Közoktatás és a felsőoktatás sajátosságai 2022-ben

Nemcsek Márk Norbert (2023) Közoktatás és a felsőoktatás sajátosságai 2022-ben. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Nemcsek_MárkNorbert_H9ZDT6.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_O_NEMCSEK_MÁRKNORBERT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (234kB)
	PDF Nemcsek Márk.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (348kB)
	PDF Szakdolgozat bírálat - Nemcsek Márk.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;">Szakdolgozatom téma kiválasztásánál fontos szerepet játszott, hogy az eddigi életem részét képező oktatás és annak rendszere miként épül fel, kik a szereplői. Kíváncsi voltam arra, hogy ez a nagy rendszer, aminek részese voltam nagyon sokáig, hogyan változott az évek alatt, főleg amikor én is a közoktatás résztvevője voltam, majd később a felsőoktatásnak. A dolgozatom első nagy fejezete a közoktatás és annak néhány szereplője. Először az egyetemes oktatás kialakulásának néhány részét ismertetem majd később részletesen a hazai szabályozás és kialakulás történetét mutattam be Mária Teréziától kezdve a Rendszerváltozásig. A rendszerváltás után a napjainkig minden olyan fontos törvényt, ami a közoktatást érintette, ismertettem. A közoktatás első nagy szereplőjét az óvodai nevelést (bölcsődékről is ejtettem néhány szót, annak ellenére, hogy nem tartozik a köznevelés törvény alá) vettem górcső alá és bemutattam néhány tulajdonságát, mint pl. a gyerekek számának alakulása mellett a kihasználtságát az óvodai férőhelyeknek, majd pedig összehasonlítottam a 3-5 évesekre fordított kiadásokat más országokéval. Következő nagy szereplő az általános iskolák voltak, ahol ismertettem az általános iskolai képzés felépítését, majd pedig bemutattam a diákok és a tanárok számának változását iskolatípus szerint. Általános iskolák után következő nagy képzési szint a középfokú oktatás volt terítéken. Itt, is mint az előző, alfejezetekben bemutattam hogyan alakultak a diákok száma az iskolatípus szerint (Szakmai és Középiskola) illetve az érettségi vizsgát és szakvizsgát tevők számát 2001-2018 között. Ezt követte később a jelenleg hatályos középiskolai struktúra, amit követett a PISA eredmények 2003-2018 közötti elemzése hazai és nemzetközi viszonylatban más országokkal. Dolgozatom írásakor kettő, a sajtó által felkapott téma is jelen volt a közbeszédben. Az első ilyen a tanárok fizetése a közoktatáson belül. Az első hipotézisem is ehhez a témához kapcsolódott és arra kerestem a választ, hogyan épül fel a tanárok fizetése és az életpályamodell milyen előrelépést jelenthet számukra. A hipotézisem beigazolódott és esetleges megoldásokat vetettem fel, illetve az összefoglalóban a saját véleményemet is kifejtettem. A közoktatás után a másik nagy fejezet a felsőoktatás volt. A felsőoktatást közgazdasági aspektusból közelítettem meg és ismertettem azokat a tényezőket, amik a gazdasági növekedést segítik, és ami között jelen van az oktatás. Felsoroltam azokat az érveket is, amik az oktatásba való beruházást támogatták, ugyanakkor felhívtam a figyelmet arra is, hogy az oktatásba nem csak állami pénzt kell bevonni, hanem magán forrást is mivel így hatékonyabb. Ezt követte később a diákhitelrendszer hazai szabályozása illetve ismertetése majd az alfejezet végén más országok hasonló rendszerével való összehasonlítása. A hallgatók egyik finanszírozási lehetőségét követte a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolata, ahol bemutattam, hogy egyes országok mennyit fordítanak a felsőoktatásra, hogyan alakultak a hallgatók száma a rendszerváltozástól illetve a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolata. Zárásul pedig a magyar államháztartásnak egyes egyetemek akkora kiadást jelentenek, mint egy önkormányzat ezért szükséges ennek átgondolása. Utána ismertettem a hazai felsőoktatás szabályozását a rendszerváltozástól napjainkig. A következő és egyben utolsó nagy fejezetben pedig a felsőoktatás új irányát, a modellváltást ismertettem és megnéztem más olyan országokkal ahol a felsőoktatási intézmények rendelkeznek alapítványokkal. A korábban említett a sajtó által felkapott téma a modellváltáshoz kapcsolódik, ami a második hipotézisemhez tartozik, miszerint az alapítványi szerkezet hosszútávon a hazai felsőoktatás javítását fogja szolgálni. Ezt sajnos nem tudtam alátámasztani, hiszen az alapítványok 2021-ben jöttek létre és még nem telt el annyi idő, hogy ezt érdemben vizsgálni lehessen. Az összehasonlítás során próbáltam olyan országokat keresni, ahol sikeresen és kevésbé sikeresen lett az alapítványi struktúra bevezetve. Az utolsó fejezetben végezetül összefoglaltam a dolgozatomat.<br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	alapítvány felsőoktatás, európai egyetem, felsőoktatás, közoktatás, közoktatási rendszer
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:30
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:30

Actions (login required)

Tétel nézet