Erdős Vivien (2023) A hazai felszámolási eljárás bemutatása konkrét eset segítségével. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Erdős Vivien szakdolgozat MHB69X.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
Erdős Vivien összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (471kB) |
|
PDF
Szakdolgozat bírálat - dr. Bakonyi Béla.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB) |
|
PDF
Erdős Vivien_BSCL_bírálat és kérdés (1).pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (849kB) |
Absztrakt (kivonat)
<p dir="ltr" style="text-align:left;">Dolgozatomban a fizetésképtelenségi eljárásokkal foglalkoztam, melynek szakmai aktualitását az adta, hogy 2022 negyedik negyedévében a legtöbb felszámolási eljárást indították az elmúlt öt év viszonylatában. <span style="font-size:1rem;">A téma személyes vonatkozása a munkámhoz kapcsolódik. Mind az előző, mind a jelenlegi munkahelyen találkoztam a fizetésképtelenség problémájával. </span></p><p dir="ltr" style="text-align:left;"><span style="font-size:1rem;">A fizetésképtelenségi eljárások szabályozott eljárások, lefolytatásuknál a hatályos jogszabályokat figyelembe kell venni. Az Európai Unió jelenleg érvényes ide vonatkozó rendelete 2016 óta van hatályban. Mivel Magyarország uniós tagállamként köteles a közösségi fizetésképtelenségi rendeletet alkalmazni, ezért fontosnak tartottam röviden kitérni a 2015/848 EU rendeletre. </span></p><p dir="ltr" style="text-align:left;"><span style="font-size:1rem;">Ezt követően a hazai szabályozásra tértem rá, hogy részletesen ismertessem a legfontosabb tudnivalókkal ezzel kapcsolatban. A magyarországi csődtörvény a többszöri módosítások eredményeképp manapság két eljárást, a csődeljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozóan ad előírásokat. A két eljárás között vannak hasonlóságok, de eltérések is. Mindkét eljárást bíróságon keresztül kell lefolytatni. Jelentős különbség van azonban azok céljában, és ebből kifolyólag az ügymenetben is. </span></p><p dir="ltr" style="text-align:left;"><span style="font-size:1rem;"> A csődeljárásnál célja, hogy az adós meg tudja oldani az aktuális, fizetéssel kapcsolatos problémáit, és továbbra is működjön. A felszámolás ezzel szemben a cég jogutód nélküli megszüntetését jelenti, ahol a hitelezők követeléseinek kielégítését tartják szem előtt. A csőd általában nem jelent teljes fizetésképtelenséget, míg a felszámolási eljárás feltétele a fizetésképtelenség. </span></p><p dir="ltr" style="text-align:left;"><span style="font-size:1rem;"> Az eljárások megindítását tekintve a csődeljárást az adós kérelmére indul, míg a felszámolási eljárás indulhat hivatalból vagy kérelemre (például hitelező által benyújtott kérelem alapján). A kimenetelben és a befejezésben ugyancsak más jellemző. A csődeljárásnak többféle kimenete lehet: egyezséget kötnek a felek, vagy – ha nem tudnak megegyezni, akkor felszámolási eljárásba megy át. A felszámolásnál minden esetben a gazdálkodó szervezet megszüntetése és a hitelezők meghatározott sorrendben történő kifizetése történik. </span></p><p dir="ltr" style="text-align:left;"><span style="font-size:1rem;">A számviteli teendőknél is különbségek vannak. A csődeljárás esetére nem vonatkoznak speciális szabályok. A folyamatos működés mellett az eljárás 42 megindításához és egyezséghez kapcsolódó tételeket kell a szokásos módon könyvelni. A felszámolási eljárásnál viszont a vezető tisztségviselőnek és a felszámolónak vannak számviteli kötelezettségei. Az eljárásnál a legfontosabb jellemző a normál üzleti évtől eltérő üzleti év, ami a tevékenységet lezáró mérlegnél, a közbenső mérlegnél és a zárómérlegnél is megjelenik. </span></p><p dir="ltr" style="text-align:left;"><span style="font-size:1rem;"> A dolgozat gyakorlati részében egy lezárult felszámolási eljárást mutattam be. Anonim módon, esettanulmány formájában, lépésről lépésre ismertettem a folyamatot a bírósági végzések segítségével. Sajnos a rendelkezésemre álló iratanyag nem tartalmazott minden információt. A benyújtott kérelmek, nyilatkozatok és mérlegek nem álltak rendelkezésemre, így a végzések információiból próbáltam rekonstruálni a számszaki részt. </span></p><p dir="ltr" style="text-align:left;"><span style="font-size:1rem;"> A bemutatott eljárásról elmondható, hogy általános szabályok szerint lefolytatott főeljárás volt, ami közel 3 évig húzódott. A kérelmet beadó hitelező követelése 497 ezer Ft-ot tett ki, amiből végül 233 ezer Ft térült meg. Az adósnak más tartozásai is voltak, ezekre az eljárás során nem volt fedezet. </span></p><p dir="ltr" style="text-align:left;"><span style="font-size:1rem;"> Véleményem szerint a szóban forgó eljárásban a hitelező sok áldozatot hozott azért, hogy megkapja a jogos követelését. A kérelem megindítása például 117,5 ezer Ftjába került, amit ugyan visszakapott, de csak az eljárás befejezésekor, vagyis 3 év múlva. Addig ezt az összeget is megkellett hitelezni, ráadásul a követelésének még a felét sem sikerült behajtani. Az adós szempontjából abban az értelemben kedvező helyzet alakult ki, hogy azokat a tartozásokat, amelyekre nem volt fedezet, behajthatatlan követelésnek minősítette a bíróság, így a továbbiakban „megszabadult” minden adósságától. </span></p><p dir="ltr" style="text-align:left;"><span style="font-size:1rem;"> A többi hitelező még rosszabbul járt, az ő követelésükből semmi nem térült meg. A törvény az a törekvése, vagyis a hitelezők védelme nem igazán valósult meg.</span></p>
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Számvitel Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Konzulens(ek)
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | csődeljárás, csődeljárás elemzése, felszámolás, felszámolási eljárás, nemzetközi kitekintés, számviteli elszámolás(ok), számviteli feladatok |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2024. Jan. 24. 09:25 |
Utolsó módosítás: | 2024. Jan. 24. 09:25 |
Actions (login required)
Tétel nézet |