Pető Dániel (2023) A blockchain technológia, a kriptopénzek fejlődése és használati lehetőségei a jövőben. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Pető_Dániel_GK5M9Y.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
BA_O_Pető_Dániel.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (216kB) |
|
PDF
BA_B_Pető_Dániel.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB) |
|
PDF
Pető Dániel szakdolgozat-biralat-es-javaslat_2020-szeptembertol alapképzés.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (204kB) |
Absztrakt (kivonat)
<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p>A világunkban rengeteg változás zajlik különböző területeken, amik közül csak kevés van, vagy lesz nagy hatással a társadalmunk mindennapjaira. Ezek közül a változások közül az egyik kiemelt újítás a Blockchain technológia és a ráépülő kriptopénz, amivel a dolgozatomban foglalkoztam különböző megközelítésekben. <span style="font-size:1rem;">Megnéztem, hogy a jövőben mire használhatjuk őket, miket csinálhatunk vele, mennyivel tudja gyorsítani a pénzáramlást, esetlegesen olcsóbbá tenni?! Nagyon sokan úgy vélik, hogy az egyre nagyobb teret nyerő virtuális világokban a kriptopénzek lesznek a fizetőeszközök, és előfordulhat, hogy már nem is állunk olyan messze ettől. Másik oldalról viszont sokan úgy gondolják, hogy ez a csalóknak kedvez, a visszakövethetetlenség miatt, és mielőbb meg kellene szüntetni. </span><span style="font-size:1rem;">Pár területet mélyebben is vizsgáltam, amik a mindennapi életben is felmerülnek az emberek között. A kriptopiacnak a szabályozatlansága okozza az egyik legfőbb bizonytalanságot a technológiával kapcsolatban. Ahhoz képest, hogy már 2009 óta velünk van a Bitcoin, még nem történt érdemi szabályozás a világban, ami a kriptopénzekre és a mögötte álló blokkláncra vonatkozna. Kezdeményezések előfordulnak, adott országok adózási oldalról már léptek, de globális szinten továbbra sem található egy egzakt iránymutatás ezzel kapcsolatban. Kutatásom során megvizsgáltam az Európai piacot, majd a világ két nagy hatalmát, USA-t és Kínát is nagyító alá helyeztem, hogy megnézzem melyik földrész tart előrébb szabályzást tekintve. </span><span style="font-size:1rem;">A kriptopénzekkel szemben gyakran felmerül az a kérdés, hogy valóban fenntartható-e energetikailag a működtetésük? Ezt mélyebben is körül jártam. A legelterjedtebb mechanizmusok a blokkláncokon a proof-of-work és a proof-of-stake. A hálózatok jelentős része még manapság is a proof-of-work módszert használják, amik nagy erőforrást igényelnek, mint például a legismertebb kriptopénz is, a Bitcoin. Az algoritmus nehézsége miatt, normál számítógépekkel már nem érdemes bányászni, ezért kimondottan erre a célra gyártott erős gépeket használnak, amiknek az erőforrásigénye jelentős. Ellenben van olyan kriptopénz, például az Ethereum, ami már átállt a proof-of-work mechanizmusról proof-of-stake mechanizmusra, részben a fent említett környezetre gyakorolt negatív hatás miatt. </span><span style="font-size:1rem;">Megvizsgáltam, a technológia és a ráépülő kriptopénz jövőbeli felhasználhatóságát, hogy bizonyos iparágakban, területeken miként lehetne hasznosítani a blokklánc technológiát. A dolgozatomban választ kapunk azokra az állításokra, miszerint a kriptopénzek nem megfelelő szabályozása veszélyezteti azok megbízható működését, a kriptopénzek működtetése energetikailag fenntarthatatlan, illetve a blokkláncnak van létjogosultsága az üzleti életben.</span></p><br><p></p>
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Pénzügy Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Konzulens(ek)
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | bitcoin, Blockchain, ICO, kripto szabályzás, kriptobányászat, kriptopénz, okosszerződések |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2024. Jan. 24. 15:42 |
Utolsó módosítás: | 2024. Jan. 24. 15:42 |
Actions (login required)
Tétel nézet |