Erdős Vivien (2023) A hazai felszámolási eljárás bemutatása konkrét eset segítségével. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Erdős Vivien szakdolgozat MHB69X.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
Erdős Vivien összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (471kB) |
|
PDF
Szakdolgozat bírálat - dr. Bakonyi Béla.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB) |
|
PDF
Erdős Vivien_BSCL_bírálat és kérdés (1).pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (849kB) |
Absztrakt (kivonat)
Dolgozatomban a fizetésképtelenségi eljárásokkal foglalkoztam, melynek szakmai aktualitását az adta, hogy 2022 negyedik negyedévében a legtöbb felszámolási eljárást indították az elmúlt öt év viszonylatában.A téma személyes vonatkozása a munkámhoz kapcsolódik. Mind az előző, mind a jelenlegi munkahelyen találkoztam a fizetésképtelenség problémájával.A fizetésképtelenségi eljárások szabályozott eljárások, lefolytatásuknál a hatályos jogszabályokat figyelembe kell venni. Az Európai Unió jelenleg érvényes ide vonatkozó rendelete 2016 óta van hatályban. Mivel Magyarország uniós tagállamként köteles aközösségi fizetésképtelenségi rendeletet alkalmazni, ezért fontosnak tartottam röviden kitérni a 2015/848 EU rendeletre.Ezt követően a hazai szabályozásra tértem rá, hogy részletesen ismertessem a legfontosabb tudnivalókkal ezzel kapcsolatban. A magyarországi csődtörvény a többszöri módosítások eredményeképp manapság két eljárást, a csődeljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozóan ad előírásokat. A két eljárás között vannak hasonlóságok, de eltérések is. Mindkét eljárást bíróságon keresztül kell lefolytatni. Jelentős különbség van azonban azok céljában, és ebből kifolyólag az ügymenetben is.A csődeljárásnál célja, hogy az adós meg tudja oldani az aktuális, fizetéssel kapcsolatos problémáit, és továbbra is működjön. A felszámolás ezzel szemben a cég jogutód nélküli megszüntetését jelenti, ahol a hitelezők követeléseinek kielégítését tartják szem előtt. A csőd általában nem jelent teljes fizetésképtelenséget, míg a felszámolási eljárás feltétele a fizetésképtelenség.Az eljárások megindítását tekintve a csődeljárást az adós kérelmére indul, míg a felszámolási eljárás indulhat hivatalból vagy kérelemre (például hitelező által benyújtott kérelem alapján). A kimenetelben és a befejezésben ugyancsak más jellemző. A csődeljárásnak többféle kimenete lehet: egyezséget kötnek a felek, vagy – ha nem tudnak megegyezni, akkor felszámolási eljárásba megy át. A felszámolásnál minden esetben a gazdálkodó szervezet megszüntetése és a hitelezők meghatározott sorrendben történő kifizetése történik.A számviteli teendőknél is különbségek vannak. A csődeljárás esetére nem vonatkoznak speciális szabályok. A folyamatos működés mellett az eljárás 42megindításához és egyezséghez kapcsolódó tételeket kell a szokásos módon könyvelni. A felszámolási eljárásnál viszont a vezető tisztségviselőnek és a felszámolónak vannak számviteli kötelezettségei. Az eljárásnál a legfontosabb jellemző a normál üzleti évtől eltérő üzleti év, ami a tevékenységet lezáró mérlegnél, a közbenső mérlegnél és a zárómérlegnél is megjelenik.A dolgozat gyakorlati részében egy lezárult felszámolási eljárást mutattam be. Anonim módon, esettanulmány formájában, lépésről lépésre ismertettem a folyamatot a bírósági végzések segítségével. Sajnos a rendelkezésemre álló iratanyag nem tartalmazott minden információt. A benyújtott kérelmek, nyilatkozatok és mérlegek nem álltak rendelkezésemre, így a végzések információiból próbáltam rekonstruálni a számszaki részt.A bemutatott eljárásról elmondható, hogy általános szabályok szerint lefolytatott főeljárás volt, ami közel 3 évig húzódott. A kérelmet beadó hitelező követelése 497 ezer Ft-ot tett ki, amiből végül 233 ezer Ft térült meg. Az adósnak más tartozásai is voltak, ezekre az eljárás során nem volt fedezet.Véleményem szerint a szóban forgó eljárásban a hitelező sok áldozatot hozott azért, hogy megkapja a jogos követelését. A kérelem megindítása például 117,5 ezer Ftjába került, amit ugyan visszakapott, de csak az eljárás befejezésekor, vagyis 3 év múlva. Addig ezt az összeget is megkellett hitelezni, ráadásul a követelésének még a felét sem sikerült behajtani. Az adós szempontjából abban az értelemben kedvező helyzet alakult ki, hogy azokat a tartozásokat, amelyekre nem volt fedezet, behajthatatlan követelésnek minősítette a bíróság, így a továbbiakban „megszabadult” minden adósságától.A többi hitelező még rosszabbul járt, az ő követelésükből semmi nem térült meg. A törvény az a törekvése, vagyis a hitelezők védelme nem igazán valósult meg.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Számvitel Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | csődeljárás, csődeljárás elemzése, felszámolás, felszámolási eljárás, nemzetközi kitekintés, számviteli elszámolás(ok), számviteli feladatok |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2024. Jan. 24. 09:25 |
Utolsó módosítás: | 2024. Jan. 24. 09:25 |
Actions (login required)
Tétel nézet |