Mentális egészség a munkahelyen, pszichoszociális kockázatok, stresszkezelés, prevenció

Mérges Bence István (2023) Mentális egészség a munkahelyen, pszichoszociális kockázatok, stresszkezelés, prevenció. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of mérges_bence_pol62v.pdf] PDF
mérges_bence_pol62v.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)
[thumbnail of BA_O_mérges_bence.pdf] PDF
BA_O_mérges_bence.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (312kB)
[thumbnail of BA_B_mérges_bence.pdf] PDF
BA_B_mérges_bence.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (679kB)
[thumbnail of Mérges Bence.pdf] PDF
Mérges Bence.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (256kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align: left;"></p><p>Szakdolgozatomban a munkahelyi mentális egészséget leginkább befolyásoló tényezőket, valamint a munkahelyi stressz kezelésének és megelőzésének lehetőségeit vizsgáltam a saját munkahelyem, a Gasztro Szolgáltató Kft. példája alapján. Meglátásom szerint a munkahelyi stressz kezelése és megelőzése érdekében tett intézkedések és beavatkozások napjainkban alapvető feltételei egy modern, holisztikus szemléletű, a munkavállalók mentális egészségét szem előtt tartó szervezeti kultúra számára. Különösen igaz ez annak tükrében, hogy az elmúlt évek társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális eseményei hazánkban és világszerte egyre több feszültségforrást jelentenek az emberek számára – a munkaadói és a munkáltatói oldalon egyaránt. A gazdasági és a migrációs válság, a koronavírus járvány, az orosz-ukrán háború és annak valamennyi politikai és gazdasági következménye, az energetikai válság, a rohamos infláció, a magyar kormány és az Uniós vezetés konfliktusai közvetetten vagy közvetlenül, de mindannyiunk életére, megélhetésére és mentális egészségére hatást gyakorolnak. A munkahelyi stressz kezelése nem csak a munkavállaló érdeke, hanem a munkáltatóé is: a munkahelyi környezetben növekvő stresszhatások ugyanis a munkavállalók produktivitását, termelékenységét és hatékonyságát is negatívan befolyásolják, emellett ronthatják a szervezeti kultúrát, fokozhatják a munkahelyi konfliktusokat és a fluktuációt.&nbsp;</p><p>A fenti problémafelvetés okán a dolgozatomban magam is arra a kérdésre kerestem a választ, hogy melyek a leggyakoribb munkahelyi stresszforrások, milyen tünetei és jelei vannak a fokozódó stresszhatásnak (egyéni és szervezeti szinten egyaránt), mit tehet a munkaadó és a munkavállaló a stressz kezelése és megelőzése érdekében. Vizsgáltam továbbá a stressz fogalmát és típusait, a legfontosabb stresszforrások (stresszorok) jellemzőit. Kitértem a munkahelyi stressz sajátosságainak elemzésére, valamint a munkahelyi stressz élettani szakaszainak és következményeinek bemutatására. Mivel a stressz hosszútávon kiégéshez vezethet, dolgozatomban hangsúlyt fordítottam a kiégés szindróma sajátosságainak, fizikai és mentális tüneteinek és szakaszainak elemzésére is. Végezetül vizsgáltam a stresszel való megküzdés lehetőségeit és feltételeit, valamint azt, hogy milyen eszközök és módszerek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a munkahelyi környezetben biztosított legyen a mentális egészség megőrzése és a prevenció.&nbsp;</p><p>Dolgozatom második részében empirikus kutatást végeztem a saját munkahelyemen, a Gasztro Szolgáltató Kft-nél annak érdekében, hogy feltárjam, milyen mértékben jelentkeznek a munkahelyi és a munkavégzési stressz tünetei, illetve, hogy hogyan kezelik azokat a munkavállalók.&nbsp;&nbsp;Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a mennyire elégedettek a munkavégzésük különböző tényezőivel, mennyire tartják stresszesnek a munkájukat, s hogyan tudnak megküzdeni a munkahelyi stresszhatásokkal. Vizsgáltam a szervezeti kultúra bizonyos – a stresszkezeléssel összefüggő – sajátosságait is, valamint azt, hogy a munkavállalók szerint a munkaadók milyen mértékű figyelmet és energiát fordítanak a munkahelyi stressz kezelésére, valamint a dolgozók elégedettségének felmérésére és növelésére. Célom volt továbbá az is, hogy a feltárt eredmények nyomán javaslatokat tegyek a Gasztro Szolgáltató Kft. vezetőségének arra nézve, hogy hogyan tudná eredményesebben és hatékonyabban kezelni a munkahelyi stressz.</p><p>A felmérés a fentiekben bemutatott témák kényes jellege miatt anonim módon zajlott, egy elektronikus úton kiküldött kérdőív segítségével, zárt, strukturált kérdések alkalmazásával. A kutatás nyomán kiderült, hogy a Gasztro Szolgáltató Kft. vezetőségének sikerült egy rendkívül erős, nagy megtartó- és összekötőerővel rendelkező cégkultúrát kialakítani, amelyben a munkatársak nagyon jó kapcsolatot ápolnak egymással, elkötelezettek egymás és a cég értékei mellett. Az alacsony fluktuáción kívül az is jelzi az erős cégkultúrát, hogy a legnagyobb elégedettség az emberi kapcsolatokat illetően mutatkozik. A kollégák bizalmi viszonyt ápolnak egymással és a vezetőséggel, aminek köszönhetően a konfliktusos, vitás helyzeteket is gördülékenyen tudják kezelni, egymással megbeszélni. A legnagyobb stresszforrást a Gasztro Szolgáltató Kft. munkatársai számára a túlórázás és a magas elvárások jelentik, ami gyakran okoz fáradtságot, kimerültséget. Ezt azonban viszonylag hatékonyan tudják kezelni és oldani a hobbi jellegű tevékenységekkel, a szabadidős elfoglaltságokkal. Kiderült azt is, hogy a juttatások mértékével kapcsolatban nagyobb elégedetlenség mutatkozik, ugyanakkor valamelyest képest ellensúlyozni ezt az a tény, hogy a dolgozók úgy érzik, a munkaadók amennyire csak lehetséges, bevonják őket a cég életét érintő döntésekbe, meghallgatják a véleményüket, figyelembe veszik a javaslataikat.&nbsp;&nbsp;Jellemző továbbá a cégvezetésre az is, hogy figyelmet fordít a szervezeti kultúra erősítésére, a munkavállalók közötti kapcsolatok elmélyítésére, a csapatépítő tréningek, a közös ünneplések és kirándulások, valamint a rendkívül meleg, barátságos munkahelyi környezet kialakítása mind ezt a célt szolgálja. Más eszközöket azonban nem alkalmaznak a stresszkezelés és a prevenció érdekében, holott, a relaxációs technikák, a konfliktuskezelési vagy kommunikációs tréningek, a sport és kézműves foglalkozások egyaránt elősegíthetnék a stresszel való hatékonyabb megküzdést és a szervezeti kultúra erősítését, ezáltal pedig hozzájárulhatnak a szervezeti hatékonyság tartós növekedéséhez is.</p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Balázs Szekeres
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Bereczky Klára
Belső
egyetemi adjunktus; Pénzügyi és Gazdálkodási Szaknyelvek Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: gazdaságpszichológia, konfliktusmegelőzés, mentális folyamatok, pszichológia, stresszkezelés
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Jan. 24. 09:26
Utolsó módosítás: 2024. Jan. 24. 09:26

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet