A mesterséges intelligencia és a robotika hatása a munkaerőpiacra

Scheffer Soma Bence (2023) A mesterséges intelligencia és a robotika hatása a munkaerőpiacra. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Scheffer_Soma_Bence_FOLJ2Y.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Scheffer_Soma_Bence.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (159kB)
	PDF szakdolgozat-biralat.docx.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (225kB)
	PDF ZÁRÓVIZSGA SZAKDOLGOZAT BÍRÁLAT ÉS JAVASLAT_SCHEFFER_SOMA_BENCE.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (451kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;">A szakdolgozatomban azt vizsgálom, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika milyen hatással van a munkaerőpiacra, különös képpen a kis és közép vállalatoknál. A jelenleg zajló 4. ipari forradalom nagy változásokat ígér minden téren, és minden iparágban. A mesterséges intelligencia (MI) a közelmúltban nagy áttöréseket ért el, így ez a téma relevánsabb, mint valaha. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban a technikai áttörések mellett egy egyre többet tárgyalt kérdéskör, hogy vajon milyen hatással lesz a munkaerőpiacra, és a jelenlegi társadalmi berendezkedésünkre. Én is ezt a témakört fogom körbejárni a szakdolgozatomban, mivel szerintem ez az Ipar 4.0-t övező kérdések közül a legfontosabb. Azonban a dolgozatom fókuszába a kis és közép vállalatokat állítottam, véleményem szerint egy fontos és relatíve keveset kutatott aspektusa ennek, hogy ezek az új technológiák milyen hatással lesznek majd a kisebb vállalatokra, illetve hogy ez hogyan hasonlítható össze a nagyvállalatokat érintő változásokkal. Megállapítható, hogy az ipari forradalmak hatására nem lett kevesebb munkahely, csak több, illetve az életminőség is javult az átlag emberek körében ennek hatására, viszont ez nem jelenti hogy nem voltak rövid távú negatív hatásai bizonyos rétegekre a szabályozások hiányosságai miatt. A negyedik ipari forradalom egyik fő jellemzője a diszruptív technológiák elterjedése széles körben. Ezek rövid idő alatt nagy hatást fejtenek ki az adott szektorra, és annak működését gyökeresen megváltoztatják. Ennek eredményeként növekszik a termelékenység, ami a gazdasági fellendülést és a fogyasztás növekedését eredményezi. Ezek az új technológiák nagy hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra, és veszélyeztethetik az állások egy részét. A legnagyobb veszélyben lévő munkák nem meglepő módon a rutinfeladatokat, mivel a monoton feladatok -akár fizikai akár szellemi- egyre könnyebben automatizálhatók a robotika és mesterséges intelligencia rohamos fejlődése miatt. Nincsenek teljesen biztonságban a kreatívabb munkákat végzők sem, viszont ezeknek az automatizálása sokkal bonyolultabb és költségesebb, így ezek kevésbé veszélyeztetettek. Napjainkban egyre népszerűbbé válnak a generatív mesterséges intelligencia alapú alkalmazások, ezek szövegek, képek, videók, vagy hangok előállítására képesek a megadott utasítások alapján. Ezek alkalmazása nagyban eltér az előzőleg ismert automatizálási folyamatoktól, a generatív MI potenciálisan segítőként jelenhet meg a munkahelyeken, és ezek a technológiák akár a művészeti piacokra is nagy hatással lehetnek. A mesterséges intelligencia szabályozása jelenleg egy nehéz jogi kérdés, erről még folyik a vita politikai téren is, így országonként eltérő, hogy a robotika milyen jogalanyisági besorolást kap. Szükséges továbbá a minőségi oktatás akár az álltalános, akár a felnőttképzésre kiterjedő állami támogatása, amelynek a fő célja az újonnan szükséges készségek elsajátítása kell, hogy legyen. Az Európai Unióban a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) elmondható, hogy ezek alkotják az „európai gazdaság gerincét”. Több statisztika és kimutatás is alátámasztja, hogy a KKV-k adnak munkát a legtöbb embernek. Ezért is tartom fontosnak annak a vizsgálatát hogy a 4. ipari forradalom vívmányai milyen hatással vannak a KKV-szektorban tevékenykedő vállalatokra, ezen keresztül pedig a munkaerőpiacra. Ezen kívül vizsgálom még hogy ezeknek a felhasználása miben kükönbözhet a multinacionális cégekhez képest.<br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ipari forradalom, kis- és középvállalkozás - KKV, mesterséges intelligencia, piac, robotok
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 15:44
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 15:44

Actions (login required)

Tétel nézet