A számviteli kimutatások felhasználásának lehetőségei és esetleges korlátjai egy vállalatértékelési szituáció során

Lőrincz Dániel Dezső (2023) A számviteli kimutatások felhasználásának lehetőségei és esetleges korlátjai egy vállalatértékelési szituáció során. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Lőrincz_Dániel_Dezső_M8TPO9.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Lőrincz_Dániel_Dezső.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (323kB)
	PDF Lőrincz Dániel Dezső_BSCN_bírálat és kérdés.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (269kB)
	PDF BA_B_Lőrincz_Dániel_Dezső.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (514kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align: left;"></p><p>Az értékelés különböző fázisaiban több alkalommal is rámutattam a rendelkezésre álló adatokkal kapcsolatos kockázatokra és bizonytalanságokra. Ezek különösen a tervezés szakaszára vonatkozóan jelenhetnek meg erőteljesen. Felállíthatunk értékesítési trendeket, de közbejön egy háborús helyzet, mely felborítja az ellátási láncokat. Az értékelés 2021. év végén, 2022. elején történt, amikor természetesen fogalmam sem lehetett az azóta bekövetkezett energiaválságról, az ehhez kapcsolódó árrobbanásról. Nekem szerencsém volt e dolgozat megírásakor abban a tekintetben, hogy az értékelés euró alapon történt, az érintett „C” Zrt. ebben a devizában vezeti könyveit. A hazai viszonyok között a cégek döntő többsége forintban könyvel, melynek következtében nem tudtam volna követni az erőteljes és intenzív árfolyammozgásokat, kezelni ezek kockázatait. Természetesen fenti speciális körülmény előrebocsátása után szeretném összegezni, hogy milyen általános kockázatok léteznek a számviteli adatok hasznosítása során.</p> <p>A vállalatértékelés legfőbb információforrásai a mérleg (eszközalapú értékelés módszer), valamint az összeállított üzleti terv és az abból kimutatható szabad cash-flow (piaci és hozamalapú értékelési módszer), így ezen input adatokból szükséges kiindulni.</p> <p>A mérleg esetében a munka a mérlegfőcsoportok számadatainak elemzésével indult, amely során megismerhettem ezek részletes tartalmát. Az eszköz oldalt tekintve két lényeges mérlegfőcsoportról beszélhetünk: a befektetett eszközökről, illetve a forgóeszközökről. A befektetett eszközöket jellemzően hosszabb ideig használja a vállalkozás, nagyobb értékűek, és a vezetés tájékoztatása szerint aktuális piaci értéken tartják nyilván azokat, így az értékelés szempontjából megbízhatónak tekintem a nyilvántartott értékeket. A forgóeszközök esetén részleteiben kellett vizsgálni a Társaság készleteit és követeléseit, és a rendelkezésre álló információk alapján dönteni azok átértékeléséről.</p> A forrás oldalt tekintve szintén két lényeges mérlegfőcsoportot kell vizsgálnunk: a saját tőkét és a kötelezettségeket. A kötelezettségek között a legtöbb esetben hiteleket, kölcsönöket, adófizetési kötelezettséget, illetve munkabér és járulékfizetési kötelezettséget találhatunk. Ezen tételek tekintetében a kötelezettségek értékét megbízhatónak tekintem.<br><p>Az eszközalapú értékelés számomra egyértelműen reprezentál egy megbízható, valós </p> <p>képet a Társaság értékéről. Az alkalmazott módszertan szerinti lépések, végrehajtott elemzések és a rendelkezésemre bocsátott információk segítettek eljutni az eszközalapú valós piaci érték meghatározásához.</p> <p>A diszkontált cash-flow (DCF) módszer alkalmazása az imént említett eszközalapú módszerrel szemben jóval bonyolultabb, ugyanis több lépésből áll, melyekhez elengedhetetlen a vezetőség együttműködése, valamint egy megbízható üzleti terv, melyek hiánya akadályt, nehézséget jelent. Az üzleti terv megalapozását az alapvető számviteli kimutatások segítik, de csak közvetett, tovább feldolgozott információk formájában. Ezen kívül külső forrásokból is származó információk is szükségesek a DCF módszer szerinti érték meghatározása során (megfelelő képletek és a diszkont ráta felépítése).</p> <p>Összességében a DCF módszer szerintem egy kiváló és nemzetközileg elfogadott, leggyakoribb módja a hozamalapú érték meghatározásának, ámbár véleményem szerint nem olyan megbízható, mint az eszközalapú értékelés útján meghatározható érték. Széleskörű piackutatással, a cégvezetés jövőre vonatkozó elképzeléseinek ismeretében, és következetes működés és piaci elemzés elvégzésével a tervezési kockázat és bizonytalanság lényegesen csökkenthető.</p> <p>Ezért rendkívül lényeges, hogy ezen bemutatott módszerek szerint kiadódó eredmények együttes, vegyes használata esetén megfelelően súlyozva a végső érték meghatározásakor az értékelés megbízhatósága növelhető.</p> Mind a munkavégzés során, mind a diplomamunka megírása közben számos olyan területet ismertem meg egy magyarországi vállalkozás működéséről és tevékenységéről, ahol nyomon követhettem az egyetemen tanult számviteli, valamint elemzési tantárgyak gyakorlati alkalmazhatóságát. Egyben sikerült azt a dolgozat elején kitűzött célomat is teljesíteni, hogy bemutassam az üzletértékelés menetét, megközelítési módjait, lépéseit, valamint a számviteli kimutatások felhasználhatóságát rámutatva az egyes értékelési megközelítések szerinti eredmények megbízhatóságára.<br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Cash-flow, eredmény, értékelés, társaság, üzlet, vállalat
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:29
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:29

Actions (login required)

Tétel nézet