KKV-k adózása besorolásuk szerint az egyes mezőgazdasági tevékenységek körében

Székely Orsolya (2023) KKV-k adózása besorolásuk szerint az egyes mezőgazdasági tevékenységek körében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Székely_Orsolya_MSC_PÜ_KKV-k adózása besorolásuk szerint az egyes mezőgazdasági tevékenységek körében.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Székely_Orsolya_MSC_PÜ_Összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (190kB)
	PDF MA-Székely Orsolya_Mezőgazdasági KKV-k adózása.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (331kB)
	PDF Székely Orsolya PÜ Bírálati lap.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (283kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban a kis- ésközépvállalkozások adózását vizsgáltam besorolásuk szerint és főleg amezőgazdasági tevékenységek körében. A vizsgálataim elsődleges célja annakmegállapítása volt, hogy célszerű lenne -e az átlagosan 51 – 60 főtfoglalkoztató vállalkozásoknak még valamilyen objektíven megvizsgálható,mérhető, kiegészítő kritériumot biztosítani a középvállalkozássá történő átsorolásukhoz.A vizsgálatot 1006középvállalkozás 2021 évi adataiból végeztem el, ezek a vállalkozások 51 – 60főt foglalkoztatnak átlagosan, ezeket az adatokat az Igazságügyi Minisztériumbocsájtotta rendelkezésemre. Első hipotézisem szerint az 51 – 60fő átlagos foglalkoztatotti létszámú vállalkozások esetében az adózott eredményviszonyát a mérlegfőösszeghez és a nettó árbevételhez is figyelembe kellenevenni az átsorolásnál. Arra az eredményre jutottam, hogy avizsgált vállalkozások közel egyharmada esetében az adózott eredmény nem éri ela mérlegfőösszeg, illetve a nettó árbevétel 5%-át. . A vizsgálati eredmények alapján azelső hipotézisem igaznak bizonyult, így azt a javaslatot tettem, hogy az 51 –60 főt átlagosan foglalkoztató középvállalkozásoknak, melyek adózott eredményenem éri el a mérleg főösszeg és a nettó árbevétel 5%-át lehetővé kellene mégtenni a kisvállalkozások számára elérhető adózási kedvezményeket, illetve azegyes adónemek, járulékok alóli mentességet, ezzel is segítve a gyorsabb fejlődésüket.Második hipotézisemhez miszerintjelentős adókedvezményektől eshetnek el, illetve többlet adóteher terheli aközépvállalkozásokat, akkor is, ha alacsony vagy negatív adózott eredménnyelrendelkeznek, de a foglalkoztatotti létszámuk 51 – 60 fő között mozog. Megvizsgáltama kkv vállalkozások adózási lehetőségeit, kedvezményeit általánosan és amezőgazdaságban dolgozó vállalkozások esetében külön is. A második hipotézisem részbenbizonyult igaznak a társasági adó esetében. A kis- és középvállalkozásokadókedvezményében nincs különbség. A fejlesztési adókedvezmény esetébenmár 10%-os hátrány éri a vizsgált középvállalkozásokat, így ez esetben márigaznak bizonyult a második hipotézis. Ugyanez a helyzet az energiahatékonyságicélokat szolgáló beruházási, felújítási adókedvezmény esetében is, aholugyanezzel a 10%-os különbséggel találkozhatunk a kis- és középvállalkozásokesetében. A második hipotézisem szintén igaznakbizonyult a kisvállalati adó esetében, mert a vizsgálatban szereplő középvállalkozásoktöbb mint kétharmadának árbevétele nem érte el a 3 milliárd forintot, ez avizsgált vállalkozások több mint kétharmada. Ezek a vállalkozások kizárólagazért nem vehetik igénybe a kisvállalati adót mert középvállalkozásnakminősülnek. A 774 vállalkozás közül 254 adózott eredménye nem érte el amérlegfőösszeg és a nettó árbevétel 5%-át, így ezen adónem esetében isjavaslatot tettem, hogy az ilyen vállalkozások számára is lehetővé kellenetenni ennek a kedvező adózási mód választásának a lehetőségét. Harmadik hipotézisem, hogy azigénybevehető adókedvezmények a nem egyértelmű meghatározás miatt nem mindenesetben érvényesíthetőek. A vizsgált állatgyógyszer kereskedő cégnél a NemzetiÉlelmiszerlánc- felügyeleti díj esetében ugyan a jogszabály a kiskereskedelmieladásokra, azaz a végfelhasználók részére történő értékesítések után egykedvező 700.000 Ft maximális felügyeleti díjat határoz meg a kisvállalkozásokszámára, de ezt a vizsgált vállalkozás a megosztás lehetőségének hiánya miattmégsem tudja igénybe venni, ezért lényegében többlet adó fizetésére kötelezett.A harmadik hipotézisem is igaznak bizonyult.Negyedik hipotézisem a rehabilitációshozzájárulás fizetési kötelezettségének vizsgálatára irányult. A hipotézisemigaznak bizonyult, mivel a vizsgált vállalkozások közel egyharmadánál azadózott eredmény nem érte el a mérlegfőösszeg és nettó árbevétel 5%-át. Javaslatottettem arra, hogy az ilyen vállalkozásoknak ne kelljen rehabilitációs hozzájárulástfizetniük. Fenti könnyítések természetesen azadott vállalkozások adóterheinek csökkentésével a fejlődésüket segíthetnék, azmegint csak egy kutatás tárgya lehetne, hogy ennek következtében a költségvetésadóbevételei milyen mértékben csökkennének. Összeségében elmondható, hogy számosolyan adózási kedvezményt, többlet adó-, járulék-terhet találtam, amit egyviszonylag alacsony nyereséggel vagy éppen veszteséggel működő középvállalkozása foglalkoztatotti létszám miatt nem tud igénybe venni, vagy plusz teherkéntmeg kell fizetnie.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adóalap(ok), adócsökkentés, kis- és középvállalkozás - KKV, mezőgazdasági őstermelői tevékenység, társasági adó
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 15:44
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 15:44

Actions (login required)

Tétel nézet