A bérek és béren kívüli juttatások hatása és jelentősége a hazai vállalatok gyakorlatában

Szücs Klaudia (2023) A bérek és béren kívüli juttatások hatása és jelentősége a hazai vállalatok gyakorlatában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szücs_Klaudia_XE027I.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Szücs Klaudia_szakdolgozati összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (108kB)
	PDF Szucs_Klaudia.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (196kB)
	PDF Bírálat_Szücs Klaudia_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (228kB)

Absztrakt (kivonat)

ÖSSZEFOGLALÁSSzakdolgozatom a bérek és a bérenkívüli juttatásokkal foglalkozik, amelyben a hazai gyakorlatban használtjuttatási elemeket és ösztönzőket vizsgáltam. Napjainkban egyre népszerűbbéválnak a munkavállalók számára az alapbéren felüli plusz kifizetések, vagyéppen nem anyagi jellegű ösztönzők. Kíváncsivá tett, hogy mi lehet az oka azösztönzők egyre szélesebb körű elterjedésének. Dolgozatomban primer ésszekunder kutatási módszerek segítségével vizsgáltam ezen tényezőket. A bevezetésben felállítottam öt hipotézist,majd ezek tanulmányozására készítettem el a kérdőívemet. A bevezetést követőena bérgazdálkodással kapcsolatos fogalmakkal, valamint jelentőségükkelfoglalkoztam, hiszen a megfelelő bérezési rendszer kialakítása nagy mértékűkörültekintést kíván a vállalat részéről. Továbbá ebben a fejezetbenismertettem a teljes jövedelmet, valamint annak részeit. A következő fejezet abérköltségek, illetve azok típusait mutatja be. Az alapbéren kívül számos olyanbérelem létezik, amellyel a vállalatok ki tudják egészíteni a dolgozóikfizetését. Szintén fontos, ahhoz, hogy a vállalat a tevékenységének éscéljainak megfelelő bérezési politikát alakítsa ki, ezeket a béreket úgy kellmeghatároznia, ahogy az leginkább kedvező számára és a vállalati céloknakleginkább megfelel. Az alapbéren felül számos változó bérelem áll rendelkezésrea fizetések kiegészítéséhez, vagy különböző ösztönzőként való alkalmazásához.Emellett a szervezeteknél vannak kötelező, az általános munkarendtől eltérőmunkavégzés esetén fizetendő bérpótlékok, amelyeket jogszabályi előírás alapjánkötelező fizetniük. A negyedik fejezetben a különböző típusú bérrendszerekkelfoglalkoztam. A bérrendszereknek három fajtáját különböztetjük meg, ahagyományos bérrendszert, a teljesítmény alapú ösztönző bérrendszert, valaminta kompetencia alapút. Ezen esetekben is a vállalatok saját maguk dönthetik el,hogy melyiket alkalmazzák, mi az, ami a tevékenységük jellegéhez leginkábbkompatibilis. A bérrendszereket követően az ötödikfejezetben a motivációról, különböző motivációs elméletekről, valamint azösztönzési rendszerekről írtam. A motiváció és az ösztönzésmenedzsment avállalatok egyik kulcsfontosságú területe, hiszen ezzel tudják a kívántmunkaerőt megszerezni, megtartani, valamint a kitűzött célokat elérni.A motiváció lehet intrinzik (belső)és extrinzik (külső). Bár a vállalatok a belső motivációra nem tudnak hatni,hiszen ez az egyénektől függ, viszont külső befolyásolással tudnak hatni adolgozókra. Tehát az ösztönzési rendszerek célja, hogy külső befolyásolókkalarra ösztönözzék a munkavállalókat, hogy minél inkább érdekeltek legyenek apontos, precíz és hatékony munkavégzésben. Ezen tevékenységekre számosösztönzési és motivációs elmélet született, mint a Maslow-piramis, McClellandmunkamotívum elmélete vagy Hunt célstruktúra modellje. Ezen modellek segítségetnyújtanak a vállalatoknak az ösztönzésmenedzsmentben. A hatodik fejezetbenszintén egy ösztönzőről írtam, a béren kívüli juttatásokról. A béren kívülijuttatások mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók számára egy kedvezőlehetőséget biztosítanak a bérek kiegészítéséhez. A vállalatok egy előre jólkalkulálható költségvetést tudnak készíteni a munkavállalói kifizetésekről,továbbá egyre szélesebb körben terjednek el azok a fajta juttatási lehetőségekis, amelyek teljesen adómentesen nyújthatóak, tehát ezáltal az adózási terheketis jelentősen tudják csökkenteni, miközben kompenzációt nyújtanak adolgozóknak. Emellett dolgozatomban kitértem részletesebben a legnépszerűbbcafeteria elemre, a Széchenyi Pihenő Kártyára.A hetedik fejezetben a kérdőíveskutatásom eredményeit vizsgáltam és mutattam be, valamint az általam állítotthipotézisek relevanciáját is tanulmányoztam.Az első hipotézisem, hogy a munkahelykiválasztásakor a versenyképes jövedelem az elsődleges szempontok közöttszerepel. A kérdőívem kitöltései alapján a választási lehetőségek közül aversenyképes jövedelem volt az első helyen, tehát a dolgozók számára ez atényező bizonyult a legfontosabbnak. Természetesen emellett számos elvárás ismegfogalmazódott a munkavégzés során, mint például a kellemes munkahelyi légkörvagy a rugalmas munkalehetőség.A második hipotézisem, hogy a bérenkívüli juttatások kedvezőbb adózási lehetőséget biztosítanak a munkáltatóknak.Ezzel szorosan összefügg a harmadik hipotézis, hogy a béren kívüli juttatásokáltal a munkáltatók kisebb adóteherrel magasabb nettó bért tudnak kifizetni amunkavállalóknak. A béren kívüli juttatásoknak köszönhetően a szervezetekadófizetési költségei csökkenthetőek, hiszen sokkal kedvezőbbek az adózásifeltételek, mint a munkabér után fizetendő összegek. Ezáltal pedig a vállalatoknagyobb mértékű bért képesek a munkavállalók számára kifizetni, hiszenköltséget tudnak megtakarítani.Negyedik feltételezésem szerint amegfelelően kialakított jutalmazási rendszer létrehozása nagy mértékben befolyásoljaa vállalat eredményeit. Mivel a juttatási és ösztönzési rendszerek növelik amunkavállalók elköteleződését, motiváltságát, ez pedig hozzájárul ateljesítmények fokozódásához, ami pedig a vállalat termelőképességét növeli.Ezért is érdemes lehet a cégeknek nagy hangsúlyt fektetni azösztönzésmenedzsmentre. Ötödik hipotézisem, hogy a juttatásokés a munkavállalók elköteleződése között kapcsolat van. Ezen állításomvizsgálatához szintén a kérdőívem válaszai segítettek, mely alapján amegkérdezettek 88%-a hármasra, vagy annál magasabb fokozatúra értékelte, hogyszerinte növeli az elköteleződés kialakulásának arányát.Összességében a dolgozatom során azta konklúziót vontam le, hogy bár a munkavállalók számára napjainkban még mindiga versenyképes fizetés, ami a legfontosabb, az egyre jobban elterjedő bérenkívüli juttatások is egyre nagyobb szerepet kapnak és jelentőségük folyamatosannő, mind a dolgozók, mind pedig a munkáltatók körében. Tehát érdemes a vállalatoknak ezeket alehetőségeket kihasználni, hogy hosszú távon stabil és megfelelőszakképzettséggel bíró emberi erőforrással rendelkezzenek.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bérek, béren kívüli juttatás, cafetéria rendszer, motiváció, ösztönzés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 15:41
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 15:41

Actions (login required)

Tétel nézet