvel 5%-os szignifikancia szinten csak az iskolai végzettség, mint demográfiai változó, továbbá a kedvelt online banki szolgáltatás, az ügyintézés színtere és a mobilbanki applikáció használata ismérvek mutatnak kapcsolatot.</p> <p>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A dolgozatom befejeztével még inkább úgy gondolom, hogy az online banki csalásokkal és a jövőben megjelenő újabb változatokkal érdemes és szükséges foglalkozni. Összességében meglátásom szerint nem a lakossági ügyfelek demográfiai adatai a meghatározó változók a szakdolgozatom kutatási területének vizsgalatakor. Ezzel szemben a banki működés és szolgáltatások terén megszerzett szakértelem jelentősen befolyásolja a megtévesztésekkel és csalásokkal szembeni védelem és biztonság szintjét, mely elemzése már egy másik kutatás témája lehetne.</p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adatvédelem, bank, bankbiztonság, biztonság, csalás, digitális technológia, internetbank, lakossági ügyfél, mobilbank, social engineering, védelem
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 15:47
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 15:47

Actions (login required)

Tétel nézet