Az energiakrízis és az inflációs helyzet hatása a budapesti vendéglátóhelyekre

Lukács Regina Katalin (2023) Az energiakrízis és az inflációs helyzet hatása a budapesti vendéglátóhelyekre. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Lukács_Regina_Katalin_MSC_PÜ_Az energiakrízis és az inflációs helyzet hatása a budapesti vendéglátóhelyekre.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Lukács_Regina_Katalin_MSC_PÜ_Összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (390kB)
	PDF PÜ Bírálati lap MA Lukács Regina Katalin.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (273kB)
	PDF Lukács Regina Katalin.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (174kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p>Szakdolgozatom témája az energiakrízis és a magas inflációs környezet hatásainak vizsgálata a budapesti vendéglátóhelyekre. A 2022-es év elején kitört orosz-ukrán fegyveres konfliktus nyomában kialakult és széles körben elterjedt energiakrízis és inflációnövekedés globális gazdasági hatásokat eredményezett. Az Európai Unió helyzete azonban kiemelt az elmúlt éveket jellemző orosz nyersanyagok iránti erős függés miatt. A negatív gazdasági hatások a lakosságot és a vállalkozási szférát is erősen érintették. Személyes motivációm mellett azért döntöttem a vendéglátóipar vizsgálata mellett, mivel annak erős válságérzékenysége már a világjárvány időszakában is tetten érhető volt, így kíváncsi voltam arra, hogy egy más típusú válsághelyzet hogyan érinti a szektort.</p> <p>A dolgozat céljait kutatási kérdések formájában fogalmaztam meg. Az első kutatási kérdés arra kereste a választ, hogy hogyan érinti az energiakrízis és a magas inflációs környezet a budapesti vendéglátóhelyeket. Emellett vizsgáltam azt is, hogy a vendéglátóhelyek milyen válságkezelési stratégiákat alkalmaznak, és milyen lépéseket tesznek a válság negatív hatásainak enyhítése érdekében. A vállalkozások stratégiája természetesen csak akkor lehet sikeres, ha a keresleti oldal kielégítő szinten tud maradni. Ez a gondolatmenet vezetett a harmadik kutatási kérdéshez, ami azt vizsgálta, hogy a válsághelyzet hatására hogyan változott meg a budapesti vendéglátóhelyek iránti kereslet volumene és költési hajlandósága. </p> <p>A kutatás során kevert módszertant alkalmaztam, mivel a keresleti és a kínálati oldal egyaránt vizsgálatra került. A válsághelyzet hatásait és a vendéglátóegységek reakcióit félig strukturált interjúk segítségével elemeztem, amiből összesen kilenc darab készült el az adatfelvételi időszak alatt. Az interjúk alanyai budapesti vendéglátóhelyek tulajdonosai vagy üzletvezetői voltak, akik többnyire ugyanazokra a kérdésekre adtak választ a könnyebb összevethetőség és elemezhetőség érdekében. Az interjút adó vállalkozások körét úgy válogattam össze, hogy különböző üzlettípusú és üzemméretű egységek szerepelhessenek a kutatásban. A kutatás során csak a kereskedelmi vendéglátóegységekkel dolgoztam, a rendezvényi, illetve a munkahelyi vendéglátás véleményem szerint torzította volna az eredményeket, mivel teljesen más tulajdonságú keresleti és kínálati oldallal rendelkeznek. </p> <p>A fővárosi vendéglátóhelyek iránt támasztott kereslet esetleges változását két kutatási módszerrel vizsgáltam. Egyrészről az interjúk is tartalmaztak erre vonatkozó válaszokat, azonban a pontosabb eredmények érdekében alkalmaztam egy kérdőíves megkérdezést is. A kérdőíves kutatási rész populációját azon budapestiek (vagy agglomerációjában élők) adták, akik rendszeresen látogatnak budapesti vendéglátóhelyeket. Mivel a sokaság egésze nem ismert, így nem valószínűségi mintavétel történhetett szakértői kiválasztással. A minta elemszámát tekintve 432 fős. </p> <p>A kutatási kérdésekre kivétel nélkül választ kaptam a kutatás eredményeként. Kiderült, hogy a válság hatásai közül az energiaárak és az alapanyagárak növekedése volt a legmeghatározóbb a vendéglátó vállalkozások tekintetében. Az energiaárak növekedése különösen negatívan érintette az éttermeket és a cukrászdákat, mivel ezek jóval energiaigényesebbek, mint a csak italszolgáltatást nyújtó vállalkozások. Az alapanyagok tekintetében nagy problémát jelentett a vendéglátóegységek számára az árak nagymértékű növekedése, valamint az alapanyagok piacának kiszámíthatatlansága, mivel ez ellehetetlenítette a pénzügyi tervezést. A munkaerő mennyiségére és minőségére nem hatott relevánsan a vizsgált válsághelyzet, a szektor egészét jellemző munkaerőhiányért a világjárvány időszakát okolják a vállalkozók. A bérköltségek azonban jelentősen megnövekedtek a vizsgált vállalkozások esetében, mivel a magas inflációs környezet a bérigények emelkedéséhez vezetett. </p> <p>A bevételmaximalizálás mellett a költségek minimalizálása volt a fő elem a vizsgált vállalkozások válságkezelési stratégiájában. Ez leginkább az energiafelhasználás optimalizálásában tetten érhető, mivel a kutatás szerint ezzel jelentős mértékben csökkenthetik költségeiket a vállalkozások, anélkül, hogy az a szolgáltatás színvonalát negatívan befolyásolná. A nyitvatartási idő, valamint az alkalmazottak számának változtatása költségcsökkentési célból nem volt jellemző a kutatás tapasztalatai szerint. Az energiával való takarékoskodás mellett jellemző lépés volt a kínálat szűkítése vagy változtatása. A vállalkozások profithányadát eltérő mértékben befolyásolta a válsághelyzet, ez főleg annak függvényében változott, hogy milyen gyorsan és hatékonyan reagáltak a válság negatív hatásaira a vállalkozások. </p> <p>A kereslet tekintetében elmondható, hogy változása eltérő mértékű és irányú volt a vizsgált vendéglátóhelyek esetében. A kérdőíves felmérés eredménye azt mutatta, hogy a budapesti vendéglátóhelyek szolgáltatásait igénybe vevő vendégek keresletének volumene kielégítő mértékben fennmaradt a válsághelyzet ellenére is, azonban a költési hajlandóságuk korlátozottabbá vált. </p> <p>A kutatás elméleti eredményei mellett gyakorlati haszna is jelentős, mivel összefoglalja a jól működő és kevésbé sikeres válságkezelési stratégiákat, mely tanulságos lehet az iparág szereplői számára. </p> <p>&nbsp;</p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	energiakrízis, energiaválság, infláció, válságkezelés, vendéglátás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:29
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:29

Actions (login required)

Tétel nézet