Koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis negatív hatásainak mérséklésére nyújtott vállalkozásvédelmi intézkedések Magyarországon és Romániában

Sándor Bernadett (2023) Koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis negatív hatásainak mérséklésére nyújtott vállalkozásvédelmi intézkedések Magyarországon és Romániában. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Diplomamumka 2023SándorSM_finalv.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF NYILATKOZAT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (419kB)
	PDF kulso_biralat_sandor_bernadett.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)
	PDF Sándor.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (309kB)

Absztrakt (kivonat)

Az új típusú koronavírus-járványrólszóló hírek 2019 év végén jelentek meg elsőként a világsajtóban, amikor Kínában,Wuhan tartományban az első eseteket regisztráltrák. Ekkor Európában és a világmás részein is még csekély aggodalmat mutattak a tagországok e tekintetben,egészen 2020 januárjáig, mikortól szélesebb körben kezdett terjedni a vírus. Akoronavírus-járvány néhány nap és hét különbséggel szinte egyszerre sújtotta leaz Európai Unió tagországait, köztük Romániát és Magyarországot is.Atagországok 2020. első negyedévében már azonnali lépéseket tettek meg a terjedéslassítása érdekében, valamint a szigorú óvintézkedéseket bevezetésének oka voltaz is, hogy a megjelenésekor kevés információ állt rendelkezésre a vírusról,még nem ismerték a terjedés minden formáját, valamint, hogy melyik korosztály alegveszélyeztetteb és milyen, még nem ismert mellékhatásai, valamint tünetei lehetnek.2019-benEurópa gazdasága az eddigi legjobb eredményeket produkálta a 2008-as gazdaságiválság óta, a növekedési pályára 2012-ben állt vissza. A foglalkoztatási ráta2019-ben rekordszintet ért a munkanélküliség EU-s szinten 6,3% volt, mely a legalacsonyabbnakbizonyult az elmúlt egy évtized távlatában.RomániaGDP-je 2019-ben 4,1%-kal növekedett, melyben továbbra fontos szerepet játszotta fogyasztás, azonban ebben az évben lendültek fel a beruházások, különösen azépítőiparban. Problémát az ország számár a külkereskedeli mérleg egyensúlytalanságajelentette, tekintettel arra, hogy a helyi kínálat nem tudta fedezni a belföldikereslet növekedését, ezért az import erőteljes növekedési ütemet mutatott. Emellé társult a költségvetési és a külső hiány növekedése is.Amagyar gazdaság növekedési lendülete 2019-ben is kitartott a GDP 4,9% növekedéstmutatott 2018-hoz képest, mely növekedéshez a nemzetgazdaság csaknem mindenterülete hozzájárult. Az iparnak jelentős löketet adott a járműgyártás, az építőipar,valamint a beruházások és a háztartások fogyasztásának volumene tovább bővült. A jelentősnagyságú importigény következtében az import mértéke továbbra is nagyobbmértékű volt, mint az exporté.2019-benaz ország költségvetési hiánya a legalacsonyabb szinten volt 2016 óta, mely aGDP 1,8%-a volt.Akoronavírus-járvány kitörésekor Magyarországon tartózkodtam, itt folytattamegyetemi tanulmányaimat, azonban a bevezetett korlátozó intézkedések érintettéka felsőoktatási intézményeket is, így a kollégiumok is bezártak. Ennek következtébena járvány első hullámát Romániában, a szüleimnél töltöttem, majd az elsőhullámot követően költöztem vissza Budapestre, így mindkét országbantestközelből figyelhettem a járvány alakulását, valamint a bevezetett korlátozóintézkedéseket. Akoronavírus-járvány lecsengését követően a munkám során volt lehetőségem egyolyan rendezvényen részt venni, ahol romániai és magyarországi kereskedelmi ésiparkamarák, fejlesztési ügynökség, valamint irányító hatóságok osztották meg,hogy hogyan segítették át a vállalkozásokat ezen időszakon, milyen jellegűintézkedéseket nyújtottak számukra. Adiplomadolgozat témájának meghatározásakor, a rendezvényen elhangzottakból kiindulvaszerettem a Romániában zajló gazdasági történéseket is bemutatni, ezértdöntöttem úgy, hogy mindkét országban felmérést készítek a vállalkozásoknak nyújtottvállalkozásvédelmi intézkedésekről volt a kis- és középvállalkozások körében,valamint ezzel összefüggésben bemutatom, hogyan alakult a két ország gazdaságaaz utóbbi években, és arra milyen hatással volt a koronavírus-járvány.Kutatásom célja, hogy egyrészt bemutassam, hogy a koronavírus-járvány idejénkét országban milyen járványügyi korlátozó intézkedéseket vezettek be a járványterjedésének visszaszorítására, valamint milyen vállalkozásvédelmi intézkedésekkerültek bevezetésre a negatív gazdasági hatások mérséklése érdekében, valamintösszehasonlító módon elemezzem, hogy vállalkozások hogyan tekintenek az intézkedések,támogatások hatékonyságára és milyen jellegű támogatást vettek igénybe. Afelmérés eredményeiből megismerhetjük, a két országban hogyan vélekedtek a kis-és középvállalkozások a nekik nyújtott állami támogatásokról és vállalkozásvédelmiintézkedésekről, az erre vonatkozó kormányzati kommunikációról és az eljárásiszabályok nehézségéről. Akoronavírus-járvány idején nyújtott vállalkozásvédelmi intézkedésekről,valamint bevezetett járványügyi korlátozó intézkedésekről, a járvány- és gazdaságihelyzetről számos szakirodalom jelent meg mindkét országban, azonban kizárólagkét ország viszonylatában összehasonlító, elemző anyagok nem találhatók, továbbáa vállalkozásvédelmi intézkedések hatékonyságának mérését a nemzeti statisztikaihivatalok és az európai unió statisztikai hivatala által közzétett adatok ésjelentések alapján közelítették még a legtöbb szakirodalomban, azonban vállalkozásokvisszajelzéseit csak kevesen említették, épp egy rövid kitekintés formájában.Annakérdekében, hogy a két országban külön-külön rendelkezésre álló szakirodalom melléinformációt kapjak kérdőívet készítettem, melyek a kis- és középvállalkozásokatcélozták meg. A kérdőívet a romániai és magyarországi klasztermendzsereknekküldtem ki, akik továbbítok azt a klasztertag vállalatoknak, valamint aközösségi média felületén is meghirdettem, hogy minél szélesebb legyen a kitöltővállalkozások köre. Akérdőívet Magyarországról 14 vállalkozás, míg Romániából 10 vállalkozás töltötteki. Az eredmény hasonló volt mindkét országban, a vállalkozások mindkét országbanátlagosnak ítélték meg az intézkedéseket és támogatásokat, ugyanígy vélekedtekaz erre vonatkozó kormányzati kommunikációról és az eljárási szabályokról is. Avállalkozásoktól az a válasz érkezett, hogy a fennmaradásuk nem a támogatásoktólfüggött, inkább kiegészítő előny volt, és nem a túléléshez segítő eszköz.[5] Akét ország tekintetében az azonosított különbség a válságkezelési eszközökben jelentmeg, tekintettel arra, hogy a romániai vállalkozások főként a kedvezményeshiteleket vették igénybe, míg a magyarországi vállalkozások a bértámogatásiprogram adta lehetőségekkel éltek. Adolgozat témájának gyakorlati hasznossága is van, hiszen azonosíthatók a jógyakorlatok, melyeket a két országban alkalmaztak, valamint a főbb kihívások is.Adolgozat felépítése a következő: a szakirodalom feldolgozásával bemutatom, hogymilyen járványügyi-korlátozó intézkedések kerültek bevezetésre és hogyanalakult a járványhelyzet a két országban, ezt követően bemutatásra kerülnek akoronavírus-járvány idején nyújtott vállalkozásvédelmi intézkedések, átfogó képetadók a két ország makrogazdasági helyzetéről, valamint a kis- és középvállalkozásokhelyzetéről a koronavírus-járvány előtti és azt követő időszakban.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	állami gazdaságpolitika, gazdasági válság, globális válság, kis- és középvállalkozás - KKV, koronavírus-járvány (COVID-19)
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Szep. 07. 14:35
Utolsó módosítás:	2023. Szep. 07. 14:35

Actions (login required)

Tétel nézet