A magyar bankrendszer stabilitása az EU- és a magyar bankszabályozás tükrében a COVID megjelenésétől napjainkig

Nagy Szabolcs (2023) A magyar bankrendszer stabilitása az EU- és a magyar bankszabályozás tükrében a COVID megjelenésétől napjainkig. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Nagy_Szabolcs_MSC_PÜ_A magyar bankrendszer stabilitása az EU- és a magyar bankszabályozás tükrében a COVID megjelenésétől napjainkig.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Nagy_Szabolcs_MSC_PÜ_Szakdolgozat_Összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (118kB)
	PDF NagySzabolcs_bírálata.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (297kB)
	PDF Nagy Szabolcs bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (279kB)
	PDF Nagy Szabolcs PÜ SZAKMAI ÖSSZEGZŐ KÉRDÉS.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (276kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p>A szakdolgozat témája a magyar bankrendszer stabilitása a bankszabályozás által a COVID megjelenésétől napjainkig, mely téma időszerűségét mi sem indokolja jobban, mint az elmúlt évek eseményei. A bankrendszer szabályozása alapvető fontosságú a nemzetgazdaságban betöltött szerepénél fogva, mely fontosságot a válságok is alátámasztottak. A szabályozás alapvető célja a bankcsődök elkerülése, ezáltal a gazdaság- és a társadalom veszteségeinek csökkentése, illetve minimalizálása. A szabályozás szempontjából a bázeli irányelvek kiemelt szerepet töltenek be, mely az 1988-as Bázel I irányelv bevezetésétől napjainkra (közel 35 év alatt) nagymértékben megváltozott, a folyamatos változás jellemzi. A szabályozásnak „preventívnek” kell lennie, azaz előre tekintőnek, hogy minél inkább felkészültek legyenek a bankok egy külső sokkra, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy ez nagyobb kihívást is jelent egyúttal, tekintettel arra is, hogy a nemzetközileg aktív- illetve a „hazai” bankok tekintetében is egységes keretrendszert kell adnia. A 2008-as pénzügyi válság, mely az USA-ból indult ki, amire a világ legfejlettebb jelzálogpiacaként tekintettek, egybeesett a Bázel II bevezetésével, mondhatjuk, hogy a módosított bankszabályozás szinte azonnal „tesztelésre” is került egy válság által, mely több mindenre felhívta a figyelmet, a tőke- és likviditás oldaláról is. Ennek hatására a szabályozás újból módosításra került, mely által megjelent a Bázel III 2013-tól, azonban ennek bevezetése időben több lépcsőn keresztül történt. A Bázel III szabályozáson belül kiemelt volt a likviditás és a tőkeáttétel kezelése, mely által a likviditás kezelésén belül megjelentek a rövid- és a hosszú távú likviditási mutatók. A 2008-as pénzügyi válság több más mindenre felhívta a figyelmet (pl. makroprudenciális politikára), melynek hatására 2013-tól egy „megújult” korszak kezdődött a bankszektorban. </p> <p>A magyar bankrendszer jövedelmezősége a 2008-as válság után évekig nem volt „túl” jövedelmező, de 2016-tól egy eléggé nyereséges időszak következett, melynek hatására 2019-ben közel 499 milliárd forint adózott eredményt ért el a szektor. Ez az időszak nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a COVID megjelenésekor a magyar bankszektor tőke- és likviditás szempontjából erős és stabil legyen, tekintettel arra is, hogy a profit nagyságrendileg 70%-át visszaforgatták a bankok, vagyis nem vették ki osztalékként. Ezt követően a COVID megjelenésének évében, 2020-ban a szektor a megelőző 5 év leggyengébb jövedelmezőségét elérte el, ami több mindennek a hatására következett be, többek között a fizetési moratórium miatt is. A fizetési moratórium nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is alkalmazásra került, de összehasonlítva más országokkal hosszabb volt, mint máshol, illetve a feltételekben is voltak jelentés különbségek. Ezt követően a moratórium mellett a kamatstop bevezetése is nagymértékben befolyásolta később a bankok jövedelmezőségét, 2021 decemberétől egy ideig párhuzamosan működött a kettő. A jövedelmezőség kiemelkedően fontos a tőkemegfelelési mutatója szempontjából is, mert ennek változása szinte azonnal látszódik a mutatón, a szavatoló tőkén keresztül. A COVID, az orosz-ukrán háborús helyzet és a kormányzati intézkedések ellenére a bankrendszer tőkében stabil maradt az elmúlt években is, azért is, mert az MNB a koronavírus-járvány időszakában több olyan intézkedést is tett, mely támogatta a bankrendszert tőkében és likviditásban egyaránt. A tőke tekintetében az ún. puffer képzés alól átmeneti jelleggel mentesítette a bankokat (pl. tőkefenntartási puffer), hogy a gazdaságot segítse a hitelezési folyamatokon keresztül, vagyis a hitelkínálat beszűkülését akadályozta meg. Ez az intézkedés 2020 év végén mintegy 2400 milliárd forintos szabad tőkét (körülbelül 4% feletti szabad puffer a TREA arányában) jelentett. Az MNB általi támogatások folytatódtak a következő években is, melyeknek kiemelt szerepük volt abban, hogy elegendő tőke álljon a bankok rendelkezésére. A szavatoló tőke elemei, mely közül kiemelten fontos CET1 és a T1 tőke, nagyjából szinten maradtak 2020 és 2022 között, illetve a tőkemegfelelési mutató (TMM) átlagos értéke 18,5% volt ezen időszak alatt. </p> A likviditás oldaláról a moratórium miatt fellépő törlesztőrészletek kiesése és később a forrásköltségek egyre emelkedő mértéke miatt az MNB itt is támogatta a bankrendszert. Bevezette többek között az 1 hetes betét (több más MNB-s eszköz mellett), mely a rövid távú likviditást kiemelkedően támogatta, ezzel javítva az LCR mutatót is, illetve a rövid hozamok az 1 hetes betéthez igazodtak, melynek a pénzpiaci feszültségek kezelésében jelentős szerepe volt, de ugyanakkor a jövedelmezőséget is emelte a szektorban, tekintettel arra is, hogy ezeken kívül több más esemény miatt is a nagymértékű infláció emelkedésre az MNB az alapkamat emelésével reagált, ami megjelent az 1 hetes betét, illetve az O/N kamatában is. Ki kell emelni, hogy likviditást befolyásolja továbbá a betétállomány is, melynek kamatai nem emelkedtek olyan mértékben, mint a hitelek kamatai, ennek ellenére még sem történt jelentős betétkiáramlás a szektorból, pedig jobb befektetési lehetőségek is voltak, mint a bankban tartani a megtakarítást. Összességében láthattuk, hogy az MNB tőkében- és likviditásban is jelentősen támogatta a bankrendszert. A Kormány intézkedései (melyek jelentős veszteségek a szektornak) további folyamatos beavatkozásra késztette az MNB-t, de ugyanakkor a szektor a COVID előtti időszak következtében, illetve az MNB és EBA intézkedések által is stabil maradt tőkében- és likviditásban is az elmúlt 3 évben, illetve az is jól látszott, hogy gyorsan tudnak a szabályozók reagálni szükség esetén a bankrendszert érintő (külső) eseményekre, sokkokra.<br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	likviditásmenedzsment, magyar bankrendszer, tőkemegfelelés, tőkemenedzsment, válság
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:36
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:36

Actions (login required)

Tétel nézet