Az IT-szféra bankszektort fenyegető csalásai a lakossági ügyfelek körében

Sike Marcell (2023) Az IT-szféra bankszektort fenyegető csalásai a lakossági ügyfelek körében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Sike_Marcell_MSC_PÜ_Az IT-szféra bankszektort fenyegető csalásai a lakossági ügyfelek körében.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Sike_Marcell_MSC_PÜ_összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (190kB)
	PDF Sike bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (306kB)
	PDF SIKE ÖSSZEGZŐ KÉRDÉS.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (264kB)
	PDF Sike Marcell.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (286kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatoma banki szférában elterjedt csalásokat és a lakossági ügyfelek biztonságtudatosviselkedését, valamint e két tényező kapcsolatát vizsgálja. Alapvető célja,hogy megválaszolja, hogy van-e szignifikáns összefüggés a banki csalások(várható) sikeressége és a potenciális áldozatok demográfiai jellemzői között. Amindennapi ügyintézés sokkal egyszerűbbé vált az ügyfelek részére, mely következtébenakár az otthonuk kényelméből tudják intézni a szükséges ügyeket. Ezzelpárhuzamosan az emberek felelősségi köre folyamatosan nőtt, mivel bizonyosfeladatokat ügyintéző nélkül tudnak megoldani. A kérdés viszont az, hogy ennekkövetkeztében mekkora mértékben tudják elsajátítani az ügyfelekbiztonságtudatos viselkedést a bankolásuk során. Adolgozatom bevezetésében bemutattam a téma relevanciáját alátámasztóterületeket, melyet követően szekunder kutatás keretében számos forrástdolgoztam fel, hogy minél átfogóbb képet kapjak a vizsgált területtelkapcsolatban. Ismertettem a bankolás és ezen belüla digitális bankhasználat fejlődését történeti megközelítésből, továbbábemutatásra került a FinTech és a BigTech szféra is. Három tanácsadó cég kiadványaialapján áttekintést adtam a jövőbeli lehetséges trendekről, illetve hogy egyesszcenáriók alapján merre haladhatnak a lakossági banki szolgáltatások. Eztkövetően bemutattam napjaink digitális bankolását meghatározó csalásitechnikákat, kiemeltképp a fókuszt a social engineering támadásokra helyeztem,melyek az összes kibertámadás több, mint 98%-ában szerepet játszanak. Ahangsúlyt a biztonsági lánc egyik leggyengébb pontjára, a humán tényezőrehelyezi, ezért szoftveres megoldásokkal nem lehet védekezni ellenük. Ismertettemaz ügyfelek és a bankok nézőpontjából a megfelelő hatékonyságú e-biztonságmegteremtéséhez szükséges lépéseket, mivel mindkét oldalnak meghatározó szerepevan az effektív védelem kialakításában. Mindezekután a szakdolgozatom primer kutatásának bemutatására került sor. A kvantitatívkutatáson belül a kérdőíves adatfelvételi módszert alkalmaztam, mely keretében110 kitöltőre tettem szert. A kitöltők 84,55 %-a preferálja banki teendőitonline platformokon keresztül végezni, melyek közül leggyakrabban az internet-és a mobilbankolást választják. A legtöbb válaszadó úgy gondolja, hogy azemberek a biztonsággal kapcsolatos kétségeik miatt nem veszik igénybe azinternet- és mobilbanki szolgáltatásokat, továbbá a használatukhoz szükségestudás sincs a birtokukba, amellyel megfelelő biztonságban érezhetnék magukat. Aminta alapján a banki biztonságtudatossági szint változó átlagos értéke alapjána kitöltők jól teljesítenek banki biztonságuk szempontjából. A banki csalásokrólleggyakrabban a közösségi médián, illetve az internetes hírportálokon és abanki hivatalos honlapokon keresztül tájékozódnak a válaszadók. Ezért abankoknak nagy hangsúlyt kell fektetniük, hogy a csalásokkal, adathalászattalkapcsolatos tájékoztatásuk célba érjen az ügyfelek körébe ezeken aplatformokon. A válaszok alapján megállapítható, hogy a csalások nagy részeirányul a bankkártya adatok megszerzésére. Az OTP weboldalának felismeréséreirányuló kérdés mutat legerősebb kapcsolatot a korcsoport változóval. A szubjektív banki ismereti szint és a bankibiztonságtudatossági szint ismérvek közöttpozitív közepesen erős kapcsolat van. A banki biztonságtudatossági szintismérvvel 5%-os szignifikancia szinten csak az iskolai végzettség, mintdemográfiai változó, továbbá a kedvelt online banki szolgáltatás, az ügyintézésszíntere és a mobilbanki applikáció használata ismérvek mutatnak kapcsolatot. Adolgozatom befejeztével még inkább úgy gondolom, hogy az online bankicsalásokkal és a jövőben megjelenő újabb változatokkal érdemes és szükségesfoglalkozni. Összességében meglátásom szerint nem a lakossági ügyfelekdemográfiai adatai a meghatározó változók a szakdolgozatom kutatási területénekvizsgalatakor. Ezzel szemben a banki működés és szolgáltatások terénmegszerzett szakértelem jelentősen befolyásolja a megtévesztésekkel éscsalásokkal szembeni védelem és biztonság szintjét, mely elemzése már egy másikkutatás témája lehetne.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adatvédelem, bank, bankbiztonság, biztonság, csalás, digitális technológia, internetbank, lakossági ügyfél, mobilbank, social engineering, védelem
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 15:47
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 15:47

Actions (login required)

Tétel nézet