Adózás és digitalizáció

Szabó Patrik (2021) Adózás és digitalizáció. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF avdhA5-87e97043-f395-4383-9847-f4b5aa2f5183.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF szakdolgozati osszefoglalas_2022_SzabóPatrik.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (245kB)
	PDF BA-Szabó Patrik_Adózás és digitalizáció.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (160kB)
	PDF avdhA2-eb5772ea-3323-4610-9611-b123d69648b3.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (500kB)

Absztrakt (kivonat)

Napjainkban egy újabb ipari forradalomnak lehetünk tanúi, amelyet úgy azonosítanak, mint a digitalizációs forradalom. Az újabbnál újabb digitális technológiák és eszközök megjelenése szinte mindennapossá vált, a fejlődéshez társadalmunk is igazodik. A digitalizáció révén számos előnyt tapasztalhatunk, azonban magával hozott számos negatív következményt és tendenciát is. A dolgozatom célja az volt, hogy megnézzem a digitalizáció hatását a gazdaságra és azon belül, mégpedig az adózásra és a közszektorra gyakorolt hatásait fejtem ki, mit is hozott ez a digitális fejlődés magával, milyen új tendenciák jöttek létre. Megvizsgáltam a hazai digitális adózási folyamatokat, hogy a digitalizáció milyen hatássál volt az adóhatóságra, milyen változások mentek végbe, továbbá ez, hogy hatott az adózókra, az ő szemszögükből nézve hogyan érzik ezeknek a hatásait, amihez egy primer kutatást végeztem a három felállított hipotézisem alapján. A bevezetés utáni fejezetben a digitalizáció útját vettem szemügyre, hogyan jutottunk el az első ipari forradalomtól a modern kori technológiák használatáig, ezután kitértem a digitalizáció definiálási lehetőségeire. Ezt követte a digitalizáció gazdaságra és a közszektorra gyakorolt hatása. Itt megállapítottam, hogy a digitalizáció, nemcsak a vállalatokat érinti, hanem az állami szerveknek és hatóságoknak is érdemes digitalizálni folyamataikat és szolgáltatásaikat. A következő fejezetben a digitális adózási folyamatokat mutattam be, itt először nemzetközi szintű problémákra tértem ki. Szükségszerű váltak az új törvényi szabályozások, ugyanis azok a vállalatok, akik digitális szolgáltatásokat kínálnak a fogyasztóknak, esetükben nem lehet a tevékenység helyét megfeleltetni a fizikai jelenlétnek, hiszen a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének a helye eltérő lehet, ami adóelkerülést eredményezhet. Erre vizsgáltam meg EU-s és OECD szinten a javaslatokat, ezeknek a kérdéseknek a kezelését.A folytatásban a NAV példáján keresztül mutattam be a digitalizációt, ahol kitértem az adóhatóság utóbbi évek alatt kialakult szemléletváltására is, miszerint a lakosságot a folyamatokban partnerként kezeli. Az adóelkerülés és a joghézagok kihasználásának megelőzésére törekszik a NAV is. Ennek legjelentősebb eszköze a technológiai innováció. Ezeknek a digitális adózási folyamatok fontosabb elemire tértem ki, mint a NAV online számlák rendszere, az adóellenőrzések átalakulása, NAV pénztárgépek, AFE automata, elektronikusan kitölthető bevallásokhoz kapcsolódó programok. Sorra vettem, hogy a vállalkozások, magánszemélyek és a hatóság szempontjából ezek mennyire lehetnek hasznosak és fontosak. Szemügyre vettem a NAV jövőbeli fejlesztési terveit, mi az, amit megszeretnének valósitani a közeljövőben. Az utolsó fejeztben az adóhatóság digitalizációs fejlődésének lakossági megítélését elemeztem, az általam készített kérdőív alapján, ahol felmértem, hogy milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, a digitalizációs törekvések előnyeit, hátrányait és a véleményüket ezzel kapcsolatban. A kutatásom során három hipotézist fogalmaztam meg ami alapján elindultam. Az első hipotézisem szerint az adóhatóság elektronikus fejlesztéseit inkább az idősebb generációk érzékelik teherként. A második hipotézisem az adta, hogy a felhasználók oldaláról a digitalizáció legnagyobb előnye az adminisztrációs terhek csökkenése. A harmadik hipotézisem szerint pedig az adóhatóság elektronikus ügyintézésének legnagyobb a hátrányát a felhasználók oldaláról az jelenti, hogy félnek a kibertámadás lehetőségétől. A hipotéziseim közül csak a harmadik nem nyert bizonyosságot. A kutatásból kiderült, hogy kimondottan előnyösnek tartják a papír alapú közszolgáltatások leváltását a digitális ügyintézésre. Akadtak azonban olyan kitöltők is, akik a hagyományos, papír alapú ügyintézést preferálják. A válaszok alapján az is kiolvasható, hogy a digitális szolgáltatásokkal való fenntartásokat inkább az idősebb válaszadók fogalmazták meg. Annak ellenére, hogy az elektronikus közszolgáltatások és adóhatósági ügyintézések köre folyamatosan bővül, illetve a felhasználók élvezik az ebből fakadó előnyöket, a megkérdezettek számos olyan területet emeltek ki, amelyet a NAV-nak érdemes lenne a jövőben továbbfejleszteni. A digitális lehetőségek mellett a lakosság igényelné a gyors személyes ügyintézést, azonban véleményem szerint a párhuzamos ügyintézés kivitelezhetetlen lenne, így azt fogalmaztam meg, hogy az adóhatóságnak olyan elektronikus ügyintézési lehetőségeket kell kialakítani, amelyek megfelelően helyettesítik a személyes ügyintézést. Bízom abban, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a jövőben is töretlenül fog haladni a teljeskörű digitalizáció útján, ezzel egyszerűbb, gyorsabb és ügyfélbarát ügyintézési lehetőségeket biztosítva a hazai lakosoknak

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adó, adódigitalizáció, adóhatóság(ok), adózás, adózási folyamat, digitalizáció, EU adójoga, közszektor, OECD
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:47
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:47

Actions (login required)

Tétel nézet