A magyar befektetési alapok összehasonlító elemzése a COVID19 járvány okozta piaci környezetben

Hajdu Zoltán (2023) A magyar befektetési alapok összehasonlító elemzése a COVID19 járvány okozta piaci környezetben. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Hajdu_Zoltán_MSC_PÜ_A MAGYAR BEFEKTETÉSI ALAPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A COVID19 JÁRVÁNY OKOZTA PIACI KÖRNYEZETBEN.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Összefoglaló_Hajdu_Zoltán_MSC_PÜ_A MAGYAR BEFEKTETÉSI ALAPOK .pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (209kB)
	PDF Hajdu Zoltán.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (177kB)
	PDF Hajdu Zoltán bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (293kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;">Jelen dolgozat a Magyarországon bejegyzett három legnagyobb – Otp Alapkezelő, KCB Alapkezelő, Erste alapkezelő - befektetési alapjainkat összehasonlító elemzését, valamint a magyar befektetési alapok COVID19 okozta piaci környezetben nyújtott teljesítményük és kockázatuk arányát mutatta be 2020-2021. évre vonatkozóan. Az elmúlt években tapasztalható dezinflációs hatások világszerte leszorították a kamatot, mely a befektetőket nagyobb kockázatvállalásra ösztökélte. A komfortos betétekből és állampapírokból kimozdulva a befektetők diverzifikált portfóliók létrehozására törekedtek, melyben egyre nagyobb szerepet kapott a befektetési tanácsadás. A befektetési alapkezelők között kialakult verseny és a befektetési alapok népszerűsítése egyre nagyobb beáramló tőkét eredményezett a rendszerváltástól napjainkig. 2020-ban a COVID19 vírus okozta félelmek jelentősen megmozgatták a piacot, az elmúlt években tapasztalható részvénypiaci rally úgy tűnt, hogy megszakad, ami egy jelentős korrekcióban testesült meg. Ez a bizonytalan piaci környezet nagy kihívások elé állította a befektetési alapkezelőket nem csak a hozam termelés, hanem a veszteségek minimalizálása terén is. A dolgozatomban megvizsgáltam, hogy lehetett-e a befektetési alapokkal ebben az időszakban hozamot realizálni. Milyen típusú befektetési alapok teljesítettek a legjobban? Jobban teljesítettek-e, mint a piac? Megvizsgáltam, hogy a hozamokat milyen kockázat mellett tudták teljesíteni, tehát mi volt jellemző a befektetési alapok kockázathozam kapcsolatára? Ezt követően a Sharpe mutató alapján ragsoroltam az alapokat és klaszter elemzéssel halmazokat hoztam létre a befektetési lapok teljesítményét és kockázatát figyelembe véve. Jelen dolgozat megmutatja, hogy a COVID 19 okozta piaci környezetben érdemes volt kockázatot vállalni a befektetések terén. A vizsgált időszakban a megnövekedett kockázatok ellenére a részvény alapokkal lehetett a legnagyobb hozamot realizálni. A forint árfolyamgyengülésével korrigálva a piaci hozamokhoz hasonlítottam a részvény alapok teljesítményét, melyek egy- egy kivétellel nem tudták a piac hozamát túlteljesíteni. A kötvény alapok hozamának a vizsgálatakor az alacsony kamatkörnyezettel összefüggésben alacsony hozamokat kaptunk. A vizsgált időszakban az alacsonyabb kockázatú kötvény alapok tudtak pozitív átlaghozamot előállítani. A vegyes alapok piachoz mért teljesítménye két alap kivételével negatív volt, ezért nem volt érdemes a portfólióban tartani őket. A dolgozat szempontjából kiemelt kérdésként tekintettem arra, hogy megvizsgáljam hogyan reagáltak az abszolút hozamú alapok a kialakult piaci helyzetre. Kijelenthetjük, hogy a teljesítményüket és kockázatukat tekintve nem volt érdemes abszolúthozamú alapot a portfólióban tartani. A vizsgált időszakban a legnagyobb hozamot a részvény alapok tudták előállítani. 2020-2021. között a legnagyobb kockázatot a részvénylapok hordozták, ezt követően az abszolúthozamú alapok, a vegyes alapok és a kötvény alapok. A hozam és a kockázat kapcsolatát vizsgálva arra az eredményre jutottam, hogy a vegyes alapok tekintetében szoros pozitív kapcsolat mutatkozott a kockázat és a hozam között, ami azt jelenti, hogy kifizetődő volt magasabb kockázatú vegyes alapot választani a portfólióba. A részvények esetében ez a kapcsolat közepes pozitív volt, ami azt jelenti, hogy a magasabb kockázat vállalással valószínűleg magasabb hozamot érhettünk el. Az abszolút hozamú alapok esetében negatív erős kapcsolat mutatkozott, mely alapján a nagyobb kockázat vállalás nagy valószínűséggel negatív hozamot eredményezett. A kapott eredmények alapján egy olyan bizonytalan piaci helyzetben, amit a COVID19 járvány okozott a spekulációs stratégia nem vált be, továbbra is a fundamentumok voltak a meghatározóak. Alacsony piaci kamatkörnyezetben a részvény piacok felülteljesítése révén a részvények tartásának a mértéke volt a hozamok szempontjából meghatározó. A spekulációs stratégiát folytató abszolúthozamú alapok nem tudtak alkalmazkodni az ismeretlen piaci környezethez.<br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	befektetési alap(ok), befektetési jegy(ek), hozam, kockázat, koronavírus-járvány (COVID-19)
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:28
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:28

Actions (login required)

Tétel nézet