Brandhuber Eszter (2023) Az európai migrációs válság és a bevándorlásellenes populizmus Olaszországban. Külkereskedelmi Kar.
PDF
Brandhuber Eszter szakdolgozat merged.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
biralati-szempontok-kulso-biralo-alapkepzes Brandhuber Eszter.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (208kB) |
|
PDF
Brandhuber Eszter.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (507kB) |
Absztrakt (kivonat)
<p dir="ltr" style="text-align: left;"></p><p>2015-ben több, mint 1,2 millió menedékkérelem érkezett be az EU valamennyi tagországába. A második világháború óta bekövetkezett legsúlyosabb migrációs kihívással kellett szembenézni az Uniónak, aminek hatására megmutatkoztak az erre vonatkozó politikák, valamint a menekülteket és menedékkérőket támogató rendszerek hiányosságai. A válság nem csak az EU mechanizmusait, de a tagállamok közötti szolidaritást is próbára tette. </p> <p>A válság a tagállamokat különbözőképpen sújtotta, ezért egy-egy ország máshogy érzékelte a rá nehezedő felelősséget. A válság megosztotta a kontinenst. Amíg Németország és Svédország úgy nevezett „nyitott ajtó politikát” folyatott, addig Magyarország kerítést épített, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók belépését. </p> <p>A válság tetőpontja óta ugyan már több mint nyolc év telt el, de társadalmi hatásai még ma is érezhetők. Ez különösen igaz Olaszországra, ami, mint az Európai Unió egyik peremországa, kétségkívül a nemzetközi migráció által az egyik leginkább érintetett tagállam. 2015-ben Olaszországba a menedékkérelmet több, mint 10%-a érkezett be. A Dublin Rendelet hiányosságainak és földrajzi fekvésének köszönhetően a válság hatására migrációs gócponttá vált. Ameddig az elkövetkezendő években a többi EU-s országban csillapodni látszott a válság, addig Olaszország még mindig rekord számú menedékkérelemmel állt szemben. A menekültválság demográfiai hatása ma is érzékelhető Olaszországban, ahol a lakosság több, mint 10%-a első generációs bevándorló. Azonban a menekültválság következményei túlmutatnak a demográfiai változásokon és komoly politikai és társadalmi következményeket vontak maguk után. A menekültek magas aránya nem meglepő módon a bevándorlásellenes érzések felerősödéséhez vezetett, amelyet a jobboldali populista pártok sikeresen ki is használtak. </p> <p>A 2018-as olasz parlamenti választások is a bevándorlásellenes populista pártok megerősödésére adtak tanúbizonyságot. A választásokon a legtöbb szavazatot a populista Öt Csillag Mozgalom kapta, aki a szélsőjobboldali Ligával lépett koalícióra. A Liga és az Öt Csillag mozgalom kormánya alatt Olaszország egyre agresszívabb bevándorláspolitikát folyatott. A kormány belügyminisztere, Matteo Salvini több rendeltet is elfogadott, amelyek megtiltották a menekülteket szállító NGO-k számára, hogy Olaszországban kiköthessenek. A Salvini által képviselt ideológiát legjobban az euroszkepticizmussal és a xenofóbiával lehetne jellemezni. Az előbbit azzal érdemelte ki volt belügyminiszer mert több ízben is kritizálta az EU-t, sőt volt egy időszak, amikor az eurozónából való kilépésért kampányolt. Utóbbit az agresszív bevándorlásellenes retorikájával érdemelte ki, Salvini gyakran hangsúlyozta a kereszténység és az iszlám összeférhetetlenségét.</p> <p>A 2022-es parlamenti választásokon Olaszország megválasztotta első női miniszterelnökét Giorgia Meloni személyében. Pártja, az Olaszország Fivérei az Olasz Szociális Mozgalom egyik utódpártja. Az Olaszország Fivéreit gyakran illetik a posztfasiszta jelzővel arra alapozva, hogy az Olasz Szociális Mozgalom tagjai a volt Nemzeti Fasiszta Párt politikusai kerültek ki. A nemzetközi sajtó Meloni kormányára, mint Mussolini óta a legjobboldalibb kormány szokott hivatkozni. Annak ellenére, hogy Meloni nagyon tudatosan dolgozik a párt imázsának puhításán, a párton belül vannak erre utaló ellentmondások. </p> <p>Meloni és Salvini ideológiai beállítottságában számos közös vonást lehet felfedezni, de most egyet emelnék ki: mindketten az európai keresztény értékek védelmezőjeként látják magukat. </p> <p>Az olasz választó magatartás elemzésével láthatjuk, hogy a bevándorláspolitika döntő szerepet játszott a választók preferenciájában. Az Eurobarometer közvélemény-kutatások alapján az olasz válaszadók túlnyomó többsége a munkanélküliség mellett bevándorlást gondolta az országot érintő legfontosabb problémának. Nem meglepő tehát, hogy a válság után javarészt olyan pártokat láthatunk a kormányban, amelyek agresszív bevándorláspolitikával álltak elő. </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p><br><p></p>
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Konzulens(ek)
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | belpolitika, bevándorlás, Európai Unió, menekültügy, Olaszország |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2023. Szep. 07. 14:31 |
Utolsó módosítás: | 2023. Szep. 07. 14:31 |
Actions (login required)
Tétel nézet |