Digitalizáció az adózásban

Kiss Blanka (2023) Digitalizáció az adózásban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Kiss_Blanka_AJAQPT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (986kB)
	PDF BA_O_Kiss_Blanka.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (172kB)
	PDF Kiss Blanka Bírálat nappali alap Ábel István.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (205kB)
	PDF BA-B-Kiss-Blanka.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban a digitális adózáshelyzetéről írtam, nem csak Magyarország vonatkozásában, hanem külfölditekintetben is. Legfontosabb pontjaim közé tartozott a digitális adózásfejlődésének vizsgálata Magyarországon, hiszen ezen területről elmondható, hogyrengeteg változáson esett át az évek folyamán, számos újítást hajtottak végre adigitális területek tekintetében. Mint például az online pénztárgépekbevezetése, majd az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző rendszer, melyekmind azért jöttek létre, hogy képesek legyenek kiküszöbölni a számosadóelkerülés okozta problémákat, ezek segítségével követhetővé váltak atranzakciók, a gazdasági események. 2016-tól használható az elektronikusszemélyi-jövedelemadó rendszer is, amely nagy könnyítéssel járt az adózókszámára, hiszen így elektronikusan intézhető a bevallások elfogadása,módosítása. Majd elindult egy újítási program, a NAV 2.0. ami előrevetítettMagyarország számára olyan lehetőségeket, amelyek kihasználásával jelentőseredményeket érhetnek el ezeken a területeken. A későbbiekben, 2018-bankövetkezett be egy jelentős változás, ettől az évtől kezdve az azelőttintézhető ügyek mind elektronikussá váltak, különös tekintettel azadóhatóságnál végezhető feladatokra. Létrejött az ügyfélkapu, a cégkapu, melyneksegítségével mindenki személyre szabott információkat kaphat, illetve intézhetmajdnem minden ügyet online. Ebben az évben jelent meg még az onlineszámlaadat-szolgáltatási kötelezettség is, amely arra vonatkozott, hogy mindenszámlát szükséges beimportálni erre a felületre, ezzel is elősegítve azátláthatóságot és az adó elkerülések visszaszorítását. Dolgozatom másik két pillére adigitalizáció előnyei és hátrányai voltak. Több területen is előnyökkel adigitalizáció, az állam számára azért jár előnyökkel, mert általa átláthatóbb,egyszerűbb az ügyek intézése, illetve a gazdasági folyamatok is könnyebbenkövethetőek, illetve visszakereshetőek. Gazdálkodó szervezetek, természetesszemélyek szempontjából pedig természetesen nagy előny az egyszerűség, hiszenbárhonnan intézhetőek a folyamatok, illetve a rugalmasság is.Látható, hogy az előbb említett intézkedésekmagukkal hozták a növekedést, legfőképpen az adóbevételek növekedését, amelyugyanúgy nagy előnyt jelent, hiszen 2017-ről 2019-re 0,12%-os növekedés láthatóaz adóbevételek alakulásában, amely az újításoknak köszönhető.Ám a digitalizáció hátrányokkal isjár, mint például az adóztatás kérdése, amelyet telephely hiányában rendkívülnehéz végrehajtani, hiszen a digitális világ adta platformok nem minden esetbenott adóztathatóak, ahol a telephelyük van.Másik probléma a digitalizációvaljáró biztonság hiánya, mivel számos esetben nem védekezhetünk a problémákellen, rengeteg csalással, vírussal találkozhatunk az interneten, nem beszélvea személyes adatok lopásáról, amelyek az adatvédelemmel kapcsolatosak. Ennekérdekében szükséges a vállalkozásoknak, illetve a magánszemélyeknek isodafigyelni a személyes adataik továbbítására, illetve a személyes adataikfelhasználására, hiszen nem minden esetben szükséges minden portálon ezeket azadatokat megadni. Illetve tekintettel kell lenni az informatikai rendszerekesetleges megrongálódásával is, amelyekre fel kell előre készülni, akár olyan tárolási módokat alkalmazni,amelyek akkor is jelen vannak, ha bármilyen technikai hiba történne, erre pediga legjobb példa a felhőalapú szolgáltatás igénybevétele.Az adóelkerülések minimalizálásáradolgozta ki az OECD a 15 pontos akciótervét, amely a BEPS projekt nevet kapta.Ezen pontok kitérnek a telephely problémára, a transzferárazásra, káros adózásimagatartásokra. Ennek részeként azt kívánták elérni, hogy ezen pontok mindentagállam szintjén egységesen valósuljanak meg, hogy mindenhol egy átlátható,követhető rendszer valósuljon meg. Vizsgálatomban kitértem mégAusztria, Olaszország, illetve Észtország és Franciaország digitális adózásárais. Látható volt, hogy ezen országok már bevezették a digitális szolgáltatásiadót, és Észtország pedig kiemelkedő a digitalizáció tekintetében.Ezt követően a kutatásomat interjúformájában vittem véghez, amelyben 4 személlyel folytattam beszélgetést arravonatkozóan, hogy ők hogyan látják a digitalizáció fejlődését Magyarországon,mit tekintenek előnynek, illetve hátránynak ezekben a rendszerekben, illetvemagában a digitalizációban. Milyen fejlesztéseket vinnének végbe, mitváltoztatnának meg leginkább. Ezen válaszok segítségével átfogó képet kaptam adigitalizációról minden terület tekintetében.Végezetül pedig kifejtettem aszemélyes véleményemet a digitalizációról, illetve azokról a programokról,amelyeket én is szinte nap, mint nap használok a munkám során, mint például azÜgyfélkapu, vagy az ÁNYK, illetve a könyvelőprogramok.Számos területen látható afejlődés Magyarországon, ám még van mit fejlesztenünk ezeken a programokon,felületeken, ahogy látható a NAV vezetőjének interjúja alapján is, amibenkiemelte, hogy mik azok, amiket a jövőben fejleszteni kívánnak, vagy éppenmilyen újításokkal készülnek.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Ausztria, digitalizáció, digitális adózás, e-kormányzat, elektronikus adatfeldolgozás, elektronikus ügyintézés, Észtország, környezetvédelem, nemzetközi adózás, OECD
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:27
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:27

Actions (login required)

Tétel nézet