Nők helyzete a munkaerőpiacon a pénzügy és számvitel területén - A modern kori feminizmus vizsgálata

Balogh Boglárka (2023) Nők helyzete a munkaerőpiacon a pénzügy és számvitel területén - A modern kori feminizmus vizsgálata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Balogh_Boglárka_ZM8PNR.pdf] PDF
Balogh_Boglárka_ZM8PNR.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_O_Balogh_Boglárka.pdf] PDF
BA_O_Balogh_Boglárka.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (175kB)
[thumbnail of Balogh_Boglárka.pdf] PDF
Balogh_Boglárka.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (251kB)
[thumbnail of Szakdolgozat bírálat és javaslat.pdf] PDF
Szakdolgozat bírálat és javaslat.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (62kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p>Azért esett erre a témára a választásom, mert a mindennapok során én is gyakran tapasztalok különbségeket férfiak és nők között a munka világában. A feministák (többsége) elismeri a fizikai adottságokból fakadó különbségeket nők és férfiak között, azonban ritkán esik szó azokról a különbségekről, amik az üzleti életben még mindig jelen vannak, és amelyek akadályozhatják a nőket a sikeres karrierépítésben és az egyenlő bánásmódban, mint például: a nők gyengébb vezetők, túl érzelmesek, konfliktuskerülők, túlzottan figyelnek a megjelenésükre. Kutatásom elsődleges célja, hogy világosan és érthetően megfogalmazzam a feminizmus üzenetét, ami az egyéni és kollektív erőfeszítéseknek köszönhetően ma már globális mozgalommá vált, és amely többek között a társadalmi, gazdasági és politikai egyenlőséget célozza meg. Sokszor nehéz megfelelően kommunikálni a feminizmus fontosságát és jelentőségét az emberekkel, akik nem értik vagy nem ismerik azokat az akadályokat, amelyekkel a nők szembesülnek a munkahelyeken, ezért a szakmai irodalom feldolgozása során először a feminizmust definiáltam, majd pedig azt átültetve a napjainkba aktualizáltam a fogalmat, ezért nagy hangsúlyt kapott a közösségi média is, illetve azok divatjelenségek, amik által a cégek a fenntarthatóság eszméje mögé bújva igyekeznek maximalizálni a profittermelést. Ezek a stratégiák megnyugtathatják a fogyasztókat, hogy a cég vagy a termékei fenntarthatóak anélkül, hogy valódi fenntarthatósági erőfeszítéseket tennének, ezért fontosnak tartom, hogy az emberek kritikusak legyenek a vállalatok kommunikációjával és kutassanak a hitelességének ellenőrzése érdekében. A kutatás során kitértem a feminizmus helyzetére Magyarországon, hiszen a női munkaerő helyzete Magyarországon is sok kihívással küzd. Az adatok szerint a nők átlagosan kevesebbet keresnek, mint a férfiak, ennek okai többek között a sztereotípiák, a nemi alapú megkülönböztetés, az anyaság és a munkahelyi diszkrimináció. Mindezek mellett párhuzamot vontam a feminizmus és a fenntarthatóság között. Megállapítottam, hogy mind a feminizmus és a fenntarthatóság szerves részét képzik a fenntartható fejlődésnek, és a nők egyenlő részvétele a társadalmi folyamatokban fontos ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés valódi és tartós legyen. Azonban a feminizmus nem merül ki csak a fenntartható törekvésekben, túlmutat annál. Az önálló empirikus kutatás során elsősorban az egyenlőtlenségre vonatkozó kérdések segítettek a munkámat. A válaszok alapján arra jutottam, hogy a munkavállalók és a munkáltatok eltérően közelítik meg az egyenlőtlenségekből fakadó problémákat. A munkavállalók részéről nincs elvárás azzal kapcsolatban, hogy konkrét kvóták legyenek bevezetve a cégek életébe, amíg a multinacionális cégek pedzegetik a témát, hiszen szeretnék sokszínűbbé tenni a vezetőség összetételét, azonban nem lettem meggyőzve arról, hogy ez valóban egy előre mutatóbb célt szolgál, vagy csak a feminizmus köré épített márkáról van szó ebben az esetben is. A területen tevékenykedő anyák összességében a rugalmasabb munkavégzési konstrukciókat (hibrid munkavégzés, részmunkaidő) tartják célravezetőnek annak érdekében, hogy ne essenek ki a toborzási, illetve az előléptetési folyamatokból. A dolgozatom fő konklúziója, hogy a nők többsége nem kérdőjelezi meg a - statisztikákkal alátámasztott- nemi alapú egyenlőtlenségeket a munkaerőpiacon, a cégek pedig ezáltal nem tesznek lépéseket a változás érdekében, ami kilátástalan helyzetbe hozza a nők helyzetét a munkaerőpiacon. Összességében azt gondolom, hogy a dolgozatom elkészítése lehetőséget adott arra, hogy bemutassam a feminizmus jelenlegi helyzetét a munkaerőpiacon, és hogy rámutassak azokra az akadályokra és kihívásokra, amelyekkel a nők ma is szembenéznek a munkahelyeken.</p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Honvári Patrícia
Belső
főiskolai docens; Üzleti Gazdaságtan Tanszék; PSZK
Pásztler Vivien
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: 21. század, accounting, fenntartható fejlődés, humán erőforrás, munkaügyek
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2024. Jan. 24. 09:25
Utolsó módosítás: 2024. Jan. 24. 09:25

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet