Pszichoszociális kockázati tényezők a generációk körében

Hatlaczki Edina (2023) Pszichoszociális kockázati tényezők a generációk körében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Hatlaczki_Edina_FCXEJE.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Hatlaczki_Edina.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (213kB)
	PDF BA_B_Hatlaczki_Edina.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (211kB)
	PDF szakdolgozat-biralat_2023május HE.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (147kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;">Szakdolgozatom fő témája az egyes generációk összehasonlítása munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőik, stressz-szintjük, megküzdési stratégiájuk, illetve depresszióra való hajlamosságuk alapján. Célom, hogy az előbb említett tényezőket felmérjem, illetve megvizsgáljam a közöttük lévő összefüggéseket. Véleményem szerint a téma kifejezetten aktuális, hiszen manapság egyre gyakoribbak azok a munkahelyek, ahol több generáció is együtt dolgozik. Ma már jellemző, hogy a Z generáció is egyre inkább aktív résztvevője a munkaerőpiacnak, így a megszokott generációk mellett az ő viselkedésüket is érdemes vizsgálni. Azt gondolom, rendkívül fontos, hogy megértsük a különböző generációk viselkedését, hogy azok hatékonyan dolgozhassak együtt, hozzájárulva a vállalat sikerességéhez. Másrészről pedig a pszichoszociális kockázatok befolyásolhatják a dolgozók munkavégzését, illetve a teljesítményüket, ezáltal pedig a vállalat bevételét is. Ennélfogva úgy gondolom, hogy ezen tényezők kutatása is hasznos téma lehet a munkaerőpiac számára. Összességében három okból választottam ezt a témát a szakdolgozatom elkészítéséhez. Egyrészről azért, mert kiskoromtól fogva érdekel a pszichológia és ennek a témának pszichológiai vonatkozásai is vannak. Másrészről, hogy a kutatómunka segítségével elmélyítsem a tudásom a témával kapcsolatban és a gyakorlatban is hasznosíthassak hatékony stresszkezelési módszereket, illetve nem utolsó sorban, hogy egy kis betekintést nyerjek a különböző generációk gondolkodásába, valamint képet kapjak a viselkedésükről. Ennek köszönhetően, remélhetőleg jobban átlátom a mostani és a jövőbeli munkahelyemen dolgozó idősebb generációk viselkedését, és eredményesebben fogom kezelni az esetleges konfliktusokat is. A dolgozatom első felében, a szakirodalmi elemzésben a munkahelyen jelenlévő pszichoszociális kockázati tényezőket mutatom be. Ezt követően rátérek a pszichoszociális kockázatokra adott gyakori válaszreakciókra, nagy hangsúlyt fektetve a stressz és hatásainak bemutatására, ezen kívül pedig még szó esik a depresszióról is. A továbbiakban e válaszreakciók kezelésére és megelőzésére alkalmas stratégiákat ismertetem, részletes betekintést nyújtva a megküzdési stratégiák témájába, valamint a depresszió kezelésébe is. A szakirodalmi elemzést a különböző generációs jegyek bemutatásával folytatom, aminek segítségével megérthetjük az egyes korosztályok munkahelyi viselkedését és reakcióit, valamint ezáltal ismeretet biztosítok az általam végzett kutatás eredményének megértéséhez. Mindezek után, a szakdolgozatom második felében rátérek a primer kutatásom ismertetésére, majd a kapott értékek elemzése után következtetéseket vonok le. Minden kérdőív esetében egy már korábban végzett kutatás eredményéhez hasonlítom a sajátomat, illetve ezen összehasonlítások eredményeit szakirodalommal alátámasztom. Ezekkel kapcsolatban a fő kutatási kérdésem, hogy vajon van-e összefüggés a pszichoszociális kockázat és a stressz között, tehát a sok kockázati tényező vajon magas stressz-szintet is eredményez-e, valamint kíváncsi vagyok arra is, hogy melyik az a pszichoszociális kockázati tényező, mely a leggyakrabban megjelenik a kitöltőim munkahelyein. Ezeken kívül az egyes generációk megküzdési stratégiáit is vizsgálom, érdekel, hogy a különböző korosztályok miképp küzdenek meg a stresszes helyzetekkel, illetve melyik korosztályra jellemző inkább a problémaközpontú, valamint az érzelemközpontú megküzdés. Továbbá a depresszióval kapcsolatos kutatási kérdésem, hogy a magas stressz-szinttel rendelkező válaszadók vajon hajlamosabbak-e a depresszióra, mint kevésbé stresszes társaik, tehát van-e összefüggés az észlelt stressz, illetve a depresszió között. A primer kutatásom során kvantitatív (kérdőíves) módszert alkalmaztam az adatok gyűjtésére, melyet a Google Forms segítségével készítettem el. A kérdőívemben a demográfiai kérdéseken túl, négy különböző kérdőív kérdéseit tettem fel: Munkahelyi Stressz Teszt, Észlelt Stressz Kérdőív, Megküzdés/Konfliktusmegoldó Kérdőív és a Beck-féle Depresszió Kérdőív. Egyaránt szerepelnek benne feleletválasztós és Likert-skálás kérdések is. A primer kutatásom 58 kérdésből áll és 100 válasz érkezett rá. A kitöltők válaszai alapján a leginkább problémát jelentő pszichoszociális kockázati tényezők a gyors munkatempó, a vezetőktől kapott elismerés hiánya, illetve a munkavállalók nem megfelelő informálása. A pszichoszociális kockázatokat összességében vizsgálva azt kaptam eredményül, hogy bár nem jelentős különbséggel, de az X korosztálynak kell a legtöbb kockázati tényezővel megküzdenie a munkahelyen. Ezzel szemben kiderült, hogy a válaszadóim körében a Z generáció bizonyult a legstresszesebbnek, mind a munkahelyi, a magánéleti és az összesített észlelt stressz esetében is. Statisztikai számításokkal is alátámasztottam, hogy a pszichoszociális kockázat és az észlelt stressz között nincs összefüggés, vagyis a nagy mennyiségű munkahelyi pszichoszociális kockázat önmagában nem eredményez magas stressz-szintet, hiszen a magánéleti stressz mértéke befolyásolja a kapott eredményt. A stresszel való megküzdést illetően, kitöltőim közül az Y, illetve az X generáció gyakrabban alkalmaz problémaközpontú megküzdést, mint a Z korosztály, akikre inkább az érzelemközpontú megküzdés jellemző. A vizsgálat során fény derült arra, hogy a kitöltők közül a Z generáció a leghajlamosabb a depresszióra, ugyanakkor az is elmondható, hogy a válaszadóim közül csupán egy személynél állapítható meg súlyos depresszió. Mivel a stresszt és a depressziót vizsgáló kérdések esetében is a Z generáció hozta a legmagasabb átlagpontszámot, levonhatjuk azt a következtetést, hogy a stressz-szint és a depresszióra való hajlamosság között összefüggés van. A Z korosztály munkahelyi magas stressz-szintjének oka nem derül ki a vizsgálatomból, úgy gondolom, érdemes lenne újabb felméréseket végezni az őket érő munkahelyi pszichoszociális kockázatokról. Bár a kutatásban résztvevők között súlyos depressziót kevés esetben állapítottam meg, ennek ellenére érdekes vizsgálat tárgyát képezné, hogy a depresszió kialakulását milyen módon lehetne elkerülni, illetve a már kialakult depressziót kezelni.<br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	depresszió, generációk, megküzdés, pszichoszociális kockázat, stressz
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:36
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:36

Actions (login required)

Tétel nézet