A kkv-szektor gazdasági rezilienciájának sikertényezői válságok esetén

Czeglédy Levente (2023) A kkv-szektor gazdasági rezilienciájának sikertényezői válságok esetén. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Czeglédy_Levente_MSC_Vállalkozásfejl_A kkv-szektor gazdasági rezilienciájának sikertényezői válságok esetén.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Czeglédy_Levente_MSC_Vállalkozásfejl_A kkv-szektor gazdasági rezilienciájának sikertényezői válságok esetén_összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (151kB)
	PDF CzegledyL_VF_Biralat_BerdiTamas_20230606.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (2MB)
	PDF Czegledy_Levente_szakmai_osszegzo_kerdes.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (235kB)
	PDF czegledy_levente_HDP8BT.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (339kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p><span lang="hu" xml:lang="hu">Jelen szakdolgozat fő kutatási kérdésként azt vizsgálja, hogy melyek a válságokkal szemben reziliens kis-és középvállalati szektor sikertényezői és hogyan javítható ezek mentén a hazai kkv-szektor ellenállóképessége. A dolgozat célja azonosítani, majd elemezni a reziliencia tényezőket, illetve ezt követően a hazai kkv-szektor helyzetképét megrajzolni nemzetközi összehasonlításban. Végezetül a dolgozat fejlesztési javaslatokat ad mind a vállalatok, mind az ökoszisztéma egyéb szereplői (pl. szabályhozói és fejlesztő ágensek) számára, amelyeknek köszönhetően ellenállóbbá válhat a magyar kkv-szektor a jövőbeli sokkhatásokkal szemben.</span></p> <p><span lang="hu" xml:lang="hu">A dolgozat az alapfogalmak meghatározása (kkv-szektor, reziliencia, külső sokk) után bemutatja a kkv-k megkerülhetetlen hazai és nemzetközi jelentőségét, a szektor szerkezeti struktúráját és jellemzőit. Ezt követően láthatóvá válik, hogy a kis- és középvállalkozások unikális kitettségi faktorokkal jellemezhetőek, bizonyos szempontból védtelenebbek válsághelyzetek esetén, mint a nagyvállalatok. Ez, valamint a külső sokkok általános hatásai a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság, valamint a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis összehasonlításán keresztül kerülnek illusztrálásra, amely felfedi a válságok közös mintázatait, de eltérő természetét is. </span></p> <p><span lang="hu" xml:lang="hu">&nbsp;Ezután a szakdolgozat azonosít négy, kiemelten fontos reziliencia tényezőt, amelyek mentén a kkv-k jövőbeli ellenállóképessége a válsághelyzetekkel szemben növelhető: innováció, digitalizáció, földrajzi diverzifikáció és a finanszírozás elérhetősége. </span></p> <p><span lang="hu" xml:lang="hu">A saját kutatás nomotetikus és kvantitatív módon, a Világbank Vállalati Felmérések (Enterprise Surveys) teljes, cégszintű adatbázisát felhasználva, a koronavírus-járvány idejére vonatkozó adatokkal vizsgálja a négy azonosított reziliencia tényező és az ellenállóképesség kapcsolatát kkv-k esetében. Az alkalmazott statisztikai eljárások a független mintás t-próbának és a független mintás, egyszempontos varianciaanalízisnek (ANOVA), vagy bizonyos feltételek sérülése esetén ezek robusztus vagy korrektív verziójának adódnak. A konceptualizáció és operacionalizáció után a statisztikai hipotézisek és a kutatás eredményei a következőképp alakulnak:</span></p> <p><span lang="hu" xml:lang="hu">- A K+F tevékenységre költő kkv-k szignifikánsan nagyobb árbevétel-növekedést értek 2018 és 2020 között: nem teljesült</span></p> <p><span lang="hu" xml:lang="hu">- A weboldallal rendelkező kkv-k szignifikánsan nagyobb árbevétel-növekedést értek 2018 és 2020 között: nem teljesült</span></p> <p><span lang="hu" xml:lang="hu">-&nbsp;</span><span lang="hu" xml:lang="hu">A fő termék / szolgáltatás szempontjából nagyobb földrajzi lefedettséggel bíró kkv-k szignifikánsan nagyobb árbevétel-növekedést értek 2018 és 2020 között: nem teljesült</span></p> <p><span lang="hu" xml:lang="hu">- Azon kkv-k, amelyek számára a finanszírozáshoz való hozzáférés kisebb problémát jelent, szignifikánsan nagyobb árbevétel-növekedést értek 2018 és 2020 között: teljesült</span></p><p> <span lang="hu" xml:lang="hu">Végezetül a kutatás eredményeit felhasználva, de mindegyik azonosított reziliencia tényezőt érvényesnek elismerve, a szakdolgozat fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg a magyar kkv-szektor ellenállóképességének növelésére. Ehhez ismerteti és tanácsaiba beépíti a hazai vállalkozók és kkv-k releváns sajátosságait, majd elsősorban jó nemzetközi gyakorlatok és általános alapelvek mentén megadja a hazai kkv-ökoszisztémának és annak kulcsszereplőinek optimalizált működésére tett megállapításait</span><span lang="hu" xml:lang="hu">. </span></p> <p><span lang="hu" xml:lang="hu">Konklúzió, hogy a magyar kkv-szektor és az ökoszisztéma fejlesztéséért felelős intézmények teljesítménye elmarad a világelittől a négy reziliencia tényezőben. Elsősorban svájci, dán és az északi államokból származó gyakorlatok és konstrukciók alapján a dolgozat konkrét javaslatok mellett az alábbi általános alapelveket vázolja fel, mint a magyar kkv-ökoszisztéma jövőbeli fejlődési dimenziói, amelyekben ma még komoly lemaradás tapasztalható: </span></p> <p><span lang="hu" xml:lang="hu">- Pénzügyi támogatások kiegészítése megfelelő képzési és kapcsolatteremtési szolgáltatásokkal</span></p> <p><span lang="hu" xml:lang="hu">- A támogatások integrált, teljes releváns életszakaszt lefedő rendszere</span></p> <p><span lang="hu" xml:lang="hu">- Intézményi / diszciplínák közötti szinergiák hasznosítása – elsősorban az egyes tényezők felett diszponáló fejlesztői ágensek között</span></p> <p><span lang="hu" xml:lang="hu">- Nemzetközi regionális szinergiák hasznosítása – nemzetközi regionális szisztémák, fejlesztési programok kialakítása a határokon átívelő projektek, valamint a regionális ellátási láncok és értékláncok megsegítése céljából </span></p> <p><span lang="hu" xml:lang="hu">A szakdolgozat felveti egy hazánkat is magába foglaló, a kelet- és közép-európai országok kkv-ökoszisztémáit célzó, holisztikus finanszírozási és támogatási keretrendszer lehetőségét, amely a négy elemzett reziliencia tényező mellett további faktorok mentén segíthetné elő a résztvevők kkv-szektorainak fejlődését. Erre potenciális platformként a Visegrádi Négyek együttműködését azonosítja a dolgozat.</span></p> <p><span lang="hu" xml:lang="hu">Végezetül a szakdolgozat listázza saját limitációit és a jövőbeli kutatási lehetőségeket, amelyek elsősorban több válságot és országcsoportot magába foglaló, átfogóbb statisztikai elemzésekhez, többszempontos / többváltozós modellek alkalmazásához, további vizsgálandó reziliencia tényezőkhöz (pl. fenntarthatóság), valamint eltérő konceptualizálási kísérletekhez és ezáltal különböző alkalmazott metrikákhoz kapcsolódnak.</span></p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vállalkozásfejlesztés

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	2008-as válság, digitalizáció, finanszírozáshoz való hozzáférés, földrajzi diverzifikáció, gazdasági válság(ok), innováció, kkv-szektor, koronavírus-járvány (COVID-19), reziliencia, reziliencia tényező(k), t-próba, varianciaanalízis
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:29
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:29

Actions (login required)

Tétel nézet