A kisvállalkozások adózási formáinak elemzése, és az új Kata törvény hatása a kisvállalkozások működésére

Németh Dorina (2023) A kisvállalkozások adózási formáinak elemzése, és az új Kata törvény hatása a kisvállalkozások működésére. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Mesterképzés  szakdolgozat_Németh Dorina teljes.pdf] PDF
Mesterképzés szakdolgozat_Németh Dorina teljes.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)
[thumbnail of osszefoglalo-Németh Dorina.pdf] PDF
osszefoglalo-Németh Dorina.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (205kB)
[thumbnail of MA-Németh Dorina_KKV-k adózása.pdf] PDF
MA-Németh Dorina_KKV-k adózása.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (336kB)
[thumbnail of Bírálat Németh Dorina_GMZs.pdf] PDF
Bírálat Németh Dorina_GMZs.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (322kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;">Szakdolgozatomban az új kata törvény bevezetésének a kisvállalkozásokra gyakorolt hatását vizsgáltam meg. A szakirodalom segítségével bemutattam, hogy milyen adózási formák közül választhatnak a hazai kisvállalkozások, kiemelt figyelmet fordítottam a régi és az új kata törvényre. A vállalkozások jelentős része kikerült az adózói körből, megvizsgáltam, hogy számukra milyen megoldások álltak rendelkezésre. Míg korábban többféle vállalkozási forma esetén is lehetet ezt az egyszerűsített adózási formát választani, erre most már csak az egyéni vállalkozóknak van lehetősége. A többi vállalkozásnak új megoldást kellett találni. Számukra a kiva és a tao szerinti adózás lehet a megoldás, illetve egyéni ügyvéd esetén a vállalkozói jövedelem szerinti adózás és az átalányadózás. Az egyéni vállalkozók közül, azért kerültek ki legtöbben az adózói körből, mert nem kizárólag magánszemélyek számára értékesítettek. Az ő esetükben vagy lemondtak arról a bevételről, amely más vállalkozóktól származnak és így maradtak katás vállalkozók, vagy másik megoldást kellett találni. Ők jellemzően az egyéni vállalkozók átalányadózását választották, vagy ha ennek a feltételeinek nem feleltek meg akkor a vállalkozói jövedelem szerinti adózást. Korábban lehetőség volt arra, hogy a katás vállalkozások mellékállásban végezzék a tevékenységüket és alacsonyabb összegű tételes adót fizessenek, erre azonban a jövőben már nincs lehetőség. Számukra az átalányadózás a legjobb választás, mivel jelentős kedvezményeket kapnak. Nekik alacsonyabb bevételi szint mellett és magasabb költséghányaddal számolva, akár alacsonyabb is lehet a fizetendő adó összege. Azok számára, akik egyszerre több cégnél is végeznek szolgáltatásokat, de rendelkeznek főállással, vagy nyugdíjasok, megoldást jelenthet az egyszerűsített bejelentéssel vagy megbízási szerződéssel végzett tevékenység, illetve művészeti vagy sportolói terület esetén az EKHO szerinti adózás. A törvényben további fontos változás volt, hogy nem csak a csökkentett, de az emelt összegű adóalapot is megszüntették. Tehát nincs lehetőség az emelt ellátási alap igénybevételére, emiatt azok közül is sokan elhagyták ezt az adózási formát, akik számára fontos, hogy a jövőben magasabb nyugdíjban részesüljenek. Saját kérdőívvel igyekeztem felmérni, hogy milyen hatással volt a hazai vállalkozásokra az új törvény bevezetése. Összességében azt mondhatom, hogy ez a választott adózási és vállalkozási formán túl, a bevétel nagyságától és az igénybe vett kedvezményektől is függ. Míg a kata esetében az értékhatáron belül a bevételtől függetlenül mindenki ugyan akkora összegű adót fizetett (kivétel a nem főfoglalkozású vállalkozók és az emelt összegű tételes adót fizetők), addig a többi esetben minél magasabb ez az összeg annál nagyobb az fizetendő adó emelkedésének az aránya. A kutatásom elején feltett hipotéziseim arra vonatkoztak, hogy a változások hatására a vállalkozások mekkora része került ki a kata adózói körből, közülük hányan szüntették meg a vállalkozásukat és mekkora áremelésre kényszerültek, annak érdekében, hogy az emelkedő adót fedezni tudják.<br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Fellegi Miklós
Belső
egyetemi docens; Pénzügy Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: adó, adózás, KATA, kis- és középvállalkozás - KKV, törvényi változások
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Jan. 24. 09:36
Utolsó módosítás: 2024. Jan. 24. 09:36

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet