Az OTP Bank Nyrt. nem pénzügyi teljesítményének, fenntartható működésének bemutatását szolgáló jelentéskészítési gyakorlata

Dr Benke Adrián (2023) Az OTP Bank Nyrt. nem pénzügyi teljesítményének, fenntartható működésének bemutatását szolgáló jelentéskészítési gyakorlata. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF dr.Benke_Adrián_WXMWGM.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (645kB)
	PDF SZTK_O_dr.Benke_Adrián.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (149kB)
	PDF SZTK_B_dr._Benke_Adrián.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (173kB)
	PDF dr Benke Adrián.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (187kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p></p><p></p><p>Szakdolgozatom keretében kitekintést nyújtottam az OTP Bank Nyrt. nem pénzügyi teljesítményének, fenntartható működésének bemutatását szolgáló jelentéskészítési gyakorlatában az elmúlt években bekövetkezett változásokról.</p><p>A dolgozat első fejezetében áttekintettem a nem pénzügyi jelentések eddigi rendszerét. Az elmúlt évtizedben a vállalatok egyre jobban rájöttek arra, hogy önmagában pénzügyi mérőszámokkal nem mérhető a sikeresség, ugyanis felnőtt egy olyan új fogyasztási réteg, akik számára kiemelt fontosságú az egészség, a társadalmi igazságosság, a környezet, a személyes fejlődés és a fenntarthatóság. Az Egyesült Államok mellett egyre több országban megjelentek azok a jogszabályok, amely fő célja annak biztosítása volt, hogy az érdekeltek információhoz jussanak arról, hogy mennyire veszik figyelembe a vállalatok a környezeti, etikai és társadalmi kérdéseket. A vállalatok elkezdtek fenntarthatósági jelentéseket készíteni és publikálni, ahol megismerhetővé váltak a vállalatok lépései a fenntarthatósági követelményekben (gazdasági, környezeti és társadalmi követelmények) foglaltak teljesítéséhez. A vállalatok az érintettek részére értéket közvetítenek, ezért mind a belső (pl. tulajdonosok, menedzsment, munkavállalók), mind a külső érintettek (pl. piaci érintettek, politikai szféra, választópolgárok, non-profit szervezetek) részére készül a fenntarthatósági jelentés.&nbsp;&nbsp;</p><p>Magával a fenntarthatósággal összefüggésben sok kritika fogalmazódott meg, kiküszöbölésére alakult egy intézmény, a GRI (Global Reporting Initiative), amely a CERES és az ENSZ Környezetvédelmi Programjának kezdeményezéséből jött létre. 2000-ben került kiadásra az első útmutató, melynek célja a fenntarthatósági jelentést készítő vállalatok számára segítség nyújtása abban, hogy milyen struktúrában készítsék el a jelentést, illetve, hogy milyen módon válhatnak összemérhetővé az egyes jelentések.</p><p>A 2016 és 2018 közötti üzleti évek vonatkozásában Lippai-Makra Edit készített egy kutatást, ahol vizsgálta azon magyar bankok nem pénzügyi jelentéstételi gyakorlatát, akiket a Budapesti Értéktőzsdén jegyeznek, viszont külföldi anyavállalattal nem rendelkeznek. A kutatás során láthatóvá vált, hogy a vizsgált időszakban a bankok az éves jelentés részeként és integrált szemléletben mutatták be a nem pénzügyi jelentéseit, mindössze egy bank készített külön fenntarthatósági jelentést, melynek alapja a GRI standard volt, illetve vázolta az ENSZ által megfogalmazott 17 Fenntartható Fejlődési Célhoz történő kapcsolódást is.</p><p>Az uniós előírás alapja 2014-ben az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (NFRD) volt, amely előírta a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak, hogy a beszámolójukban szerepeltessenek specifikus információkat (pl. a környezetvédelmi, szociális, foglalkoztatási kérdések, korrupció és a megvesztegetés elleni harc, emberi jogok tiszteletben tartása során figyelembe vett politikák leírása, külön kiemelve az átvilágításai eljárásokat) a vállalat teljesítményének és fejlődésének függvényében. Az NFRD tagállamok által történő implementációját a tagállamok meglehetősen heterogén módon valósították meg. Az irányelv meglehetősen nagy mozgásteret biztosított a tagállamoknak abban is, hogyan szabályozzák a nem pénzügyi jelentések helyét és mikéntjét. Európában számos megoldás került kidolgozásra.</p><p>A második fejezet a jogszabályi környezet bemutatását fedte le, ahol kitértem részletesen az NFRD-re, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvre, az EU Taxonómiai rendeletre, a nem pénzügyi jelentéstételi keretrendszerekre és az Európai Bizottság iránymutatásaira.</p><p>2022 novemberében fogadta el az Európai Parlement a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (CSDR), amely módosított az NFRD-t. Ezen felül az CSDR az Európai Zöld Megállapodás nevű szakpolitikai intézkedéscsomagot is támogatja, amivel az Európai Unió próbálja leküzdeni a klímaválságot, miközben átalakítja gazdaságát modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá. A fő cél, hogy nullára csökkentse az üvegházhatású gázok nettó kibocsátást az Európai Unió 2050-re. A korábbi, NFRD hatálya alá tartozó vállalatok körét kiegészíti a CSDR, minden olyan vállalatra kiterjed, amely az EU szabályozott piacán jegyeznek, kivéve a tőzsdén jegyzett mikrovállalatokat. Az Európai Unió tagállamainak 18 hónap áll rendelkezésre, hogy átültessék a nemzeti jogukba az irányelvet. Az irányelv célja, hogy a vállalatok megfeleljenek a kettős lényegesség elvének, azaz a felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, illetve az emberekre és környezetre gyakorolt hatásokról nyilvánosságra hozzanak információkat.&nbsp;</p><p>Az Európai Unió támogatni kívánja a klímasemleges célok elérését, ezért létrehozásra került az egységes osztályozási rendszere a fenntartható tevékenységeknek. Ezzel összefüggésben lépett hatályba az Európai Unió Taxonómia rendelete 2020. július 12-én. A rendelet célja, hogy meghatározza azokat a zöld tevékenységeket, amelyek támogatják a rendeletben megfogalmazott környezeti célkitűzések elérését, ezzel is segítve a fenntartható gazdasági működésbe történő átmenetet.</p><p>Szakdolgozatom további részében röviden áttekintettem a legismertebb beszámolási standardokat, mint az ESMAS, az ISO 26000, a GRI, a SASB, az Integrated Report Framework, a CDP és a TCFD. Kitértem az Európai Unió módszertani iránymutatására is, amely segítséget biztosít a vállalatok számára a nem pénzügyi információkkal kapcsolatos beszámolási kötelezettség teljesítéséhez.</p><p>Az elméleti áttekintést követően tértem át az OTP Bank gyakorlatának bemutatására, amely érintette a Bank ESG Programját, a fenntarthatósági jelentését és a készülő integrált jelentést.</p><p>Az OTP Csoport jelentős lépéseket valósít meg az ESG és fenntarthatósági célokat szolgáló megfelelőség érdekében, ugyanis figyelembe veszi a befektetési alapkezelési tevekénységgel, a portfóliókezelési és a befektetési tanácsadási szolgáltatásokkal kapcsolatban az Európai Parlament és a Tanács rendeletében megfogalmazott új követelményeket, beépítette a hitelezési politikájába az ESG faktorokat, elindította a Zöld Finanszírozási Programját, illetve a magyar hitelintézetek közül elsőként az OTP Jelzálogbank csatlakozott az Energiahatékony Jelzálog Kezdeményezés elnevezésű európai platform programjához.</p><p>Az OTP Bank 2022 márciusában készítette el a Zöldhitelezési keretprogramját, amely szabályozza a zöldhitelezési tevékenységeit, illetve azonosítja azokat a beruházások, amelyek növelik a pozitív környezeti és társadalmi hatásokat, miközben csökkentik a negatívokat, továbbá segítik a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodását a vállalkozásoknak és társadalmaknak.</p><p>Az OTP Csoport első vállalati felelősségvállalási jelentését 2006-ban készítette el, amit 2007-ben az első fenntarthatósági jelentés követett. Ezt követően 2014-ig a fenti két dokumentum felváltva került előállításra, 2015-től pedig már csak a fenntarthatósági jelentés kerül publikálásra. A legutolsó ilyen jelentés 2021-es évre vonatkozóan készült el, amit a 2022-es évre vonatkozóan felváltott az integrált jelentés.</p><p>A 2021-es évre vonatkozó fenntarthatósági jelentés a GRI Szabványnak megfelelően készült, illetve az OTP Csoport a jelentés készítése során elvégezte a lényegességi vizsgálatot.</p><p>A fenntarthatóság iránti elkötelezettséget hangsúlyozva az UN PRB (ENSZ Felelős banki működést előmozdító irányelvek) 2012-ben aláírásra került az OTP Bank által, amelynek célja a fenntartható bankszektor egységes keretrendszer kialakítása.&nbsp;</p><p>2021-ben adta ki az OTP Bank a nemi egyenlőség megteremtésére vonatkozó stratégiáját, amelyben a Jelölő Bizottság feladataként rögzíti a vezető testületen belül a nemek arányának meghatározását, valamint ennek elérését szolgáló célkitűzések és feladatok kidolgozását. Vállalásként határozták meg az Igazgatóságba és a Felügyelő Bizottságba legalább egy női tag megválasztását.</p><p>2021 óta működik az OTP Bank állandó bizottságaként az ESG Bizottság. Az Igazgatóság nevezi ki a bizottság elnökét, tagjai az OTP Bank vezérigazgató-helyettesei és igazgatói.</p><p>Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, valamennyi vezérigazgatóhelyettes, valamint az ügyvezető igazgatók teljesítményjavadalmazása esetében a célkitűzések között legalább 5-5%-os mértékben szerepel a megfeleléstudatos tevékenység és CSR szempontok, melyek magukban foglalják a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelést is. Fenntarthatósági célkitűzések, mint a teljesítménnyel összefüggő ösztönzők bekerültek a külföldi leánybankok vezérigazgatóinak értékelési szempontjai közé is.</p><p>Az OTP Bank 2023-ban készített története során először integrált jelentést, ugyanis a 2024. január 1-jén életbe lépő, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv alapján a 2023-as év nem pénzügyi eredményeiről és a fenntarthatósági kérdésekről jóval részletesebb, szabványosított közzétételt szab meg.&nbsp;</p><p>2022 májusában került kidolgozásra a Fenntartható pénzügyi keretrendszerét, amely segítségével a bank, illetve leányvállalatai zöld és társadalmi pénzügyi eszközöket bocsáthatók ki, többek között fedezett kötvényeket, szenior kötvényeket, alárendelt kötvényeket, amelyek segítségével finanszírozhat és ó/vagy refinanszírozhat olyan zöld és/vagy társadalmi hiteleket, amelyek pozitív társadalmi és/vagy társadalmi hatással bírnak.</p><p>Az OTP Bank a Fenntartható pénzügyi keretrendszer érvényességének megerősítésére független, szakértői véleményt kért az ISS ESG-től. Az ISS ESG értékelése alapján a fenntarthatósági előnyök, valamint a kockázatok elkerülése és minimalizálása vonatkozásában a fenntarthatósági kritériumok általános fenntarthatósági minősége jó. A fenntartható pénzügyi eszközökkel az OTP Bank támogatható eszközkategóriákat fog finanszírozni/refinanszírozni.</p><p>Nem csak a kötvények, hanem a jelzáloglevek esetében is egyre nagyobb szerepet kap a fenntarthatóság. Az OTP Jelzálogbank Zrt. elkötelezett arra, hogy részt vegyen a környezetvédelmi és a klímacélok elérésében. Ennek érdekében megalkotta a Zöld stratégiáját, amelyben megtalálható minden, a környezet védelme érdekében szükséges cél és elv. Az OTP Jelzálogbank Zöld jelzáloglevél keretrendszerének célja annak definiálása, hogy az OTP Jelzálogbank mit tekint zöld jelzáloglevélnek. Bemutatásra kerülnek mindazok a fogalmak, kötelezettségvállalások és eljárások, amelyek meghatározzák a zöld jelzálogleveleket. A Zöld jelzáloglevél keretrendszer megalkotása során figyelembe vette az ICMA ajánlásait, továbbá az OTP Jelzálogbank figyelemmel kíséri a zöld jelzáloglevelekkel kapcsolatos sztenderdek, a jó gyakorlatokat és a szabályozói, befektetői elvárások változásait.</p><p>A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. került megbízásra a Zöld jelzáloglevél keretrendszerre vonatkozó, bizonyosságot nyújtó független felülvizsgálati jelentés elkészítésével, hogy ezáltal is biztosítsa a megfelelést a Zöld kötvények alapelveinek. A Deloitte jelentése az OTP Jelzálogbank honlapján került közzétételre. A Deloitte arra a következtetésre jutott, hogy nem jutott tudomására olyan információ, ami azt támasztaná alá, hogy az ICMA követelményeknek minden lényeges szempontból nem felelne meg a Zöld jelzáloglevél keretrendszer.</p><p>A szakdolgozat hatodik fejezetében a tőzsdén jegyzett részvénytársaságok és szuverén kibocsátók gyakorlatát tekintettem át. Látható, hogy a fenntarthatóság minden cég életében egyre nagyobb szerepet tölt be.</p><p>A Magyar Bankholdig tagjaként az MKB Bank Nyrt. azt tűzte ki célul, hogy létrehozzon egy olyan komplex infrastruktúra, ami a lakossági és a vállalati ügyfeleknek biztosít egy széleskörű termék és szolgáltatási palettát, ezzel is hozzájárulva a saját fenntarthatósági és klímacéljaik eléréséhez. A bankcsoport és a leányvállalatok kiemelt felelősséggel és szereppel bírnak a klímacélú és fenntartható beruházások támogatását és finanszírozását illetően.</p><p>2021-ben az MKB Bank Nyrt. Fenntarthatósági jelentése összefoglalóan mutatja be a társaság környezeti, társadalmi, közvetett gazdasági tevékenységét, magában foglalva az ESG teljesítményt is.&nbsp;</p><p>A MOL-csoport elkötelezett a gazdasági, a környezeti és a társadalmi tényezők üzleti tevékenységébe való beillesztése mellett. Az irányítási struktúrájuk alapelve, hogy a fenntartható fejlődés a működés szerves részét képezze, ezért be kell építeni a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat az üzleti stratégiába.&nbsp;</p><p>A „Fenntartható Fejlődés 2020 Akcióterv” stratégia harminchat feladatot tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek azért, hogy a MOL-csoport sikeresen tudja kezelni a hosszú távon jelentkező gazdasági, környezeti és társadalmi kihívásokat.</p><p>A MOL-csoport a hosszú távú stratégiáját folyamatosan aktualizálja és a fenntarthatósági célkitűzéseit beépíti, továbbá kiegészíti azt a 2030-on túlmutató tervekkel, mint például az, hogy a MOL-csoport kulcsszereplőjévé kíván válni Közép és Kelet-Európa alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságának.</p><p>A 2030+ Shape Tomorrow stratégiája célja pedig nem más, mint hogy professzionális támogatással értékes támogatást nyújtson az egészségvédelem és munkabiztonság, a tűzvédelem és a környezetvédelem területén.&nbsp;</p><p>2022 szeptemberében tette közzé a Takarék Jelzálogbank Nyrt.&nbsp;&nbsp;az ESG stratégiáját, illetve Fenntarthatósági jelentését. Az üzleti és ESG stratégia részeként célként került kitűzésre a meglevő lakásállományon belül az új, energiahatékony épületek arányának növelése, illetve ösztönözni az energiahatékony felújítási hitelezést. 2023-ra kitűzött cél a zöld, illetve fenntartható eszközök arányát növelése a portfólióban, 2025-re a zöld jelzáloghitelek aránya elérje legalább a 15 százalékot a refinanszírozott portfólión belül, ezen felül a zöld jelzáloglevelek arányát a teljes forgalomban lévő jelzáloglevél állományán belül szintén elérje a 15 százalékot.&nbsp;&nbsp;</p><p>Magyarország, mint szuverén kibocsátó először 2020 májusában készítette el a Zöld Kötvény Keretprogramját, majd erre vonatkozóan a Zöld Kötvény Hatásvizsgálati Jelentését az allokált zöld költségvetési kiadások főbb környezeti hatásairól, többek között az általuk elkerült szén-dioxid kibocsátás mértékéről. Ebben Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a befektetők részére rendszeres és átlátható tájékoztatást nyújt a zöld kötvények kibocsátásából befolyt bevételek felhasználásáról és ezek hasznosulásáról.</p><p>Szakdolgozatom záró fejezetében a green controlling szerepével foglalkoztam. A green contolling egy olyan alrendszere a kontrollingnak, amely támogatja a vállalatirányítást különböző pénzügyi és mennyiségi mutatószámokkal és módszerekkel a fenntarthatósági szempontú döntéshozatalban. Fontos hangsúlyozni, hogy a green controlling nem csak konkrétan számszerűsíthető adatokat és információkat használ, hanem a fenntarthatósági szempontból történő tervezés és beszámolás során figyelembe veszi az üzleti feltételezéseket és az üzleti modellezést is.</p><br><p></p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Controlling szakközgazdász

Konzulens(ek)

Mű típusa:	záródolgozat
Kulcsszavak:	ESG, fenntarthatóság, fenntarthatósági jelentés, OTP Bank, zöld kötvény
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jan. 24. 09:25
Utolsó módosítás:	2024. Jan. 24. 09:25

Actions (login required)

Tétel nézet