Békési Robin (2023) Vezetési stílusok elméletben és gyakorlatban. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Békési_Robin_IQW0XB.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
BA_O_Békési_Robin.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (275kB) |
|
PDF
szakdolgozat-biralat_2022május BR.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (146kB) |
|
PDF
Békési_Robin_IQW0XB_Bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (509kB) |
Absztrakt (kivonat)
<p dir="ltr" style="text-align: left;"></p><p>A szakdolgozatomat a vállalati vezetés alapvető fogalmával kezdtem. A vezetés elsősorban azt jelenti, hogy egy személy a munkahelyén dolgozókat részleges vagy teljes mértékben összehangolja irányítja, valamint a meglévő erőforrásokat a lehető leghatékonyabb módon valamilyen cél érdekében használja, irányítja. Ez a cél lehet anyagi haszonszerzés, valamilyen társadalmi, szociális segítségnyújtás és még ezeken felül számos kitűzés. Egy vezető elsősorban a kommunikáció eszközeivel irányít, mivel neki kell a feladatokat kiosztania, azokat egyértelműen és félreérthetetlenül felvázolnia. Számos félreértés születhet a többértelmű megfogalmazásokból, ami gyakran nagyobb bajokhoz is vezethet szakmától függően. Azonban nem csak a beosztottjaira kell fókuszálnia, hanem a stakeholderekre és a külső partnerekre egyaránt. A vezetéshez hozzátartozik annak stílusa is vagyis az, hogy milyen habitust, kommunikációs stílust használ a vezető a beosztottjaival.</p> <p>Napjainkban a legfelkapottabb vezetői készség az érzelmi intelligencia. Az érzelmi intelligencia fejlesztése azt teszi lehetővé a vezetők számára, hogy javuljon az emberekkel és saját magukkal kapcsolatos helyzetértékelésük, ami például egy tárgyalás során sorsdöntő lehet, hogy felismeri a tárgyalópartner érzelmi állapotát és aszerint alakítja a beszélgetés menetét, valamintt a saját kommunikációt és reakciókat is könnyebben lehet helyén kezelni. Éppen ezért kiemeltem fontosnak tartottam a szakdolgozítom kutatásába beépteni ezt a témát.</p> <p>Henri Fayol, a modern vállalatvezetés egyik jelentős alakja szerint a vezetőknek öt kulcsfontosságú feladatot kell ellátniuk ahhoz, hogy hatékonyan irányíthassák a vállalatot. A vezetőknek meg kell tervezniük, hogy milyen célokat szeretnének elérni, hogyan haladnak ezek felé, és hogyan érik el ezeket a célokat. A következő feladat az erőforrások megfelelő kihasználása, az emberek kiválasztása és az erőforrások szervezése annak érdekében, hogy a vállalat céljainak eléréséhez legyenek használhatóak. A munkatársaknak adott utasítások betartásának biztosítása és a munka koordinálása is az egyik fontos feladat, amelyet a vezetőknek el kell látniuk. A munkatársak motiválása és az erőforrások megfelelő koordinálása szintén elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalat hatékonyan és eredményesen tudjon működni. Végül, a vezetőknek figyelemmel kell kísérniük a vállalat működését, és ellenőrizniük kell, hogy az elvárt tevékenységek a vállalat céljainak megfelelőek és hatékonyak-e. A kutatásom második szeletét ez a téma teszi ki, a harmadikat pedig a Fiedler-féle kontintegnciamodell.</p> <p>A kontintegnicamodell az egyik legfontosabb vezetéselméleti modell, mely szerint a vezetési stílus és hatékonysága a környezet és a helyzet függvénye. A kontingenciaelmélet szerint nem egyetlen helyes vezetési stílus van, hanem a vezetőknek alkalmazkodniuk kell a környezeti változásokhoz, és meg kell találniuk a legmegfelelőbb attitűdöt a helyzetnek megfelelően. A helyzet különböző jellemzői közül a legfontosabbak a munkatársak képességei, a feladatok jellege, valamint a szervezeti kultúra.</p> <p>A kutatási kérdésem a különböző vezetési elméletek, valamint az érzelmi intelligencia összefüggéseire fókuszált. Vagyis egy vezető érzelmi intelligencia szintje összefüggést mutat-e azzal, hogy az adott vezető kapcsolat- vagy feladatorientált, illetve a vezetési összetevők mely elemeit tartja fontosabbnak vezetői munkája során. A kutatásban a vezetés folyamataival kapcsolatosan kivizsgáltam a vezetők vezetési stílusát, amit az érzelmi intelligenciával kapcsolatos kérdésék segítségével tártam fel. Végül elemeztem a Fayol-féle vezetés összetevőit és annak kapcsolatát a hatékony vezetői stílussal, melyet a kontingenciamodell nézőpontján keresztül vizsgáltam meg. Interjúalanyaim mindegyike a versenyszektorban, azon belül is a kereskedelem területén végzik vezetői munkájukat, ami a kutatás hitelessége szempontjából kiemelt kritérium volt, mivel a különböző területeken más-más vezetési stílus lehet hatékonyabb.</p> <p>A kutatás során kvalitatív módszertant alkalmaztam, azon belül a mélyinterjú módszere alapján folytattam le a kutatást. 9 vezető vett részt a kutatásban, akiknek a vezetői tapasztalat 10-40 évig terjed. Az interjúk első harmadában 15 kérdést tettem fel, amik alapján a vezetők EQ-szintjét mértem fel. A második blokkban a kontingenciamodellhez kapcsolódóan tettem fel 6 kérdést. Végül a vezetés összetevői kaptak helyet, mely tekintetében 10 kérdés hangzott el. A kutatás nem reprezentatív módon történt, ebből adódóan nagyobb minta esetén előfordulhatnak eltérések az eredmények tekintetében.</p> <p>A minta alapján a kutatási kérdéseim csak részben igazolódtak be. Az érzelmi intelligencia szint és vezetési stílus között összefüggés mutatkozott. Az alacsonyabb EQ-szinttel rendelkezők jellemzően feladatorientáltnak, a magas EQ-szinttel rendelkezők pedig jellemzően kapcsolatorientáltak, és az átlagos EQ-szinttel rendelkezők jellemzően a két véglet között, félúton helyezkednek el a skálán. A vezetési stílus, az EQ-szint és a vezetés összetevői között értékelhető kapcsolatot csak a közvetlen irányítás vonatkozásában találtam, mégpedig a feladatorientált vezetési stílus felé hajló vezetők és az alacsonyabb EQ-szinttel rendelkező vezetők fontosabbnak tartják a kapcsolatorientáltaknál. A többi vezetési összetevő feladatkörfüggőnek bizonyult. További érdekesség, hogy a koordinálás és ellenőrzés a tervezésnél és szervezésnél jelentősen kevésbé fontos a vezetők számára.</p> <p>A vezetők által készített interjúkból kiderült, hogy a vezetéselmélettel kapcsolatos ismeretek szinte teljesen hiányoznak a vezetők tudástárából, ami azért lehet gond, mert kevésbé értik mi motiválja a munkatársaikat, hogyan kell megfelelően kezelni a konfliktusokat és stresszhelyzeteket. Továbbá egy vezető munkája során kamatoztatni tudná az alapvető vezetéspszichológiai ismereteket nemcsak a beosztottjai, hanem a stakeholderek és külső partnerek tekintetében is, amivel végeredményben a teljes munkakörnyezetre kedvező hatást váltana ki, és hosszú távon a teljesítményre is pozitív hatást gyakorolna. Javaslatom az, hogy a vezetők tájékozódjanak jobban arról, hogy milyen modern vezetési stíluselméletek vannak a szakirodalomban, amivel mindenki számára jobb munkakörnyezetet és magasabb teljesítményt tudnak biztosítani.</p><br><p></p>
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Konzulens(ek)
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | Érzelmi intellgiencia, Kontintgenciaelmélet, Vezetés meghatározása, Vezetés összetevői, Vezétési stílusok |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2024. Jan. 24. 09:35 |
Utolsó módosítás: | 2024. Jan. 24. 09:35 |
Actions (login required)
Tétel nézet |