Fenntarthatóság és környezetvédelem. Ökológiai problémák és társadalmi hatásaik a 21. században

Krauss Anna Magdaléna (2023) Fenntarthatóság és környezetvédelem. Ökológiai problémák és társadalmi hatásaik a 21. században. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat_Krauss_Anna_Magdaléna_2023_NT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Krauss Anna_külső bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (108kB)
	PDF biralat-Krauss Anna Magdaléna-Marosán-2023.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (233kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align: left;"></p><p>Szakdolgozatomban a fenntarthatóság témakörével foglalkoztam, mert úgy látom, hogy ez a hosszútávú jövő és szerettem volna elmélyíteni a tudásomat a témában.</p> <p>A dolgozatom témájának azért a fenntarthatóságot választottam, mert elegem volt abból, hogy azt hallgassam, hogy nem lehet máshogy jólétet teremteni, csak az alkalmazottak kisemmizésével és a környezetünk szétbarmolásával. Rengeteget tanultam, beláttam a folyamat során, hogy sokszor én is naivan közelítettem meg a témát, még mielőtt tudtam volna róla bármit is. Gondolatébresztő volt számomra, hogy ez a jövő, mégis keveset hallani róla, nem tanítják az iskolában. Ezáltal ennek a rendszernek hatalmas vesztesei lesznek, mert a vállalatok vagy fent tudnak maradni a trenddel, vagy ”elvéreznek” az átalakulás közben. Amennyiben mi, állampolgárok nem változtatunk és engedjük a döntéshozóinknak, hogy gazdasági érdekeltségektől vezérelve hozzanak döntéseket a fejünk felett, a mi életünkről, mi, mint állampolgárok is vesztesként fogunk kijönni a helyzetből. </p> <p>Dolgozatom első felében a fenntarthatóság elveiről, definíciójáról, nemzetközi egyezményekről írok, ezeken belül is a fenntarthatósági célokról bővebben teszek említést, ugyanis ezek a célok az ENSZ tagországoknak a fejlődési irányát adja meg, ami mindenképpen segíti a témának az alapfokú megértését. Ezek után áttérek a zöld gazdaságra és az alapelveire, amiből a körkörös gazdasági modellre kanyarodom át. A körkörös gazdasági modellt a lineáris gazdasággal szembe állítva szándékozom bemutatni az olvasóknak. Fontosnak tartottam, hogy megemlítsem a fenntarthatóság korlátait, főként vállalati szinten, hiszen sok vállalat szívesen támogatná a fenntarthatóságot, de nincs akkora tőkéjük, amiből meg tudnák valósítani az első nagy beruházásokat. Véleményem szerint könnyű az üzleti élet szereplőire ”hozzá-nem-értőként” rossz szemmel nézni, őket hibáztatni az éghajlatváltozás miatt, azonban, ha valaki szeretne egy problémát igazán megérteni és átlátni, akkor dolgoznia kell azért, hogy minden oldalnak lássa a nézőpontját, hiszen csak akkor lehet megfelelő megoldást kitalálni. </p> <p>Az éghajlatváltozás politikájáról is teszek említést a dolgozatomban, egy rövid történelmi áttekintéssel. Az Európai Unió éghajlatváltozási politikáját választottam ki, amiben részletesebben elmerültem, mert az EU-nak van a világon a leginkább fejlett éghajlatváltozási politikája és magam is EU állampolgár vagyok, ezért fontosnak tartottam tudni, mi folyik körülöttem. </p> <p>Kutatásomban az állampolgári motiváltságot vizsgáltam a fenntarthatóság tükrében, illetve a politikai akaratot a változás eszközölésére. Ezen belül négy kérdést tettem fel magamnak:</p> <p>K1: Hogyan lehetne az egyszerű állampolgárt jobban motiválni a változás eszközölésére és nemzetközi színtéren milyen, adott esetben állampolgári akciókra, kezdeményezésekre volna szükség?</p> <p>K2: Miért nincs jelenleg elég politikai akarat a fenntartható jövő hatékonyabb eszközölése érdekében?</p> <p>K3: Milyen módokon lehetne elősegíteni, hogy a politikai döntéshozók motiváltabbak legyenek a fenntarthatóság irányába mutató törvények meghozatalában?</p> <p>K4: Milyen irányba kellene terelni a nemzetközi folyamatokat, hogy hatékonyabb egyezmények szülessenek, és azokat be is tartsák?</p> <p>Kutatásomban többször visszaköszönt az állampolgárok bevonása a képletbe, a status quo újraírása, a kormányzati ösztönzők bevetése. Meglátásom szerint ez a három fő komponense a gazdasági átalakulásnak. </p> <p>Remélem az olvasóim számára tudok egy nagyon alapvető áttekintést nyújtani a véleményem szerinti legfontosabb trendekről, példákról, nemzetközi egyezményekről. </p> <p>Ezen kívül remélem, hogy a dolgozatom elolvasása után mások is úgy fogják látni a fenntarthatóság kérdéskörét, mint most már én is, miszerint: a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági dimenzióinak kezelésével olyan jövőt teremthetünk, amely rugalmas, méltányos és virágzó.</p> <p><b><br> </b>Kellemes olvasást kívánok mindenkinek!</p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	21. század, fenntartható fejlődés, fenntartható növekedés, fenntarthatóság, gazdaságfejlesztés, gazdasági átalakulás, körkörös gazdaság, nemzetközi konferencia, nemzetközi tőkeáramlások, politikatörténet, zöld adó
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Szep. 07. 14:56
Utolsó módosítás:	2023. Szep. 07. 14:56

Actions (login required)

Tétel nézet