Pénzügyi döntések magas inflációs környezetben

Tóth Krisztián (2023) Pénzügyi döntések magas inflációs környezetben. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Tóth_Krisztián_MSC_PÜ_Pénzügyi_döntések_magas_inflációs_környezetben.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Tóth_Krisztián_MSC_PÜ_Pénzügyi_döntések_magas_inflációs_környezetben_összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (214kB)
	PDF Tóth Krisztián.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (173kB)
	PDF Tóth Krisztián bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (288kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p>Az elmúlt egy év a magas infláció árnyékában telt, ami sajnos reálbér csökkenést eredményezett a lakosság körében. A vállalatok nem igazán tudtak és nem is akartak lépést tartani az inflációval a fizetésemelések tekintetében. A kérdőív kitöltőinek nagyjából fele nem is részesült tavaly semmilyen kompenzációban a munkahelyén. Viszont nem lehet azt mondani, hogy a kompenzáció neutralizálta volna az inflációs nyomást azok körében, akik kaptak valamiféle plusz támogatást, mivel az életszínvonal változás és a munkahelyi kompenzáció között nincs szignifikáns kapcsolat.</p> <p>Az is látszik, hogy a kitöltők nagyobb része egyre tudatosabban áll hozzá a bevásárlásaihoz, többen kezdték el figyelni az akciós ajánlatokat, illetve többen elgondolkoztak az olcsóbb helyettesítő termékek vásárlásán is. A kiadáscsökkentés egyértelműen megfigyelhető, a válaszadók jelentős része csökkentette a nem létfontosságú cikkekre és a szórakozásra fordított kiadásait, ezen felül a tervben levő jelentősebb kiadással járó vásárlásaikat is inkább elhalasztották.</p> <p>Szerintem nem kell hosszasan bizonygatni, hogy megtakarításra mindig szükség van, mivel sosem tudjuk mikor következik be egy olyan váratlan esemény, ami miatt szükség lenne a félretett pénzre. Akár egy ilyen esemény lehet a jelenlegi extra infláció, ami jelentős plusz kiadást ró a fogyasztókra. A megtakarítás egyfajta védőpajzsként működik az emberek számára, viszont a kitöltők majdnem egyharmada nem rendelkezik ilyen típusú védelemmel és még nagyobb százalékuk semennyit nem is tud megtakarítani havonta. Ezek fényében nem is meglepő, hogy majdnem a válaszadók fele megtakarítás csökkenésről számolt be. A leglikvidebb pénzeszközök (készpénz, számlapénz) az előbb említett védőpajzs mivoltuk miatt nagyon népszerűek válság idején, mivel magabiztosabbak az emberek, ha meg van a kellő pénzügyi háttér. Erre bizonyítékul szolgál az általam elvégzett vizsgálat eredménye, miszerint a megtakarítás és az életszínvonal változása között szignifikáns kapcsolat van, ez bír a legnagyobb magyarázó erővel az életszínvonalra vonatkozóan az összes változó közül. A megkérdezettek közül, akik megtakarítás növekedésről számoltak be, azoknak nagy valószínűséggel az életszínvonaluk is javult az elmúlt év során.</p> <p>A befektetés hosszú távú szemléletet tükröz, így a pénzügyi kultúra egy indikátora is lehet. Ezen kívül, amikor magas infláció sújt bennünket és a pénzünk rohamosan veszít az értékéből, muszáj tennünk valamit annak érdekében, hogy legalább minimalizáljuk a veszteségeinket. Ennek ellenére a kitöltők majdnem kétharmada nem rendelkezik semmiféle befektetéssel. Külön arra is rákérdeztem, hogy ez a magas infláció ösztönözte-e a kitöltőket plusz befektetés eszközölésére. Erre a kérdésre a válaszok méginkább elszomorítóak, mivel a kitöltők nagyjából egyötöde érezte csak azt, hogy tennie kell valamit az extrém mértékű pénzromlás ellen. Azon viszont nem lepődtem meg, hogy az állampapír a favorit a kitöltők körében, mivel az inflációval az állampapír hozamok is megugrottak, így kockázatmentesen két számjegyű hozamot lehet zsebre vágni, igaz nem reálhozamot. A befektetés vizsgálata során korrespondencia-elemzés segítségével sikerült csoportokat is azonosítani a jövedelem és befektetési forma kapcsolata alapján.</p> <p><b>1.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; </b><b>0 – 600&nbsp;000 forint havi nettó jövedelem</b></p> <p>Kockázatkerülő magatartás jellemzi ezt a csoportot, ők a legnagyobb valószínűséggel állampapírba fektetnek vagy egyáltalán nem fektetnek be. Ők minimalizálják a leginkább a kockázatot</p> <p><b>2.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; </b><b>600&nbsp;001 – 800&nbsp;000 forint havi nettó jövedelem</b></p> <p>Ők a leginkább tőzsdei részvényekbe fektetnek, minden más befektetési formától nagyon messze állnak. Eszerint kockázatkedvelők és nem engedik ki a maguk kezéből a pénzügyeiket.</p> <p><b>3.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; </b><b>800&nbsp;000 forint feletti havi nettó jövedelem</b></p> <p>Szeretik kiengedni a saját kezükből az irányítást a pénzügyeiket illetően, inkább a passzív jövedelemre törekednek. Erre utal, hogy inkább befektetési alapokba, illetve befektetési célú ingatlanba fektetnek. </p> <p>Összességében elmondható, hogy az embereket inkább negatívan érintette az elmúlt egy év és ennek következtében elkezdtek tudatosabban gondolkodni, ami a kiadások csökkentését illeti. Ezzel szemben viszont a megtakarítás és befektetés vonatkozásában van még hova fejlődni, mivel jelen pillanatban sokan védtelenek pénzügyileg.</p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	befektetési szokások, fogyasztási szokások, pénzügy, pénzügyi kultúra, pénzügyi viselkedés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 15:46
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 15:46

Actions (login required)

Tétel nézet