Érd Város fejlesztési lehetőségei az agglomerációs térség fejlődésének tükrében

Juhász Emese (2023) Érd Város fejlesztési lehetőségei az agglomerációs térség fejlődésének tükrében. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of Juhász Emese-OM9P01-Érd Város fejlesztési lehetőségei az agglomeráció fejlődésének tükrében.pdf] PDF
Juhász Emese-OM9P01-Érd Város fejlesztési lehetőségei az agglomeráció fejlődésének tükrében.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (3MB)
[thumbnail of Juhász Emese bírálat.pdf] PDF
Juhász Emese bírálat.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (100kB)
[thumbnail of Juhász_Emese_bírálat_Ferkelt.pdf] PDF
Juhász_Emese_bírálat_Ferkelt.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (109kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align: left;"></p><h5><a name="_Toc121260937">Absztrakt</a></h5> <p>Tanulmányom fókuszában Érd, Magyarország egyik legjobban növekvő megyei jogú városa áll, amely mintaértékű példát mutathat az előttük álló iparvárosok számára. Pest megye legnagyobb települése, a fővárosi agglomerációban található és Érdi járás székhelye. Az Érd történelmi jelentőségét bemutatva, a tanulmány a város jelenlegi fejlődési ütemére fókuszál, amely nem áll arányban a népesség növekedésével. A Megyei Jogú Város 70 000 fős népességgel rendelkezik, azonban erőforrásait nem használja ki. Az infrastrukturális problémák megértéséhez a tanulmány felidézi a korábbi parcellázási programot, amelynek mulasztásai és ígéretei hozzájárultak a város lakosságának hirtelen növekedéséhez.</p> <p>A budapesti agglomerációban zajló városnövekedés eredménye egy rohamosan fejlődő metropolis, amely alacsony hatékonysággal éli fel a rendelkezésére álló területeket, megakadályozza a térség hosszútávon is fenntartható fejlődéséhez szükséges zöldövezet kialakítását, rontja a racionális, koordinált területfelhasználás megvalósításának esélyét. A tanulmányom nemcsak az urbanizáció, a városnövekedés jelenségét, hanem Érd eddigi fejlődésének tapasztalataira építve a folyamat alapvetéseit, a szereplők érdekeit is vizsgálja és elemzi. A városfejlesztés és városépítés jelensége nemcsak az épített környezetre, hanem a társadalmi, intézményi rendszerre is vonatkozik, ezért nem hagyható figyelmen kívül a helyi szereplők köre. Így a lakosság, az oktatási és kulturális intézmények, továbbá még azok a helyek, terek sem, amelyek a város egészének szolgálatában állnak. A szakdolgozat célja továbbá megvizsgálni, milyen változások történtek az egyes településfejlesztési eszközök alkalmazásában Érden, és ez hogyan befolyásolta a város népszerűségét. Célom, hogy ismertessem a település erősségeit és gyengeségeit, és sorra vegyem lehetőségeit, hogyan is emelkedhet ki Érd az agglomerációs városok tömegéből.</p> <p>A diplomadolgozatban a kutatásom során primer és szekunder kutatási módszereket alkalmaztam. A primer kutatás keretin belül online kérdőív segítségével feltérképeztem, hogy a helyi lakosok hogyan értékelik a város által nyújtott, mindennapjaikat átszövő szolgáltatásokat, és kíváncsi voltam arra, hogy ők hogyan látják a település helyzetét, és mikben látnának szívesen fejlődést. Szakdolgozatom első felében általános áttekintést nyújtok a budapesti agglomerációról, Érd városáról, ismertetem elhelyezkedését, megközelíthetőségét, történelmét, épített-, illetve természeti örökségeit. STEEP-analízis segítségével a város makrokörnyezetét vizsgálom. A következő részben kutatási eredményeimet prezentálom, majd SWOT elemzés segítségével világítok a város erősségeire, gyengeségeire, valamint vizsgálom a lehetőségeit és a veszélyeit is felsorolom. Az utolsó fejezetben a kutatásom kimenetele alapján javaslatokat teszek a város területfejlesztési lehetőségeire is marketingkommunikációjára, majd összegzem a diplomamunkám. A kérdőíves kutatás fontos eszköze lehet a városfejlesztéssel kapcsolatos tervek elkészítésének, mivel lehetővé teszi a lakossági vélemények és igények felmérését. A városfejlesztési tervek sikeressége részben attól függ, hogy milyen mértékben képesek azok kielégíteni a lakosság igényeit és elvárásait. A kérdőíves kutatás lehetővé teszi a városvezetés számára, hogy betekintést nyerjen a lakosság véleményébe, és hogy olyan terveket készítsenek, amelyek jobban megfelelnek a helyi közösség igényeinek. A kérdőíves kutatás eredményei segíthetnek a városvezetésnek azonosítani a legfontosabb problémákat, meghatározni a prioritásokat, és megalapozni a döntéseket a város fejlesztése érdekében. Az ilyen kutatások eredményei a lakosság és a helyi szervezetek számára is fontosak lehetnek, mivel lehetőséget adnak a lakosság hangjának megszólaltatására, és hogy közösségi beleszólásuk legyen a városfejlesztési tervek alakításába.</p> <p>Az agglomerációs nagyvárosok jelentős gazdasági, kulturális és társadalmi központok, amelyek vonzóak a lakosság számára. Az ilyen nagyvárosoknak azonban számos kihívással kell szembenézniük, például a városi területek korlátozott rendelkezésre állása, a közlekedési problémák, a szennyezés, valamint a munkaerő- és lakhatási problémák. A településmarketing egy olyan stratégia, amely célja a település vonzerejének növelése a látogatók, az üzleti vállalkozások és az új lakosok számára. Az agglomerációs nagyvárosok esetében a településmarketing kulcsszerepet játszik a térség fejlesztésében és a versenyképesség javításában. A jó településmarketing stratégia segít az agglomerációs nagyvárosoknak vonzóbbá válni a látogatók, az üzleti vállalkozások és az új lakosok számára. Ez pedig nemcsak a helyi gazdaság élénkítését eredményezi, hanem hozzájárul az életminőség javításához, az infrastruktúra fejlesztéséhez, a kulturális és turisztikai programok szervezéséhez, valamint a lakosság egészségének és jólétének előmozdításához. Az agglomerációs nagyvárosok versenyképességének javítása érdekében tehát fontos, hogy a településmarketing szempontjait figyelembe vegyék a térség fejlesztése során. A megfelelő marketingstratégia lehetővé teszi, hogy az agglomerációs nagyvárosok tovább növeljék vonzerejüket és versenyképességüket, és így hosszú távon is fenntartható gazdasági növekedést érjenek el.</p> <p>&nbsp;</p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Marketing Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Marketing

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr.Polonkai Pálma
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Ferkelt Balázs
Belső
egyetemi docens; Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék; KKK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: agglomeráció, kérdőíves felmérés, közlekedési infrastruktúra, régiófejlesztés, településmarketing, városfejlesztés
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2023. Szep. 07. 14:30
Utolsó módosítás: 2023. Szep. 07. 14:30

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet