KKV-k adózása besorolásuk szerint az egyes mezőgazdasági tevékenységek körében

Székely Orsolya (2023) KKV-k adózása besorolásuk szerint az egyes mezőgazdasági tevékenységek körében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Székely_Orsolya_MSC_PÜ_KKV-k adózása besorolásuk szerint az egyes mezőgazdasági tevékenységek körében.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Székely_Orsolya_MSC_PÜ_Összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (190kB)
	PDF MA-Székely Orsolya_Mezőgazdasági KKV-k adózása.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (331kB)
	PDF Székely Orsolya PÜ Bírálati lap.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (283kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p>Dolgozatomban a kis- és középvállalkozások adózását vizsgáltam besorolásuk szerint és főleg a mezőgazdasági tevékenységek körében. A vizsgálataim elsődleges célja annak megállapítása volt, hogy célszerű lenne -e az átlagosan 51 – 60 főt foglalkoztató vállalkozásoknak még valamilyen objektíven megvizsgálható, mérhető, kiegészítő kritériumot biztosítani a középvállalkozássá történő átsorolásukhoz. </p> <p>A vizsgálatot 1006 középvállalkozás 2021 évi adataiból végeztem el, ezek a vállalkozások 51 – 60 főt foglalkoztatnak átlagosan, ezeket az adatokat az Igazságügyi Minisztérium bocsájtotta rendelkezésemre. </p> <p>Első hipotézisem szerint az 51 – 60 fő átlagos foglalkoztatotti létszámú vállalkozások esetében az adózott eredmény viszonyát a mérlegfőösszeghez és a nettó árbevételhez is figyelembe kellene venni az átsorolásnál. </p> <p>Arra az eredményre jutottam, hogy a vizsgált vállalkozások közel egyharmada esetében az adózott eredmény nem éri el a mérlegfőösszeg, illetve a nettó árbevétel 5%-át. . </p> <p>A vizsgálati eredmények alapján az első hipotézisem igaznak bizonyult, így azt a javaslatot tettem, hogy az 51 – 60 főt átlagosan foglalkoztató középvállalkozásoknak, melyek adózott eredménye nem éri el a mérleg főösszeg és a nettó árbevétel 5%-át lehetővé kellene még tenni a kisvállalkozások számára elérhető adózási kedvezményeket, illetve az egyes adónemek, járulékok alóli mentességet, ezzel is segítve a gyorsabb fejlődésüket. </p> <p>&nbsp;</p> <p>Második hipotézisemhez miszerint jelentős adókedvezményektől eshetnek el, illetve többlet adóteher terheli a középvállalkozásokat, akkor is, ha alacsony vagy negatív adózott eredménnyel rendelkeznek, de a foglalkoztatotti létszámuk 51 – 60 fő között mozog. Megvizsgáltam a kkv vállalkozások adózási lehetőségeit, kedvezményeit általánosan és a mezőgazdaságban dolgozó vállalkozások esetében külön is. </p> <p>&nbsp;</p> <p>A második hipotézisem részben bizonyult igaznak a társasági adó esetében. A kis- és középvállalkozások adókedvezményében nincs különbség. </p> <p>A fejlesztési adókedvezmény esetében már 10%-os hátrány éri a vizsgált középvállalkozásokat, így ez esetben már igaznak bizonyult a második hipotézis. Ugyanez a helyzet az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási, felújítási adókedvezmény esetében is, ahol ugyanezzel a 10%-os különbséggel találkozhatunk a kis- és középvállalkozások esetében. </p> <p>A második hipotézisem szintén igaznak bizonyult a kisvállalati adó esetében, mert a vizsgálatban szereplő középvállalkozások több mint kétharmadának árbevétele nem érte el a 3 milliárd forintot, ez a vizsgált vállalkozások több mint kétharmada. Ezek a vállalkozások kizárólag azért nem vehetik igénybe a kisvállalati adót mert középvállalkozásnak minősülnek. A 774 vállalkozás közül 254 adózott eredménye nem érte el a mérlegfőösszeg és a nettó árbevétel 5%-át, így ezen adónem esetében is javaslatot tettem, hogy az ilyen vállalkozások számára is lehetővé kellene tenni ennek a kedvező adózási mód választásának a lehetőségét. </p> <p>&nbsp;</p> <p>Harmadik hipotézisem, hogy az igénybevehető adókedvezmények a nem egyértelmű meghatározás miatt nem minden esetben érvényesíthetőek. A vizsgált állatgyógyszer kereskedő cégnél a Nemzeti Élelmiszerlánc- felügyeleti díj esetében ugyan a jogszabály a kiskereskedelmi eladásokra, azaz a végfelhasználók részére történő értékesítések után egy kedvező 700.000 Ft maximális felügyeleti díjat határoz meg a kisvállalkozások számára, de ezt a vizsgált vállalkozás a megosztás lehetőségének hiánya miatt mégsem tudja igénybe venni, ezért lényegében többlet adó fizetésére kötelezett. A harmadik hipotézisem is igaznak bizonyult.</p> <p>&nbsp;</p> <p>Negyedik hipotézisem a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségének vizsgálatára irányult. A hipotézisem igaznak bizonyult, mivel a vizsgált vállalkozások közel egyharmadánál az adózott eredmény nem érte el a mérlegfőösszeg és nettó árbevétel 5%-át. Javaslatot tettem arra, hogy az ilyen vállalkozásoknak ne kelljen rehabilitációs hozzájárulást fizetniük. </p> <p>&nbsp;</p> <p>&nbsp;</p> <p>Fenti könnyítések természetesen az adott vállalkozások adóterheinek csökkentésével a fejlődésüket segíthetnék, az megint csak egy kutatás tárgya lehetne, hogy ennek következtében a költségvetés adóbevételei milyen mértékben csökkennének. </p> <p>&nbsp;</p> <p>Összeségében elmondható, hogy számos olyan adózási kedvezményt, többlet adó-, járulék-terhet találtam, amit egy viszonylag alacsony nyereséggel vagy éppen veszteséggel működő középvállalkozás a foglalkoztatotti létszám miatt nem tud igénybe venni, vagy plusz teherként meg kell fizetnie. </p> <p>&nbsp;</p> <p>&nbsp;</p> <p>&nbsp;</p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adóalap(ok), adócsökkentés, kis- és középvállalkozás - KKV, mezőgazdasági őstermelői tevékenység, társasági adó
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 15:44
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 15:44

Actions (login required)

Tétel nézet