Az energiakrízis és az inflációs helyzet hatása a budapesti vendéglátóhelyekre

Lukács Regina Katalin (2023) Az energiakrízis és az inflációs helyzet hatása a budapesti vendéglátóhelyekre. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Lukács_Regina_Katalin_MSC_PÜ_Az energiakrízis és az inflációs helyzet hatása a budapesti vendéglátóhelyekre.pdf] PDF
Lukács_Regina_Katalin_MSC_PÜ_Az energiakrízis és az inflációs helyzet hatása a budapesti vendéglátóhelyekre.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Lukács_Regina_Katalin_MSC_PÜ_Összefoglaló.pdf] PDF
Lukács_Regina_Katalin_MSC_PÜ_Összefoglaló.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (390kB)
[thumbnail of PÜ Bírálati lap MA Lukács Regina Katalin.pdf] PDF
PÜ Bírálati lap MA Lukács Regina Katalin.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (273kB)
[thumbnail of Lukács Regina Katalin.pdf] PDF
Lukács Regina Katalin.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (174kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomtémája az energiakrízis és a magas inflációs környezet hatásainak vizsgálata abudapesti vendéglátóhelyekre. A 2022-es év elején kitört orosz-ukrán fegyvereskonfliktus nyomában kialakult és széles körben elterjedt energiakrízis ésinflációnövekedés globális gazdasági hatásokat eredményezett. Az Európai Unióhelyzete azonban kiemelt az elmúlt éveket jellemző orosz nyersanyagok irántierős függés miatt. A negatív gazdasági hatások a lakosságot és a vállalkozásiszférát is erősen érintették. Személyes motivációm mellett azért döntöttem avendéglátóipar vizsgálata mellett, mivel annak erős válságérzékenysége már a világjárványidőszakában is tetten érhető volt, így kíváncsi voltam arra, hogy egy mástípusú válsághelyzet hogyan érinti a szektort.Adolgozat céljait kutatási kérdések formájában fogalmaztam meg. Az első kutatásikérdés arra kereste a választ, hogy hogyan érinti az energiakrízis és a magasinflációs környezet a budapesti vendéglátóhelyeket. Emellett vizsgáltam azt is,hogy a vendéglátóhelyek milyen válságkezelési stratégiákat alkalmaznak, ésmilyen lépéseket tesznek a válság negatív hatásainak enyhítése érdekében. Avállalkozások stratégiája természetesen csak akkor lehet sikeres, ha akeresleti oldal kielégítő szinten tud maradni. Ez a gondolatmenet vezetett aharmadik kutatási kérdéshez, ami azt vizsgálta, hogy a válsághelyzet hatásárahogyan változott meg a budapesti vendéglátóhelyek iránti kereslet volumene ésköltési hajlandósága. Akutatás során kevert módszertant alkalmaztam, mivel a keresleti és a kínálatioldal egyaránt vizsgálatra került. A válsághelyzet hatásait és avendéglátóegységek reakcióit félig strukturált interjúk segítségével elemeztem,amiből összesen kilenc darab készült el az adatfelvételi időszak alatt. Azinterjúk alanyai budapesti vendéglátóhelyek tulajdonosai vagy üzletvezetőivoltak, akik többnyire ugyanazokra a kérdésekre adtak választ a könnyebbösszevethetőség és elemezhetőség érdekében. Az interjút adó vállalkozások körétúgy válogattam össze, hogy különböző üzlettípusú és üzemméretű egységekszerepelhessenek a kutatásban. A kutatás során csak a kereskedelmivendéglátóegységekkel dolgoztam, a rendezvényi, illetve a munkahelyivendéglátás véleményem szerint torzította volna az eredményeket, mivel teljesenmás tulajdonságú keresleti és kínálati oldallal rendelkeznek. Afővárosi vendéglátóhelyek iránt támasztott kereslet esetleges változását kétkutatási módszerrel vizsgáltam. Egyrészről az interjúk is tartalmaztak errevonatkozó válaszokat, azonban a pontosabb eredmények érdekében alkalmaztam egykérdőíves megkérdezést is. A kérdőíves kutatási rész populációját azonbudapestiek (vagy agglomerációjában élők) adták, akik rendszeresen látogatnakbudapesti vendéglátóhelyeket. Mivel a sokaság egésze nem ismert, így nemvalószínűségi mintavétel történhetett szakértői kiválasztással. A mintaelemszámát tekintve 432 fős. Akutatási kérdésekre kivétel nélkül választ kaptam a kutatás eredményeként.Kiderült, hogy a válság hatásai közül az energiaárak és az alapanyagáraknövekedése volt a legmeghatározóbb a vendéglátó vállalkozások tekintetében. Azenergiaárak növekedése különösen negatívan érintette az éttermeket és acukrászdákat, mivel ezek jóval energiaigényesebbek, mint a csakitalszolgáltatást nyújtó vállalkozások. Az alapanyagok tekintetében nagyproblémát jelentett a vendéglátóegységek számára az árak nagymértékűnövekedése, valamint az alapanyagok piacának kiszámíthatatlansága, mivel ezellehetetlenítette a pénzügyi tervezést. A munkaerő mennyiségére és minőségérenem hatott relevánsan a vizsgált válsághelyzet, a szektor egészét jellemzőmunkaerőhiányért a világjárvány időszakát okolják a vállalkozók. A bérköltségekazonban jelentősen megnövekedtek a vizsgált vállalkozások esetében, mivel amagas inflációs környezet a bérigények emelkedéséhez vezetett. Abevételmaximalizálás mellett a költségek minimalizálása volt a fő elem avizsgált vállalkozások válságkezelési stratégiájában. Ez leginkább azenergiafelhasználás optimalizálásában tetten érhető, mivel a kutatás szerintezzel jelentős mértékben csökkenthetik költségeiket a vállalkozások, anélkül,hogy az a szolgáltatás színvonalát negatívan befolyásolná. A nyitvatartási idő,valamint az alkalmazottak számának változtatása költségcsökkentési célból nemvolt jellemző a kutatás tapasztalatai szerint. Az energiával valótakarékoskodás mellett jellemző lépés volt a kínálat szűkítése vagy változtatása.A vállalkozások profithányadát eltérő mértékben befolyásolta a válsághelyzet,ez főleg annak függvényében változott, hogy milyen gyorsan és hatékonyanreagáltak a válság negatív hatásaira a vállalkozások. Akereslet tekintetében elmondható, hogy változása eltérő mértékű és irányú volta vizsgált vendéglátóhelyek esetében. A kérdőíves felmérés eredménye aztmutatta, hogy a budapesti vendéglátóhelyek szolgáltatásait igénybe vevővendégek keresletének volumene kielégítő mértékben fennmaradt a válsághelyzetellenére is, azonban a költési hajlandóságuk korlátozottabbá vált. Akutatás elméleti eredményei mellett gyakorlati haszna is jelentős, mivelösszefoglalja a jól működő és kevésbé sikeres válságkezelési stratégiákat, melytanulságos lehet az iparág szereplői számára.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: energiakrízis, energiaválság, infláció, válságkezelés, vendéglátás
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Jan. 24. 09:29
Utolsó módosítás: 2024. Jan. 24. 09:29

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet