Az innováció helyzete Magyarországon, a kutatás-fejlesztési támogatások hatása a vállalkozások teljesítményére

Dobos József (2023) Az innováció helyzete Magyarországon, a kutatás-fejlesztési támogatások hatása a vállalkozások teljesítményére. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Dobos József szakdolgozat v.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Dobos József nyilatkozat saját munkáról AVDH.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (319kB)
	PDF Dobos József összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (323kB)
	PDF Biralat_DJ.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (294kB)
	PDF dobos józsef bírálat ML..pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (149kB)
	PDF Dobos József.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (349kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p>Szakdolgozatom elsődleges célja a magyar innovációs potenciál azonosítása, az innovációs teljesítményre való következtetés kutatás-fejlesztési támogatást kapott vállalkozások gazdálkodási adatainak vizsgálatával. </p> <p>Első lépésben szakirodalom kutatást végeztem az innováció témakörében, azonosítva a legfontosabb mérföldköveket, mely a fogalmi meghatározást jellemezte. A magyar fordítás és értelmezés a szó eszenciáját fogta meg, az innovációt megújulásként, az innovál szót pedig megújításként értelmezve. Később az innovációt főleg az iparosodáshoz kötötték, így a fókusz a termékinnovációra helyeződött, később pedig ez bővült további területekkel, utoljára a marketing és szervezeti innováció fogalmával. Mára azonban újra koncentrálódik a szó jelentése, az Oslo kézikönyv (jelenleg) utolsó kiadása már „csak” két tárgy köré csoportosítja az innovációt, a termék és az üzleti folyamat innovációra. </p> <p>Az innováció gyakorlati jelentőségét a versenyképességre gyakorolt hatásán keresztül értelmeztem, mivel a gazdasági életben az innováció önmagában nem jelent értékét, ha nem párosul gazdasági haszonnal is. Az innováció és a versenyképesség közötti kapcsolatot több tanulmány is alátámasztotta, s ez alapozta meg azt a felvetésemet, hogy ezáltal – tehát a versenyképességgel, gazdasági mutatókkal – mérhetővé válhat az innováció. </p> <p>Az innováció mérésére több nemzetközi sztenderd is rendelkezésre áll, pedig nem túl nagy a statisztikai múltja. Ezek viszont többnyire makrogazdasági megközelítésűek, nemzetek összehasonlítására alkalmasak, kevésbé képesek a vállalkozások szintjén kimutatni a hatásokat. Ahhoz, hogy a kapcsolatot ellenőrizhessem, éltem azzal a feltételezéssel, hogy azon vállalkozások, melyek kutatás-fejlesztési támogatásban részesültek, innovatívnak is tekinthetőek. Ezt az innovációt, illetve ennek a „vélt” innovációnak a mértékét pedig a kapott támogatással azonosítottam, valamint ennek a támogatásnak bizonyos gazdálkodási adatokhoz mért arányával. </p> <p>Eredményeim szerint a korábbi tanulmányokhoz hasonlóan erős szignifikáns kapcsolatot nem lehet azonosítani a támogatás mértéke, s különböző gazdálkodási mutatók között. Ettől függetlenül a nagy mintámnak vannak olyan csoportjai, ahol kimutathatóak ilyen irányú összefüggések. Főképp a kis és középvállalkozások esetén volt szembetűnő, hogy a legtöbb vizsgálat során még ha kis mértékű is, de létező kapcsolatot sikerült kimutatni a támogatás és a gazdálkodási adatok változása között. Ebből két következtetés is adódik. Mindenképp érdemes további elemzéseknek alávetni az adatokat, bővíteni a minta elemszámát, valamint a vizsgálat alá bevont éveket, ill. akár más módszerekkel is elemezni az adatokat. A legjobb eredményeket egy összehasonlító elemzés adhatná, ahol hasonló paraméterekkel bíró sokaságokat állítunk szembe egymással azzal a különbséggel, hogy kaptak-e támogatást vagy sem. Itt mindenképp bizonytalansági tényező lenne, hogy utóbbiakat ettől még nem biztos, hogy nem innovatívak – tehát az innováció szempontjából kétes lehet a következtetés – ellenben a kutatás-fejlesztési támogatások gazdaságilag kimutatható hasznoságát kézzelfoghatóbbá tennénk. Másik következtetésünk, hogy az innováció túlmutat(hat) a gazdálkodási adatokon, ill. egy innovációs projekt eredménye nem mérhető le ennyire egzakt módon. Ez szintén további kutatási lehetőségeket rejt, megtalálni a támogatások és az innováció minél közvetlenebb kapcsolatát, ami által az innovációt is kimutathatóvá tudnánk tenni.</p> <p>Végső következtésként arra jutottam, hogy a kutatás-fejlesztési támogatások hasznosulását mérve nem találunk – legalábbis ezen minta alapján – egyértelmű összefüggést az innovációval. Az eredmények viszont azt mutatják, a legnagyobb mértékben ezek a támogatások átlagban a kis és középvállalkozások hatékonyságát növelték, így érdemes a fejlesztéspolitikai és innovációs fókuszt is rájuk irányítani.</p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vállalkozásfejlesztés

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fejlesztési támogatás(ok), gazdasági teljesítmény, innováció, kis- és középvállalkozás - KKV, kutatás-fejlesztés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:26
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:26

Actions (login required)

Tétel nézet