Koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis negatív hatásainak mérséklésére nyújtott vállalkozásvédelmi intézkedések Magyarországon és Romániában

Sándor Bernadett (2023) Koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis negatív hatásainak mérséklésére nyújtott vállalkozásvédelmi intézkedések Magyarországon és Romániában. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Diplomamumka 2023SándorSM_finalv.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF NYILATKOZAT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (419kB)
	PDF kulso_biralat_sandor_bernadett.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)
	PDF Sándor.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (309kB)

Absztrakt (kivonat)

Az új típusú koronavírus-járványról szóló hírek 2019 év végén jelentek meg elsőként a világsajtóban, amikor Kínában, Wuhan tartományban az első eseteket regisztráltrák. Ekkor Európában és a világ más részein is még csekély aggodalmat mutattak a tagországok e tekintetben, egészen 2020 januárjáig, mikortól szélesebb körben kezdett terjedni a vírus. A koronavírus-járvány néhány nap és hét különbséggel szinte egyszerre sújtotta le az Európai Unió tagországait, köztük Romániát és Magyarországot is. A tagországok 2020. első negyedévében már azonnali lépéseket tettek meg a terjedés lassítása érdekében, valamint a szigorú óvintézkedéseket bevezetésének oka volt az is, hogy a megjelenésekor kevés információ állt rendelkezésre a vírusról, még nem ismerték a terjedés minden formáját, valamint, hogy melyik korosztály a legveszélyeztetteb és milyen, még nem ismert mellékhatásai, valamint tünetei lehetnek. 2019-ben Európa gazdasága az eddigi legjobb eredményeket produkálta a 2008-as gazdasági válság óta, a növekedési pályára 2012-ben állt vissza. A foglalkoztatási ráta 2019-ben rekordszintet ért a munkanélküliség EU-s szinten 6,3% volt, mely a legalacsonyabbnak bizonyult az elmúlt egy évtized távlatában.<a href="#_ftn1" title=""></a> Románia GDP-je 2019-ben 4,1%-kal növekedett, melyben továbbra fontos szerepet játszott a fogyasztás, azonban ebben az évben lendültek fel a beruházások, különösen az építőiparban. Problémát az ország számár a külkereskedeli mérleg egyensúlytalansága jelentette, tekintettel arra, hogy a helyi kínálat nem tudta fedezni a belföldi kereslet növekedését, ezért az import erőteljes növekedési ütemet mutatott. E mellé társult a költségvetési és a külső hiány növekedése is.<a href="#_ftn2" title=""></a> A magyar gazdaság növekedési lendülete 2019-ben is kitartott a GDP 4,9% növekedést mutatott 2018-hoz képest, mely növekedéshez a nemzetgazdaság csaknem minden területe hozzájárult. Az iparnak jelentős löketet adott a járműgyártás, az építőipar, valamint a beruházások és a háztartások fogyasztásának volumene tovább bővült. A jelentős nagyságú importigény következtében az import mértéke továbbra is nagyobb mértékű volt, mint az exporté.<a href="#_ftn4" title=""></a> 2019-ben az ország költségvetési hiánya a legalacsonyabb szinten volt 2016 óta, mely a GDP 1,8%-a volt. A koronavírus-járvány kitörésekor Magyarországon tartózkodtam, itt folytattam egyetemi tanulmányaimat, azonban a bevezetett korlátozó intézkedések érintették a felsőoktatási intézményeket is, így a kollégiumok is bezártak. Ennek következtében a járvány első hullámát Romániában, a szüleimnél töltöttem, majd az első hullámot követően költöztem vissza Budapestre, így mindkét országban testközelből figyelhettem a járvány alakulását, valamint a bevezetett korlátozó intézkedéseket. A koronavírus-járvány lecsengését követően a munkám során volt lehetőségem egy olyan rendezvényen részt venni, ahol romániai és magyarországi kereskedelmi és iparkamarák, fejlesztési ügynökség, valamint irányító hatóságok osztották meg, hogy hogyan segítették át a vállalkozásokat ezen időszakon, milyen jellegű intézkedéseket nyújtottak számukra. A diplomadolgozat témájának meghatározásakor, a rendezvényen elhangzottakból kiindulva szerettem a Romániában zajló gazdasági történéseket is bemutatni, ezért döntöttem úgy, hogy mindkét országban felmérést készítek a vállalkozásoknak nyújtott vállalkozásvédelmi intézkedésekről volt a kis- és középvállalkozások körében, valamint ezzel összefüggésben bemutatom, hogyan alakult a két ország gazdasága az utóbbi években, és arra milyen hatással volt a koronavírus-járvány. Kutatásom célja, hogy egyrészt bemutassam, hogy a koronavírus-járvány idején két országban milyen járványügyi korlátozó intézkedéseket vezettek be a járvány terjedésének visszaszorítására, valamint milyen vállalkozásvédelmi intézkedések kerültek bevezetésre a negatív gazdasági hatások mérséklése érdekében, valamint összehasonlító módon elemezzem, hogy vállalkozások hogyan tekintenek az intézkedések, támogatások hatékonyságára és milyen jellegű támogatást vettek igénybe. A felmérés eredményeiből megismerhetjük, a két országban hogyan vélekedtek a kis- és középvállalkozások a nekik nyújtott állami támogatásokról és vállalkozásvédelmi intézkedésekről, az erre vonatkozó kormányzati kommunikációról és az eljárási szabályok nehézségéről. A koronavírus-járvány idején nyújtott vállalkozásvédelmi intézkedésekről, valamint bevezetett járványügyi korlátozó intézkedésekről, a járvány- és gazdasági helyzetről számos szakirodalom jelent meg mindkét országban, azonban kizárólag két ország viszonylatában összehasonlító, elemző anyagok nem találhatók, továbbá a vállalkozásvédelmi intézkedések hatékonyságának mérését a nemzeti statisztikai hivatalok és az európai unió statisztikai hivatala által közzétett adatok és jelentések alapján közelítették még a legtöbb szakirodalomban, azonban vállalkozások visszajelzéseit csak kevesen említették, épp egy rövid kitekintés formájában. Annak érdekében, hogy a két országban külön-külön rendelkezésre álló szakirodalom mellé információt kapjak kérdőívet készítettem, melyek a kis- és középvállalkozásokat célozták meg. A kérdőívet a romániai és magyarországi klasztermendzsereknek küldtem ki, akik továbbítok azt a klasztertag vállalatoknak, valamint a közösségi média felületén is meghirdettem, hogy minél szélesebb legyen a kitöltő vállalkozások köre. A kérdőívet Magyarországról 14 vállalkozás, míg Romániából 10 vállalkozás töltötte ki. Az eredmény hasonló volt mindkét országban, a vállalkozások mindkét országban átlagosnak ítélték meg az intézkedéseket és támogatásokat, ugyanígy vélekedtek az erre vonatkozó kormányzati kommunikációról és az eljárási szabályokról is. A vállalkozásoktól az a válasz érkezett, hogy a fennmaradásuk nem a támogatásoktól függött, inkább kiegészítő előny volt, és nem a túléléshez segítő eszköz.<a href="#_ftn5" title="">[5]</a> A két ország tekintetében az azonosított különbség a válságkezelési eszközökben jelent meg, tekintettel arra, hogy a romániai vállalkozások főként a kedvezményes hiteleket vették igénybe, míg a magyarországi vállalkozások a bértámogatási program adta lehetőségekkel éltek. A dolgozat témájának gyakorlati hasznossága is van, hiszen azonosíthatók a jó gyakorlatok, melyeket a két országban alkalmaztak, valamint a főbb kihívások is. A dolgozat felépítése a következő: a szakirodalom feldolgozásával bemutatom, hogy milyen járványügyi-korlátozó intézkedések kerültek bevezetésre és hogyan alakult a járványhelyzet a két országban, ezt követően bemutatásra kerülnek a koronavírus-járvány idején nyújtott vállalkozásvédelmi intézkedések, átfogó képet adók a két ország makrogazdasági helyzetéről, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetéről a koronavírus-járvány előtti és azt követő időszakban. <div> <hr align="left" size="1" width="33%"> <div> </div><div> </div> </div>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

Konzulens(ek)

Konzulens neve

Konzulens típusa

Beosztás, tudományos fokozat, intézmény

Bendó Zoltán

Külső

NEM RÉSZLETEZETT

Dr. Tölgyessy Péterné Sass Magdolna Ildikó

Belső

egyetemi docens; Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék; KKK

Tolgyessy.Peterne@uni-bge.hu

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	állami gazdaságpolitika, gazdasági válság, globális válság, kis- és középvállalkozás - KKV, koronavírus-járvány (COVID-19)
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Szep. 07. 14:35
Utolsó módosítás:	2023. Szep. 07. 14:35

Actions (login required)

Tétel nézet