Az érzelmi intelligencia vezetői munkakörben betöltött szerepe

Eredi Sára (2023) Az érzelmi intelligencia vezetői munkakörben betöltött szerepe. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Eredi_Sára_KUKNEH.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Eredi_Sára.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (218kB)
	PDF BA_B_EREDI_SÁRA.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (947kB)
	PDF Eredi_Sára.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (166kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p style="text-align:left;">A vezetők szakmai tudása és egyénisége nagyban meghatározza a vállalatok, cégek sikeres működését. A szakdolgozatom megírásához szükséges anyaggyűjtés során több tanulmányban is találkoztam azzal a megállapítással, hogy a vezetők érzelmi intelligencia szintje nagyobb hatással van a teljesítményre, a munkahelyi elégedettségre, motivációra, mint az eddig oly fontosnak tartott értelmi intelligencia. Az elmúlt évek történései számos nehézséget hordoztak, mely alól a munkáltatók sem tudták kivonni magukat. Felértékelődtek az emberi kapcsolatok, a világjárvány következtében még inkább szükség volt azon vezetőkre, akik érzelmi intelligenciájuk segítségével megteremtették azt a hátországot a csoportjuk, beosztottjaik részére, melyben a sikeres munkavégzés feltételei adottak voltak, számos nehéz és új helyzettel kellet megbirkózniuk. Témaválasztásomat nem csak időszerűsége miatt, de azért is választottam, mert ez számomra egy izgalmas terület. Foglalkoztatott a kérdés, hogy mitől függ, hogy a hasonló végzettséggel és szakmai tudással rendelkező vezetők némelyike sikeresen veszi az akadályokat, mindenkivel megtalálja a „hangot”, míg másoknak ez nem sikerül. Szakdolgozatom témája a vezetők érzelemi intelligenciájával kapcsolatos. Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a megkérdezett vezetők meglátása szerint érzelmi intelligenciájuk, hogyan hat bizonyos tényezőkre, mint például a beosztottak motivációjára, elégedettségére, teljesítményére. Az általam összeállított kérdéssor segítségével vizsgáltam, hogy a tudatosság és az önkontroll képessége, mások megértése milyen mértékben és hogyan hasznosul a napi munkavégzésük során, a vezetők hogyan élik ezt meg. A kapcsolatkezelés, a befolyásolás, miként és hogyan segíti a munkavégzésüket, miben látnak nehézségeket és ezen a területeken miben és hogyan kéne fejlődniük. Dolgozatomban néhány a témával kapcsolatos fogalmi meghatározás ismertetését követően, a vezetői érzelmi intelligencia hatásait vizsgálva bemutattam a témában releváns kutatások közül néhányat, valamint az érzelmi intelligencia modelleket. Röviden ismertettem a kapcsolatkezelésről, az érzelmi szabályozásról, a tudatos önfejlesztés fontosságáról szóló szakirodalmat. Mivel ez az első ilyen jellegű munkám, igyekeztem a tanulmányaim alatt megszerzett ismereteimet alkalmazni. A kérdéssor összeállításánál törekedtem arra, hogy a dolgozat szempontjából releváns gondolatok lehetőség szerint megjelenjenek a válaszokban. Primer kutatásomhoz az interjú módszerét alkalmaztam.&nbsp;<span style="font-size:1rem;">A kapott eredmények a vezetői kör egy szűk rétegének véleménye alapján alakultak ki, így nem reprezentatívak. Nem nyújthatnak teljeskörű betekintést az általam választott témában. Viszont az interjúk által egy olyan vegyes csoportot ismerhetünk meg, akiknek többsége a szülővárosomban tölt be különböző vezetői szerepköröket. Az érzelmi intelligenciával foglalkozó eddigi kutatások elsősorban a munkavállalókat vizsgálták, és csak egy részhalmazt jelentettek a vezetők. Abban az esetben, amikor a kutatások a vezetőkre irányultak, akkor elsősorban a vállalat típusa vagy tevékenysége szerinti megoszlás volt a jellemző. Az interjút, mint kutatási módszert azért találtam alkalmasnak, mert a vizsgált személyeket természetes közegükben ismerhetem meg, amely mélyebb, árnyaltabb képet adhat, mint például a kérdőíves módszer. Az interjúkon keresztül a saját benyomásaim bemutatására is törekedtem, illetve igyekeztem olyan új elemeket felfedezni, amelyekkel a szakirodalomban nem találkoztam. A megkérdezett interjúalanyok válaszai által kerestem azokat a közös és eltérő vonásokat, amelyek összekötik vagy megkülönböztetik egymástól az egyes vezetőket. Próbáltam megtalálni az ok-okozati összefüggéseket. A kutatási részben az általam végzett interjúk feldolgozásának eredménye következik, melyet tíz vezető beosztású személlyel végeztem, és amelynek alapján bizonyítani szeretném a feltevéseimet. Összességében a kapott válaszok alapján azt szűrtem le, hogy a vezetők törekednek arra, hogy biztosítsák a beosztottak részére az ideális körülményeket, hangsúlyt fektetnek a megfelelő információk időben történő megosztására, ügyelnek a kommunikációjukra, hogy az világos, érthető és egyértelmű legyen. A jó vezető képes oldani a konfliktusokat, jó értelemben, de képes mások befolyásolására. Azzal, amit magáról, magából mutat is hatást gyakorol a környezetére, a kollégáira. Az irányítás és a szakmai munka mellett időt szán, akár munkaidőn túl is arra, hogy jobban megismerje csapatának tagjait. Az interjúk során ezen társas készségek meglétét, szinte kivétel nélkül minden vezetőben felfedezni véltem. Azon feltételezésem, hogy a női vezetők nagyobb empátiát mutatnak a munkavállalók felé, mint a férfiak nem igazolódott be. Jelentős különbséget nem véltem felfedezni, a női és férfi vezetők egyaránt törődtek a kollégáik problémáival, igyekeztek azokra megoldást találni. Munkájuk során elsősorban a tapasztalataikra hagyatkoztak, abból tudnak meríteni. Az EQ fejleszthető, de a megkérdezettek ezen lehetőséggel nem találkoztak, kivéve a nagyobb külföldi tulajdonban álló két cég három munkatársa, akik számára az ilyen és hasonló képzések, tréningek elérhetőek. Azon feltételezésem, hogy vezetői körben az érzelmi intelligencia fejlesztésére a munkáltatók még nem helyeznek kellő hangsúlyt részben beigazolódott, mert a megkérdezettek közül nagyobb&nbsp;</span><span style="font-size:1rem;">számban voltak, akiknek nincs lehetőségük részt venni ilyen képzéseken. Kifejtettem, hogy milyen vezetésfejlesztéssel kapcsolatos lehetőségekkel élhetnének azon vállalatok, akik még nem alkalmazták ezen módszereket a mindennapi gyakorlatban. Végül záró gondolatként megvizsgáltam az egyéb lehetséges kutatási irányokat ebben a témakörben. Megfelelő elemszámú kvantitatív kutatás lehetővé tenné, hogy jól mérhető és értékelhető adatokat gyűjtsek be és dolgozzak fel. Személy szerint én szívesen megvizsgálnám a továbbiakban például azt, hogy hogyan állnak hozzá a vezetők a Z generációval való közös munkához, mely korosztály az, akivel szívesebben dolgoznak együtt, kivel értenek jobban szót, kivel megy gördülékenyebben a napi munkavégzés.</span></p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	elkötelezettség, érzelmi intelligencia, interjú, motiváció, vezetői
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:25
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:25

Actions (login required)

Tétel nézet