A magyar bankrendszer stabilitása az EU- és a magyar bankszabályozás tükrében a COVID megjelenésétől napjainkig

Nagy Szabolcs (2023) A magyar bankrendszer stabilitása az EU- és a magyar bankszabályozás tükrében a COVID megjelenésétől napjainkig. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Nagy_Szabolcs_MSC_PÜ_A magyar bankrendszer stabilitása az EU- és a magyar bankszabályozás tükrében a COVID megjelenésétől napjainkig.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Nagy_Szabolcs_MSC_PÜ_Szakdolgozat_Összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (118kB)
	PDF NagySzabolcs_bírálata.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (297kB)
	PDF Nagy Szabolcs bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (279kB)
	PDF Nagy Szabolcs PÜ SZAKMAI ÖSSZEGZŐ KÉRDÉS.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (276kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat témája amagyar bankrendszer stabilitása a bankszabályozás által a COVID megjelenésétőlnapjainkig, mely téma időszerűségét mi sem indokolja jobban, mint az elmúltévek eseményei. A bankrendszer szabályozása alapvető fontosságú anemzetgazdaságban betöltött szerepénél fogva, mely fontosságot a válságok isalátámasztottak. A szabályozás alapvető célja a bankcsődök elkerülése, ezáltala gazdaság- és a társadalom veszteségeinek csökkentése, illetve minimalizálása.A szabályozás szempontjából a bázeli irányelvek kiemelt szerepet töltenek be,mely az 1988-as Bázel I irányelv bevezetésétől napjainkra (közel 35 év alatt)nagymértékben megváltozott, a folyamatos változás jellemzi. A szabályozásnak„preventívnek” kell lennie, azaz előre tekintőnek, hogy minél inkábbfelkészültek legyenek a bankok egy külső sokkra, ugyanakkor azt is meg kelljegyezni, hogy ez nagyobb kihívást is jelent egyúttal, tekintettel arra is,hogy a nemzetközileg aktív- illetve a „hazai” bankok tekintetében is egységeskeretrendszert kell adnia. A 2008-as pénzügyi válság, mely az USA-ból indultki, amire a világ legfejlettebb jelzálogpiacaként tekintettek, egybeesett aBázel II bevezetésével, mondhatjuk, hogy a módosított bankszabályozás szinteazonnal „tesztelésre” is került egy válság által, mely több mindenre felhívta afigyelmet, a tőke- és likviditás oldaláról is. Ennek hatására a szabályozásújból módosításra került, mely által megjelent a Bázel III 2013-tól, azonbanennek bevezetése időben több lépcsőn keresztül történt. A Bázel IIIszabályozáson belül kiemelt volt a likviditás és a tőkeáttétel kezelése, melyáltal a likviditás kezelésén belül megjelentek a rövid- és a hosszú távúlikviditási mutatók. A 2008-as pénzügyi válság több más mindenre felhívta afigyelmet (pl. makroprudenciális politikára), melynek hatására 2013-tól egy„megújult” korszak kezdődött a bankszektorban. A magyar bankrendszerjövedelmezősége a 2008-as válság után évekig nem volt „túl” jövedelmező, de2016-tól egy eléggé nyereséges időszak következett, melynek hatására 2019-benközel 499 milliárd forint adózott eredményt ért el a szektor. Ez az időszaknagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a COVID megjelenésekor a magyarbankszektor tőke- és likviditás szempontjából erős és stabil legyen,tekintettel arra is, hogy a profit nagyságrendileg 70%-át visszaforgatták abankok, vagyis nem vették ki osztalékként. Ezt követően a COVID megjelenésénekévében, 2020-ban a szektor a megelőző 5 év leggyengébb jövedelmezőségét elérteel, ami több mindennek a hatására következett be, többek között a fizetésimoratórium miatt is. A fizetési moratórium nem csak Magyarországon, hanem azEurópai Unióban is alkalmazásra került, de összehasonlítva más országokkalhosszabb volt, mint máshol, illetve a feltételekben is voltak jelentés különbségek.Ezt követően a moratórium mellett a kamatstop bevezetése is nagymértékbenbefolyásolta később a bankok jövedelmezőségét, 2021 decemberétől egy ideigpárhuzamosan működött a kettő. A jövedelmezőség kiemelkedően fontos atőkemegfelelési mutatója szempontjából is, mert ennek változása szinte azonnallátszódik a mutatón, a szavatoló tőkén keresztül. A COVID, az orosz-ukránháborús helyzet és a kormányzati intézkedések ellenére a bankrendszer tőkébenstabil maradt az elmúlt években is, azért is, mert az MNB a koronavírus-járványidőszakában több olyan intézkedést is tett, mely támogatta a bankrendszerttőkében és likviditásban egyaránt. A tőke tekintetében az ún. puffer képzésalól átmeneti jelleggel mentesítette a bankokat (pl. tőkefenntartási puffer),hogy a gazdaságot segítse a hitelezési folyamatokon keresztül, vagyis ahitelkínálat beszűkülését akadályozta meg. Ez az intézkedés 2020 év végénmintegy 2400 milliárd forintos szabad tőkét (körülbelül 4% feletti szabadpuffer a TREA arányában) jelentett. Az MNB általi támogatások folytatódtak akövetkező években is, melyeknek kiemelt szerepük volt abban, hogy elegendő tőkeálljon a bankok rendelkezésére. A szavatoló tőke elemei, mely közül kiemeltenfontos CET1 és a T1 tőke, nagyjából szinten maradtak 2020 és 2022 között,illetve a tőkemegfelelési mutató (TMM) átlagos értéke 18,5% volt ezen időszakalatt. A likviditás oldaláról a moratórium miatt fellépő törlesztőrészletekkiesése és később a forrásköltségek egyre emelkedő mértéke miatt az MNB itt istámogatta a bankrendszert. Bevezette többek között az 1 hetes betét (több másMNB-s eszköz mellett), mely a rövid távú likviditást kiemelkedően támogatta,ezzel javítva az LCR mutatót is, illetve a rövid hozamok az 1 hetes betéthezigazodtak, melynek a pénzpiaci feszültségek kezelésében jelentős szerepe volt,de ugyanakkor a jövedelmezőséget is emelte a szektorban, tekintettel arra is, hogyezeken kívül több más esemény miatt is a nagymértékű infláció emelkedésre azMNB az alapkamat emelésével reagált, ami megjelent az 1 hetes betét, illetve azO/N kamatában is. Ki kell emelni, hogy likviditást befolyásolja továbbá abetétállomány is, melynek kamatai nem emelkedtek olyan mértékben, mint ahitelek kamatai, ennek ellenére még sem történt jelentős betétkiáramlás aszektorból, pedig jobb befektetési lehetőségek is voltak, mint a bankbantartani a megtakarítást. Összességében láthattuk, hogy az MNB tőkében- éslikviditásban is jelentősen támogatta a bankrendszert. A Kormány intézkedései (melyekjelentős veszteségek a szektornak) további folyamatos beavatkozásra késztetteaz MNB-t, de ugyanakkor a szektor a COVID előtti időszak következtében, illetveaz MNB és EBA intézkedések által is stabil maradt tőkében- és likviditásban is azelmúlt 3 évben, illetve az is jól látszott, hogy gyorsan tudnak a szabályozókreagálni szükség esetén a bankrendszert érintő (külső) eseményekre, sokkokra.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	likviditásmenedzsment, magyar bankrendszer, tőkemegfelelés, tőkemenedzsment, válság
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:36
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:36

Actions (login required)

Tétel nézet