Digitalizáció és a közigazgatás kapcsolata

Erdős Zsófia Anna (2023) Digitalizáció és a közigazgatás kapcsolata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Erdős_Zsófia_Anna_T51X78.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Erdős_Zsófia_Anna.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (450kB)
	PDF BA_B_Erdős_Zsófia_Anna.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (985kB)
	PDF szakdolgozat-biralat-es-javaslat_Erdős Zsófia Anna.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (165kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p>Szakdolgozatom témáját személyes és szakmai indíttatásból egyaránt választottam. A digitalizációnak köszönhetően úgy vélem, hogy a közigazgatás előnyére változott minden érintett javára. Mivel a hazai e-közigazgatás is rohamosan fejlődött az elmúlt pár évben, esélyt látok arra, hogy az ügyfelek és munkavállalók számára a jövőben egy még hatékonyabb megoldást nyújtson a papíralapú ügyintézés helyett.</p> <p>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A dolgozatomban megfogalmazott vizsgálat során különböző nézőpontból kívántam megvizsgálni az e-közigazgatás hatékonyságát. Az elemzés folyamán több szempont is a segítségemre volt, amelyek alapján az alábbi két kutatási kérdésemre kerestem a választ:</p> <p><b><i>1.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; </i></b><b><i>Valóban gyorsítja-e a digitalizáció a közigazgatásban az ügymeneteket?</i></b></p> <p><b><i>2.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; </i></b><b><i>S minden résztvevő számára könnyíti-e az ügyintézést, hatékonynak nevezhető-e az e-közigazgatás?</i></b></p> <p>Az általam említett szakirodalmak által vizsgáltam a közigazgatást hazai és nemzetközi oldalról is, s ezeknek köszönhetően alkalmam volt az e-közigazgatási felületek hatékonyságát bizonyos nézőpontokból – mint például a kezelhetőségét, időtakarékosságát, elérhetőségét az érdekeltek számára, használati gyakoriságát, technikai feltételeit, praktikusságát és az átláthatóságát is – elemezni. </p> <p>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Továbbá a kutatásomat kiegészítve feltérképeztem a saját és a munkatársaim személyes- és munkaügy intézése kapcsán szerzett tapasztalatait a digitális közigazgatási felületekről, majd összevetettem a tanulmányozott szakirodalommal és a saját kutatási eredményeimmel egyaránt. Mindezek után ismertettem a lehetséges felmerülő problémákat, mint a költséghatékonyság és a kezdeti bevezetéskor keletkezett plusz időráfordítás, a jövőbeni közigazgatási álláshelyek csökkenése, illetve a digitalizációs fejlesztésekbe fektetni szükséges pénztőke. </p> <p>A saját kutatási eredményeimet tekintve az imént említett problémákat körbejárva kerestem a fent említett kutatási kérdésekre a választ s a következőkben röviden ismertetett eredményeket kaptam. Az első kérdés eredménye alapján arra következtettem, hogy sokkal több nő dolgozik a közigazgatásban, mint férfi. A továbbiakban a vegyes életkori és beosztási megoszlás a minta sokszínűségét szolgálta, mindemellett az idősebb korúak többségét tükrözte az eredmény, amely a szakirodalom által is alátámasztásra került, miszerint itthon is elöregedőben van a közigazgatási állomány. A későbbiekben feltett kérdések eredményei szerint egybehangzó többség nyilatkozott arról, hogy használ digitális felületet személyes és munkahelyi ügyintézése során is, ugyan a munkafolyamatok esetében nagyobb arányban kötelező jelleggel és nem választott opcióként. Majd az is kiderült, hogy személyes ügyintézést főként havonta intéznek a megkérdezettek, míg munkaügyeket naponta az e-közigazgatási felületeken. A konkrét felületek használatát kérdezve, összehasonlítva a személyes tapasztalatommal igazolva látszott, hogy minél szélesebb körű szolgáltatást nyújt egy alkalmazás, annál nagyobb az érdekeltek köre, ez által a használati gyakorisága is. A kitöltők véleménye szerint az említett felületek szinte minden érintett számára elérhetőek és ezek a felületek javarészt alkalmasak egyedi ügymenetek lebonyolítására is. <b><i>A második kutatási kérdésemre a válasz miszerint hatékonynak nevezhető-e az e-közigazgatás egyértelmű 90% feletti volt az igenek aránya, a kényelmi, és időtakarékos tulajdonságai, illetve a gyors elérhetősége miatt</i></b>. A minimális létszámú ellenkező véleményen lévők szerint a hátrányai ezeknek a felületeknek pedig pont az időigényessége és a bonyolultsága volt. Így <b><i>az egyértelmű többség véleménye alapján az első kutatási kérdésemre is alapvetően megkaptam a választ, miszerint gyorsítja a digitalizáció a közigazgatási ügymeneteket</i></b>, illetve további vélemények alapján a többségnek az e-ügyintézés folyamán nem akadt technikai nehézsége, sikeresen befejezték az ügymeneteiket, valamint szinte 100%-os vélemény alapján mindkét esetben, személyes és munkahelyi ügyintézésük során is időt spóroltak meg az e-közigazgatási ügyintézéssel.</p> <p>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A kapott eredmények tükrében a kutatásomat sikeresnek vélem, ugyan a témából adódóan lehetne a mintavétel nagyságát tovább bővíteni, ezáltal az adatokat finomítani és mélyebben elemezni. Azonban véleményem szerint az állandóan változó igények és a folyamatosan fejlődő új technológiák piacra kerülése a jövőben tovább fogja ösztönözni, valamint fejleszteni és befolyásolni az e-közigazgatás hétköznapi használatának hatékonyságát. </p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	digitalizáció, digitális felületek, e-közigazgatás, közigazgatás, Magyar Államkincstár
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:35
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:35

Actions (login required)

Tétel nézet