A felgyorsult digitalizáció hatása a projektmenedzsmentre és a projektek életciklusára, projektvezetői szemszögből

Tóth Norbert (2023) A felgyorsult digitalizáció hatása a projektmenedzsmentre és a projektek életciklusára, projektvezetői szemszögből. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Tóth_Norbert_MSC_VSZ_A felgyorsult digitalizáció hatása a projektmenedzsmentre és a projektek életciklusára, projektvezetői szemszögből.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Tóth_Norbert_MSC_Szakdolgozat_összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (107kB)
	PDF VSZ Szakmai összegző kérdés_TN.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (301kB)
	PDF Tóth_Norbert_VSZ Otti_bírálati lap.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (685kB)
	PDF Tóth Norbert.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (356kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p>A szakdolgozat témája a felgyorsult digitalizáció hatása a projektmenedzsmentre vezetői szemszögből. A digitális technológiák alkalmazása egyre inkább elterjedt a projektmenedzsmentben, és egyre fontosabbá válik a projektvezetők számára, hogy megértsék ezeknek az új technológiáknak a hatását a projektekre. A dolgozat célja, hogy feltárja, hogyan befolyásolják a digitális technológiák a projektmenedzsmentet, és hogy hogyan lehet a projektvezetőknek használni ezeket az új lehetőségeket a projektek hatékonyabb megvalósítása érdekében.</p><p>A témaválasztás során próbáltam arra fókuszálni, hogy olyan aktuális és jelenleg is zajló eseményt dolgozzak fel, melynek még nem látjuk a végkifejletét és csak találgatni tudjuk, hogy hova fejlődik három, öt vagy tíz éven belül. Ezen gondolat mentén a digitalizációra, mint az elmúlt –és elkövetkezendő- időszakot meghatározó tényezőre esett a választásom.</p><p>A dolgozat készítéséhez kétfajta kutatást alkalmaztam, az elsőt online kérdőíves formában végeztem, majd a tanulságok alapján, a mélyebb szakmai kérdéseket kutatva 2 mély interjút készítettem tapasztalt projektvezetőkkel.</p><p>A dolgozat készítésekor azonosítottam számos pozitív, de negatív tényezőket is, amelyeket a digitalizáció okozott a projektmenedzsmentre való tekintettel. A pozitív hatások között szerepelt, többek között:&nbsp;</p><p>&nbsp;</p><p><b>Feladatok kezelése</b>:&nbsp;Minden projektérintett számára elérhető az információ valós időben. Ennek köszönhetően a projekt büdzsét, és a terjedelmét is hatékonyabban lehet kordában tartani.&nbsp;</p><p><b>Kockázatmenedzsment</b>: Az adatok és a releváns információk digitális formában történő kezelése lehetővé teszi a projektvezetők számára, hogy jobban megértsék a kockázatokat és hatékonyabban kezeljék azokat. Sikerült azonosítani néhány sarkos pontot a kockázatmenedzsmenten belül, amire a digitalizáció jelentős hatással van.&nbsp;</p><p><b>A projekt végrehajtás fázisában való részvétel:</b>&nbsp;A projekt végrehajtás fázisában, ami általában a projektek leghosszabb fázisa, sokat segít a valós idejű adatok hozzáférhetősége. A projekt életciklusának ezen része nagyban egyszerűsödik az eszközöknek köszönhetően. A döntések gyorsabbak és pontosabbak a támogató eszközök segítségével.</p><p>&nbsp;</p><p>&nbsp;</p><p>Negatív hatásokként többek között az alábbiakat sikerült azonosítanom:</p><p>&nbsp;</p><p><b>Eszközökben gondolkodnak, nem folyamatban:&nbsp;</b>Az digitalizációs eszközök használata könnyen vezethet túlzott függőséghez. A projektvezetők túlságosan függővé válhatnak az eszközöktől, és nem tudják megfelelően alkalmazni a projektmenedzsment alapelveit és technikáit, ha az eszközök valamiért nem működnek, hibásak vagy eltérnek az adott projekt igényeitől.<b></b></p><p><b>Megfelelő oktatás hiánya:</b>&nbsp;A digitalizáció megjelenésével sok olyan szoftver és eszköz jelent meg, aminek használatát el kell sajátítani ahhoz, hogy hatékonyan használhassuk őket. Ezek hosszútávú és sikeres használatának az előfeltétele, hogy az érintettek tudását egy olyan szintre kell hozni, amivel már megfelelően, a projektet nem hátráltatva tudják használni az adott eszközöket.&nbsp;</p><p><b>&nbsp;</b></p><p><b>Költségek:&nbsp;</b>Jelentős ráfordítást igényel a vállalatok részéről, ezért alapos tervezésre van szükség ahhoz, hogy adott folyamatokhoz milyen szoftvereket használnak az emberek a vállalatokban.<b></b></p><p>&nbsp;</p><p>További eredmények közé lehet sorolni, hogy sikerült olyan területeket definiálnom, amik további kutatást, elemzést érdemelnek, melyeket részben érintek is, de ezen dolgozat terjedelmét már meghaladják, ilyen területek az alábbiak:</p><p>projektérintettek digitális kompetenciájának hiányosságait és erre megoldási terv javaslat</p><p>A kutatás során felderítettem egy szegmenst (A válaszadó projektvezetők 15%-a nem használ projektvezetéshez szoftvereket) ennek a halmaznak az elemzése.</p><p>A mesterséges intelligencia használata a projektmenedzsmentben.&nbsp;</p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vezetés és szervezés

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	AI, big data, digitalizáció, projektmenedzsment, vezetés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 15:46
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 15:46

Actions (login required)

Tétel nézet