A transzferár szabályozás összehasonlítása a visegrádi (V4) országokban

Káldi Laura (2022) A transzferár szabályozás összehasonlítása a visegrádi (V4) országokban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Káldi_Laura_DSXX1E.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Káldi_Laura.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (356kB)
	PDF Káldi Laura_bírálat_GM.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (310kB)
	PDF PÜ Bírálati lap Káldi Laura aláírt.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (757kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témája a transzferár szabályozás. A témaválasztásom személyes indítéka, hogy a szakmai gyakorlatomat egy multinacionális vállalat adóosztályán, azon belül is a transzferár csoportban tölthettem. A világkereskedelem volumenének és értékének jelentős része kapcsolt vállalkozások között zajlik. Emiatt a nagy multinacionális cégeknek ez egy hatalmas adó oldali kihívás. A transzferár irányelvek egyik fő célja, hogy minden egyes adóhatóság számára az egységes szabályok alkalmazásából kifolyólag megfelelő összegű nemzeti adóalap legyen, valamint, hogy elkerüljék a kettős adóztatást (két államban adózik az adott jövedelem). Hazánkban a transzferár szabályozás a NAV egyik kiemelt ellenőrzési területévé nőtte ki magát, az elmúlt években. Így esett a választásom a visegrádi (V4) országok transzferár szabályozás összehasonlítására. Dolgozatom első fejezeteiben a transzferár szabályozással kapcsolatos alapfogalmakat ismertettem. Bemutatásra került a kapcsoltsági definíció, valamint a dokumentációs kötelezettséggel kapcsolatos tudni valók. Ezek nélkülözhetetlen alapjai a transzferár elméleti és gyakorlati megértéséhez. A továbbiakban a szokásos piaci ár meghatározásához szükséges információkat és módszereket ismertettem. A transzferár, a kapcsolt vállalkozások, vagyis a nem független felek egymás közötti termékértékesítések, szolgáltatások illetve más vállalatcsoporton beüli tranzakciók, mint például hitelek, garanciavállalások, stb. során alkalmazott ár. A kapcsoltság mértéke országonként eltérő lehet, míg Magyarországon 50% feletti szavazatok esetén alakul ki többségi befolyás, addig Németországban 25%-tól, Ukrajnában 20% felett van a küszöb. A szokásos piaci ár elvének alkalmazásához és a kapcsolt, valamint a független ügyletek esetében készül egy vizsgálat, amit összehasonlító elemzésnek nevezünk. A szokásos piaci ár meghatározásához különböző módszereket használhatunk. Viszont minden ország szabadon dönthet arról, hogy mely módszerek a javasoltak illetve mely módszerek alkalmazhatóak az adózók által. A magyar Tao törvény 8. § (1) bekezdése alapján a következő módszereket lehet alkalmazni. Összehasonlító árak módszere, Viszonteladási árak módszere, Költség és jövedelem módszer, Ügyéleti nettó nyereségen alapuló módszer, Nyereségmegosztás módszer és alkalmazható még Egyéb módszer is. Ezzel ellentétben az OECD Irányelvek két csoportot különböztet meg, a hagyományos módszerek és ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerek csoportját. A dokumentációs kötelezettséghez kapcsolódóan fontos információ, hogy 2018-tól már egy háromszintű nyilvántartást kell készíteniük a vállalatoknak, mely áll egy Fődokumentumból, egy Helyi dokumentumból és egy Országonkénti jelentésből, melyeknek különböző tartalmi elemik vannak. Dolgozatom fő része a visegrádi országok transzferár szabályozásának összehasonlítása. Kutatásom során igyekeztem feltárni az esetleges egyezőségeket és különbségeket. Elsőként a négy ország főbb gazdasági mutatóit mutattam be, ezáltal egy átfogó képet kaptam az országok gazdasági súlyáról az Európai Unióban. A továbbiakban a négy ország transzferár szabályozását mutattam be különböző szempontok alapján, mint például kapcsoltság, dokumentációs kötelezettség, módszerek, valamint bírságok szempontjából. A kapott információkból egy összehasonlító elemzés alapján megvizsgáltam az országok transzferár szabályozásának hasonlóságait és különbségeit, előnyeit valamint hátrányait. Majd a dolgozatom végén véleményt alkottam az elvégzett elemzés alapján. Kutatásom eredményeként, igyekeztem megállapítani, hogy a legnagyobb eltérés a bírságok tekintetében volt látható, így Lengyelországban voltak a legmagasabb kiszabható bírságok. A dokumentációs kötelezettséget illetően Csehországban a legegyszerűbb a szabályozás, ugyanis ebben az országban nem kötelező transzferár nyilvántartást készíteni. Szlovákia is igen kedvezőnek számított, bár nem a dokumentációs kötelezettséget illetően, itt egy kicsit bonyolultabb a szabályozás, mint hazánkban. Magyarországon is elég szigorúak a szabályok, valamint a bírságok sem a legalacsonyabbak, de még mindig Lengyelország tekinthető a legszigorúbbnak transzferár szabályozás szempontjából. Összességében elmondható, hogy mind a négy ország transzferár szabályozása hasonló, ugyanis mind tagja az OECD-nek illetve az Európai Uniónak. Így sok közös pontot lehet találni, akár a kapcsoltságon, akár a módszereken vagy a dokumentációs kötelezettségen belül. Emellett fontos megjegyezni, hogy minden egyes országnak meg van a sajátossága és eltérően, különböző kiegészítésekkel alkalmazzák a transzferár szabályokat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adózás, adózási szabályok, Csehország, Lengyelország, Magyarország, magyarországi adórendszer, Szlovákia, transzferár(ak)
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:39
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:39

Actions (login required)

Tétel nézet