Az innováció helyzete Magyarországon, a kutatás-fejlesztési támogatások hatása a vállalkozások teljesítményére

Dobos József (2023) Az innováció helyzete Magyarországon, a kutatás-fejlesztési támogatások hatása a vállalkozások teljesítményére. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Dobos József szakdolgozat v.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Dobos József nyilatkozat saját munkáról AVDH.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (319kB)
	PDF Dobos József összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (323kB)
	PDF Biralat_DJ.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (294kB)
	PDF dobos józsef bírálat ML..pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (149kB)
	PDF Dobos József.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (349kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom elsődleges célja a magyarinnovációs potenciál azonosítása, az innovációs teljesítményre valókövetkeztetés kutatás-fejlesztési támogatást kapott vállalkozások gazdálkodásiadatainak vizsgálatával. Első lépésben szakirodalom kutatástvégeztem az innováció témakörében, azonosítva a legfontosabb mérföldköveket,mely a fogalmi meghatározást jellemezte. A magyar fordítás és értelmezés a szóeszenciáját fogta meg, az innovációt megújulásként, az innovál szót pedigmegújításként értelmezve. Később az innovációt főleg az iparosodáshoz kötötték,így a fókusz a termékinnovációra helyeződött, később pedig ez bővült továbbiterületekkel, utoljára a marketing és szervezeti innováció fogalmával. Máraazonban újra koncentrálódik a szó jelentése, az Oslo kézikönyv (jelenleg)utolsó kiadása már „csak” két tárgy köré csoportosítja az innovációt, a termékés az üzleti folyamat innovációra. Az innováció gyakorlati jelentőségéta versenyképességre gyakorolt hatásán keresztül értelmeztem, mivel a gazdaságiéletben az innováció önmagában nem jelent értékét, ha nem párosul gazdaságihaszonnal is. Az innováció és a versenyképesség közötti kapcsolatot többtanulmány is alátámasztotta, s ez alapozta meg azt a felvetésemet, hogy ezáltal– tehát a versenyképességgel, gazdasági mutatókkal – mérhetővé válhat azinnováció. Az innováció mérésére több nemzetközisztenderd is rendelkezésre áll, pedig nem túl nagy a statisztikai múltja. Ezekviszont többnyire makrogazdasági megközelítésűek, nemzetek összehasonlításáraalkalmasak, kevésbé képesek a vállalkozások szintjén kimutatni a hatásokat.Ahhoz, hogy a kapcsolatot ellenőrizhessem, éltem azzal a feltételezéssel, hogyazon vállalkozások, melyek kutatás-fejlesztési támogatásban részesültek,innovatívnak is tekinthetőek. Ezt az innovációt, illetve ennek a „vélt”innovációnak a mértékét pedig a kapott támogatással azonosítottam, valamintennek a támogatásnak bizonyos gazdálkodási adatokhoz mért arányával. Eredményeim szerint a korábbitanulmányokhoz hasonlóan erős szignifikáns kapcsolatot nem lehet azonosítani atámogatás mértéke, s különböző gazdálkodási mutatók között. Ettől függetlenül anagy mintámnak vannak olyan csoportjai, ahol kimutathatóak ilyen irányúösszefüggések. Főképp a kis és középvállalkozások esetén volt szembetűnő, hogya legtöbb vizsgálat során még ha kis mértékű is, de létező kapcsolatot sikerültkimutatni a támogatás és a gazdálkodási adatok változása között. Ebből kétkövetkeztetés is adódik. Mindenképp érdemes további elemzéseknek alávetni azadatokat, bővíteni a minta elemszámát, valamint a vizsgálat alá bevont éveket,ill. akár más módszerekkel is elemezni az adatokat. A legjobb eredményeket egyösszehasonlító elemzés adhatná, ahol hasonló paraméterekkel bíró sokaságokatállítunk szembe egymással azzal a különbséggel, hogy kaptak-e támogatást vagysem. Itt mindenképp bizonytalansági tényező lenne, hogy utóbbiakat ettől mégnem biztos, hogy nem innovatívak – tehát az innováció szempontjából kétes leheta következtetés – ellenben a kutatás-fejlesztési támogatások gazdaságilagkimutatható hasznoságát kézzelfoghatóbbá tennénk. Másik következtetésünk, hogy azinnováció túlmutat(hat) a gazdálkodási adatokon, ill. egy innovációs projekteredménye nem mérhető le ennyire egzakt módon. Ez szintén további kutatásilehetőségeket rejt, megtalálni a támogatások és az innováció minél közvetlenebbkapcsolatát, ami által az innovációt is kimutathatóvá tudnánk tenni.Végső következtésként arra jutottam, hogya kutatás-fejlesztési támogatások hasznosulását mérve nem találunk – legalábbisezen minta alapján – egyértelmű összefüggést az innovációval. Az eredményekviszont azt mutatják, a legnagyobb mértékben ezek a támogatások átlagban a kisés középvállalkozások hatékonyságát növelték, így érdemes a fejlesztéspolitikaiés innovációs fókuszt is rájuk irányítani.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vállalkozásfejlesztés

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fejlesztési támogatás(ok), gazdasági teljesítmény, innováció, kis- és középvállalkozás - KKV, kutatás-fejlesztés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:26
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:26

Actions (login required)

Tétel nézet