Munkáltatói márkaépítés (employer branding) marketing megközelítése, modern vállalati környezetre és Z generációs munkavállalókra vetített aktualitása

Dobos Barnabás (2023) Munkáltatói márkaépítés (employer branding) marketing megközelítése, modern vállalati környezetre és Z generációs munkavállalókra vetített aktualitása. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Dobos_Barnabás_R9MODT.pdf] PDF
Dobos_Barnabás_R9MODT.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_O_DOBOS_BARNABÁS.pdf] PDF
BA_O_DOBOS_BARNABÁS.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (177kB)
[thumbnail of Dobos Barnabás.pdf] PDF
Dobos Barnabás.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (2MB)
[thumbnail of Xerox Scan_20230508163416.pdf] PDF
Xerox Scan_20230508163416.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (186kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p>Dolgozatom célja az employer branding, azaz munkáltatói márkaépítés fogalom vizsgálata volt, melynek szemléletmódja a marketing szakterület megközelítéséből állt. A dolgozatom első részében megfogalmaztam a dolgozatra vetett iránymutatásokat, kijelöltem azokat a fogalmakat, definíciókat, amelyek ismerete szükséges a dolgozathoz végzett kutatás értelmezéséhez. Bemutattam a probléma forrását és annak körülményeit, hivatkozva demográfiai statisztikákra és ezek változásaira, a gazdasági élet munkaerőpiacának átalakulására, és a fluktuációs statisztikákra. Részletesen vizsgáltam a márka, az imázs, az arculat kapcsolódó marketing definíciókat és párhuzamot vontam a marketing szakterület és az employer branding között. Magát, a dolgozatom témáját adó employer branding fogalmát úgy határoztam meg, hogy a lehető legtávolabbi aspektusból, az alapoktól jutottam el a kifejezett definícióig, biztosítva az olvasóknak a téma teljeskörű megértését, így a témában nem jártas olvasók is széleskörű magyarázatot kaphattak a részletekről. Rávilágítottam az employer branding aktualitására és fontosságára, illetve kerestem a választ arra kérdésre, hogy a gyakorlatban mely szakterületetek, társosztályok hatásköre alá tartozik az employer branding kérdésköre.&nbsp;</p><p>A harmadik fejezetben megalapoztam a kutatásom egyik háttérinformációját, az employer branding hatásainak mérési eszközeit, módszertanát. Ebben a fejezetben rávilágítottam az ezzel kapcsolatos problémákra és az aktualitásukra. Olyan eszközök munkáltatói márka hatásaira vetett mérési módszereit részleteztem, mint a ROI – Return on Investment vagy az EVP – Employer Value Proposition. Célszerűnek tartottam a szervezeti kultúra bemutatását, mivel a szervezeti kultúra összetartó erővel hat és a középpontban áll, ezért a vállalatoknak időt és pénz kell áldozni ennek felépítésére. Egy jól felépített kultúrájú munkakörnyezetben a munkavállók küldetés és értékorientációja magasabb. A jó vállalati kultúra hatással lehet a munkaerő-felvételre, és hozzájárulhat az alacsonyabb fluktuációhoz, így közvetlenül kapcsolódik az employer branding stratégiához és annak megértéséhez. Kifejtésre került a vezetés fogalma, a jó kontra rossz vezetés ismérve, valamint következménye a szervezeti kultúrára, az employer branding-re és azon keresztül a munkavállalókra. Továbbá, altémát kap a visszajelzés, mivel a visszacsatolás növeli az alkalmazottak elkötelezettségét, és növelheti a megtartási- és termelékenységei rátát, különösképpen a Z generációs munkavállalók esetében. Mivel a kutatási kérdéseim egy része, valamint a vizsgált állítások egyike is közvetlenül kapcsolódott a Z generációs munkavállalók és munkáltaóik közötti problémákhoz, fontosnak éreztem definiálni a Z generációt, valamint a munka világára vetett tulajdonságaikat, viselkedésmintáikat, valamint összehasonlításra került a Z és az Y generáció munkáltatókra vetített kérdésköre.</p><p>Ezen alapozó szakirodalmak után következik a dolgozatom kutatás része. A kutatásomat alapvetően két irányból közelítettem meg. Az egyik oldalról, a munkavállalókhoz címzett kérdőív segítségével vizsgáltam, hogy melyek azok a munkáltatói értékígéretek, melyeket a munkavállalók fontosnak tartanak és amelyeket az employer branding stratégiába érdemes beépíteni. Ezen értékeket alapul véve összehasonlítást képeztem a vágyott és a jelenlévő értékek között, majd a statisztikai eltérésekről következtetést vontam és javaslatot fogalmaztam meg ezen hiányosságok javítására. A kérdőíves kutatásom volt hivatott bemutatni az employer branding sikeresség mérésének egyfajta módszertanát, mely az egyik állításomhoz nyújtott tapasztalatokat. A kutatásom további részében a kutatási kérdéseimre, két marketing szakemberrel készített mélyinterjúimra alapozva jelöltem ki a válaszaimat. A konklúzió vonás során, a szakirodalom, a kérdőíves kutatásom és a mélyinterjúk során gyűjtött információimra alapoztam, az első Z generáció és employer branding kapcsolatát feszegető állításomat elfogadtam, a második, employer branding sikerességének méréséhez kapcsolódó állításomat elutasítottam.</p>Dolgozatom a mai modern gazdasági környezet vállalatai számára adhat betekintést az employer branding kérdésébe. Nagyon hasznosnak találtam ezen téma kutatását, mert a mindennapi munkaéletben saját magamon is érzékelem ezen fogalom hatásait és úgy gondolom, hogy a téma rendkívül aktuális, viszont ezzel ellentétben még bőven van hova fejlődnie ezen kérdésben a vállalatoknak. Mint a gazdasági élet számos aspektusa, az employer branding is egy folyamatosan változó ideológia, a generációk váltakozásával, a modern kor eseményei hatására megváltoznak a munkavállalók munkáltató felé tanúsított elvárásai, igényei. Ezen változásokhoz a munkáltatóknak folyamatosan alkalmazkodni kell, hogy kielégítsék a változó igényeket. Ebben is segít eligazodni a munkáltatói márkaépítés kérdése. A témával kapcsolatosan érdemes időről időre új következtetéseket levonni, ezen folyamatosan változó jellege miatt, ezért a jövőbeni, témával kapcsolatos kutatások is minden bizonnyal tartogatnak még érdekes megállapításokat az employer branding témakörével kapcsolatban.<br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Kisfürjesi Nóra
Belső
egyetemi tanársegéd; Menedzsment és Vállalkozás Tanszék; PSZK
Rajcsits Patrik
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: branding, employer branding, marketing, munkáltatói márkaépítés, Z generáció
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Jan. 24. 09:32
Utolsó módosítás: 2024. Jan. 24. 09:32

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet