A fenntartható fogyasztás, és a fogyasztói magatartás változékonysága a válságok okozta nehézségek hatására

Ferkel Miklós (2023) A fenntartható fogyasztás, és a fogyasztói magatartás változékonysága a válságok okozta nehézségek hatására. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Ferkel_Miklós_RQPY7P .pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_O_Ferkel_Miklós.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (110kB)
	PDF szakdolgozat-biralat_2022május.docx Ferkel Miklós.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (210kB)
	PDF bírálat-SágiFazekasKrisztina.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p><strong>Bevezetés</strong>: A világunk számos aktuális problémával néz szembe, ezek közül is talán a legnagyobb jelentőségű a fenntarthatóság kérdése. A jelenlegi környezeti problémák enyhítése végett világossá vált, hogy változtatnunk kell a gazdasági-társadalmi működésünkön, és előtérbe helyezi a fenntarthatatlan életmódunk megváltoztatásának szükségességét. Éppen ezért választottam a fenntartható fogyasztás témáját a szakdolgozatomhoz, amelyet elsősorban a fogyasztók szemszögéből vizsgáltam meg, külön kiemelve a közlekedés dilemmáját. </p> <p><strong>Célkitűzés:</strong> A kutatásom célkitűzése az volt, hogy különböző paraméterek alapján (nem, kor, lakóhely, iskolázottság, jövedelem) megvizsgáljam, hogy milyen szerepet tölt be a fenntarthatóság a fogyasztók közlekedési magtartásában, továbbá, hogy bizonyos válságok milyen hatással is lehetnek ezekre a szokásokra. A munkám feldolgozásához primer és szekunder kutatást is végeztem. A primer kutatásomat online kérdőíves formában bonyolítottam le, amelynek végrehajtásához a Google Űrlap készítő rendszert alkalmaztam. A szekunder kutatás során pedig a releváns szakirodalmakat, szakcikkeket és tudományos kutatásokat dolgoztam fel.</p> <p><strong>Szakirodalmi feldolgozás: </strong>A szekunder kutatásomat a fenntartható fejlődés általános jellemzésével kezdtem, bemutattam azt a három alappillért, amelyek a legnagyobb befolyásolói a fenntarthatóságnak, illetve ismertettem, hogy mitől is válhat egy termék vagy szolgáltatás környezetbaráttá. A következő fejezetben a fogyasztói döntéshozatal metodikáját írtam le, azokkal a tényezőkkel együtt, melyek a legnagyobb befolyással bírnak az emberekre.&nbsp; A szakirodalomból kiderült, hogy a legalapvetőbb ismérve a környezettudatos fogyasztónak, a tudatosság. De a fenntarthatóság elérése egy nagyon hosszú folyamat, éppen ezért kihangsúlyoztam a környezettudatosságra való nevelés jelentőségét. Az egyik legnagyobb negatív hatással a közlekedés van a bolygóra, ezért ismertettem azokat ez eszközöket és módszereket, amik jelenleg elérhetőek mindenki számára. A harmadik fejezetben kihangsúlyoztam a vállalatok szerepét a témában. Mivel a cél elérése nem csupán gazdaságilag kritikus, hanem társadalmi szemszögből is lényeges, ezért a vállalatok társadalmi felelősségégrőt (CSR) is kiemeltem. Valamint szóvá tettem a globális szervezetek, mint pl.: az EU vagy az ENSZ, szerepét, kihangsúlyozva az EU-ban kitűzött lépéseket a közlekedés karbonsemlegessé tételéhez, és az ehhez kapcsolódó fenntartható fejlődési célokat (SDG-k). Legvégül a koronavírusválság és az ukrán-orosz konfliktus, milyen hatással volt a gazdaságra általánosságban. Mindkettő esetében kiemeltem 3-3 területet, de elsősorban a közlekedésre mért hatásaikat figyeltem meg.</p> <strong>Kutatás és eredmények: </strong>A primer kutatásban öt kutatási kérdést fogalmaztam meg, melyek a fogyasztók közlekedési szokásaihoz kapcsolódik. Az adatok elemzését a Microsoft Office Excellel végeztem el. Az első kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy egyáltalán szempont-e a fenntarthatóság a közlekedésben. A válasz az, hogy igen, de nem tartozik a legfontosabb szempontok közé. A kitöltők 39%-a véli fontosnak, és külön érdemes itt kiemelni az életkor paraméterét, mert a fiatalabb generáció mindent egybe véve jobban figyelembe veszi a fenntarthatóságot. A következő kérdésben azt kutattam, hogy a kitöltők jövedelmük mekkora részét is költik arra, hogy környezetbarát módon közlekedjenek. Összefoglalva a kapott adatokat, a válasz, hogy 3,61%-át költik a fogyasztók erre, de érdemes kiemelni a 18 éven aluliak helyzetét, akik közel 5%-át költik rá, míg a 40-59 éves korosztály csak 2,62%-át, vagyis látható némi generációs különbség. A következő kérdés a koronavírusválság idejére vonatkozott, és arra kerestem a választ, hogy milyen hatása volt a közlekedési szokásokra, elsősorban a közösségi közlekedésre. Minden paramaméter vizsgálata során elmondható az a trend, hogy csökkent a tömegközlekedéssel járók, és emelkedett a személygépkocsival, vagy egyéb egyéni közlekedési eszközre (kerékpár, roller stb.) váltóknak a száma. Fontos itt kiemelni az általános iskolai képzettségűeket és a 200&nbsp;000 Ft alatt keresőket. A negyedik kérdés szintén a koronavírus idejére vonatkozik, és arra kerestem a választ, hogy a bel- és külföldi utazásokat vizsgálva milyen eltérések mutatkoztak ez idő tájt. Az összes kitöltő 54,42%-a (80 fő) egyáltalán nem utazott üdülési céllal, akik igen közülük is a legtöbben csak évi 1-2 alkalommal. A belföldi utak kapcsán kimagaslik a 30-39 éves korosztályba tartozók és a főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya, míg külföldieknél az OKJ vagy általános iskolai képesítést birtoklók, és a 600&nbsp;000 Ft felett keresők hányada. Mindkét utazási célnál javarészt az autó preferálták az emberek, de a külföldi utaknál nagy arányban használták a repülőket is. A legutolsó kérdésben pedig az ukrán-orosz konfliktus hatásáról kutattam, amit a tömeg és az autósközlekedésben okozott. A kitöltők 20%-a változtatott az autóhasználati szokásain, aminek az oka az üzemanyagárak megemelkedése és az infláció volt, emellett pedig megemelkedett a tömegközlekedést használók aránya. A leglátványosabb eltérések a 400 000-600 000 Ft közötti keresettel rendelkezőknél, a 40-59 éves korcsoportba tartozónál, vagy a nagyvárosban élőknél lehetett felfedezni<br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fenntartható fogyasztás, fogyasztói magatartás, koronavírus-járvány (COVID-19), közlekedés, ukrán-orosz konfliktus
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:26
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:26

Actions (login required)

Tétel nézet