A bankkártyás csalások helyzete Magyarországon

Tüske Bálint (2023) A bankkártyás csalások helyzete Magyarországon. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Tüske_Bálint_MSC_PÜ_A bankkártyás csalások helyzete Magyarországon.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (4MB)
	PDF Összefoglalás_Tüske_Bálint_MSC_PÜ_A bankkártyás csalások helyzete Magyarországon.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (227kB)
	PDF Tüske bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (270kB)
	PDF TÜSKE ÖSSZEGZŐ KÉRDÉS.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (248kB)
	PDF Tüske Bálint.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (732kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p>Mindig is érdekesnek tartottam a pénzügyek világát, többek között ezért is folytattam alapképzés után tanulmányaimat pénzügy mesterképzésen. Sokáig kerestem, hogy pontosan melyik is az a terület, amellyel hosszabb ideig szeretnék foglalkozni a diplomadolgozatom megírása során. Döntésem a pénzügyi visszaélések témakörre esett több okból kifolyólag. Egyrészt úgy gondoltam, hogy mindenképpen érdemes minél többet megtudnom erről a területről, hogy minimalizáljam annak a lehetőségét, hogy csalás áldozata legyek, illetve családtagjaimat, barátaimat, ismerőseimet is tudjam segíteni abban, hogy hogyan kerülhetik el a pénzügyi csalásokat. Másrészt, a koronavírus járvány, majd az Ukrajna és Oroszország közötti háborús konfliktus miatt jelentős gazdasági visszaesés vette kezdetét, amely által a pénzügyi csalások száma növekedésnek indult, így a téma különösen is aktuális.</p><p>A pénzügyi visszaélések egy rendkívül szerteágazó terület. Ide tartoznak a teljesség igénye nélkül a biztosítási csalások, a pénzmosás, adathalászat, pénzhamisítás, adócsalás stb. Választásom a bankkártyacsalásokra esett, mivel ez az egyik leggyakoribb csalási forma és ez érinti leginkább az átlagembereket. A téma Magyarországon eddig elsősorban büntetőjogi szempontból került kutatásra, emiatt érdemesnek tartottam egy másik aspektusból is körüljárni a visszaéléseket. Aktualitását bizonyítja az is, hogy a nem személyes jellegű kártyacsalások - tehát azon változatai a visszaéléseknek, amelyek adathalászat útján történnek - a technológia fejlődésével egyre veszélyesebbek lesznek, amelyre fel kell készülnie az átlagembereknek, a bankoknak és a törvényhozóknak is.</p><p>Kutatásom célja az volt, hogy a bankkártyás visszaélések témakörét részletesen körbejárva átfogó képet kapjak a kártyás csalásokról magyarországi és külföldi viszonylatban egyaránt. A fő kutatási kérdésem az, hogy mennyire tájékozottak a magyar emberek a bankkártya csalások terén, milyen szinten vannak kitéve a pénzügyi visszaélések ezen fajtájának.&nbsp;</p><p>A kutatást a teljes témakör megismerésével kezdtem. A bevezetést követően a második fejezetben a pénzügyi visszaélés fogalmát határoltam körül különböző források segítségével, majd egy egységes általam használt definíciót határoztam meg.&nbsp;Összefoglalva, azon csalások tartoznak ide, amelyek erőszakot nélkülöző bűncselekmények és anyagi előnyhöz juttatnak, vagy az illegálisan megszerzett vagyon megvédését célozzák meg, amelyekkel gyakran valakit vagy valamit (pl.: az államot) megkárosítunk. Néhány gyakori pénzügyi visszaélési formát is bemutattam, mint a pénzmosás vagy a költségvetési csalás, majd végül kitértem az általam vizsgált bankkártyás visszaélések definiálására is. Az egyes szerzők általában gyakorlati példákon keresztül mutatják be a fogalmat, mintsem elméleti szinten.</p><p>A harmadik fejezetben a bankkártyát és annak történetét ismertettem világszintű és magyarországi viszonylatban. Fontosnak tartottam, hogy megismerkedjek én és az olvasó is részletesen a fizetési kártyákkal, mielőtt az azzal elkövetett csalásokat mutatom be, hiszen anélkül nem kaphatunk teljes képet a témáról, hogy a csalás tárgyával ne foglalkoznánk. A bankkártyák történetét egészen a kezdetektől napjainkig ismertettem, majd a jelenleg létező fajtáit mutattam be különböző csoportosításokban (pl.: felhasználó és megjelenés szerint).</p><p>A negyedik fejezet a kártyás csalásokról és az azok elleni védekezésről szólt. A visszaélési módszereket két csoportba lehet osztani, card-present és card-not-present csalásokra, vagyis olyan módszerekre, amelyeknél a kártya jelenléte szükséges és amelyeknél nem. Ezt követően néhány tanácsot soroltam fel, amelyekkel csökkenthetjük annak esélyét, hogy visszaélés áldozatai legyünk. Ilyen például az, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy milyen esetben kereshet telefonon a saját bankunk és ekkor milyen adatokat kérhet be tőlünk, vagy az, hogy körültekintően járunk el a gyanús e-mailekben és SMS-ekben érkező linkekkel. Végül bemutattam azt is, hogy a legnagyobb magyar kereskedelmi bankok és egyes, az állam által üzemeltetett intézmények hogyan tájékoztatják az olvasókat a visszaélésekről és összehasonlítottam a fellelhető információkat.</p><p>Az ötödik fejezet az Európai Uniós és magyarországi szabályozást mutatja be. A szabályozást két fő csoportba osztottam. Az uniós és a magyarországi alfejezetben is először a büntetőjogi szabályozás alakulását mutattam be, a magyarországi fejezetben kitérve arra, hogy az egyes uniós jogszabályok hogyan befolyásolták a Büntetőtörvénykönyvet. A büntetőjogi szabályozásokon túl részletesen kitértem a két uniós pénzforgalmi irányelv azon részeire, amelyek összefüggésbe hozhatók a bankkártyás visszaélésekkel, majd a magyarországi alfejezetben bemutattam a magyar jogrendbe ültetést is.</p><p>A szabályozás bemutatását követően a hatodik fejezetben az Európai Központi Bank és a Magyar Nemzeti Bank jelentései alapján részleteztem statisztikai adatokon keresztül az uniós és hazai helyzetét a bankkártyás visszaéléseknek. A fejezetben szót ejtettem a jelenlegi trendekről és több éves összehasonlításban mutattam be számos nézőpontból a visszaéléseket. Több érdekes információt tartalmaz a két dokumentum, például, hogy Magyarországon egyre kevesebb a csalás, de az értékük egyre nagyobb, míg az EU-ban pont ennek ellenkezője figyelhető meg.&nbsp;</p><p>A hetedik fejezetben a primer kutatásom található. A kutatási kérdéshez leginkább alkalmasnak a kvantitatív kérdőíves felmérést tartottam, ugyanis a kutatás céljához elsősorban statisztikai adatokon alapuló eredmények a megfelelőek. Az első alfejezetben ismertetem a módszertant, amely során kitérek a szakirodalom és saját elgondolásom alapján megfogalmazott hipotéziseimre és a kutatás folyamatára, a kérdőív felépítésére. A kérdőív többszörös és egyszeres feleletválasztós kérdéseket tartalmazott. A csalások elleni védettséget Likert-skálás állítások alapján határoztam meg. Összesen kilenc hipotézist fogalmaztam meg, amelyekből hatot sikerült bebizonyítani, kettőt cáfolni, valamint egy olyan volt, amely teljes mértékben nem volt bizonyítható a kapott eredmények alapján. Az előfeltevések közül sikerült bizonyítani például, hogy a card-not-present csalások ismertebbek a card-present csalásoknál és hogy az idősek és alacsony végzettségűek könnyebben eshetnek csalás áldozatává. Ezzel szemben az a feltevésem, hogy a card-not-present csalások ellen kevésbé védettek a kitöltők, nem bizonyult igaznak. A hipotézisek kielemzését követően összességében pozitív képet kaptam a magyar bankkártyatulajdonosokról. A bankkártyacsalások magyarországi helyzetét jónak ítéltem meg, azonban fejlesztési javaslatokat ennek ellenére is meg tudtam fogalmazni. Többek között ilyen az alacsony iskolai végzettségűek és az idős korosztály felzárkóztatása a témában való tájékozottság terén különböző módszerekkel.</p><p>Mindent figyelembe véve úgy gondolom, a dolgozatomban megfogalmazott kutatási célt sikerült elérnem. A szakirodalom, szekunder kutatások és a saját primer kutatásom jól kiegészítették egymást. Átfogó képet kaptam a magyar bankkártyabirtokosok kártyás visszaélésekre való kitettségéről, az általam feltárt megállapítások megfelelő alapja lehet további kutatásoknak a témában, például egy interjús felmérésnek, amellyel mélyebben vizsgálhatjuk az elemzett csoportokat.</p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bankkártya, bankkártya jövője, bankkártya története, bankkártyás csalások, csalás, pénzügyi visszaélések
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 15:41
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 15:41

Actions (login required)

Tétel nézet