Érd Város fejlesztési lehetőségei az agglomerációs térség fejlődésének tükrében

Juhász Emese (2023) Érd Város fejlesztési lehetőségei az agglomerációs térség fejlődésének tükrében. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Juhász Emese-OM9P01-Érd Város fejlesztési lehetőségei az agglomeráció fejlődésének tükrében.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)
	PDF Juhász Emese bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (100kB)
	PDF Juhász_Emese_bírálat_Ferkelt.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (109kB)

Absztrakt (kivonat)

AbsztraktTanulmányomfókuszában Érd, Magyarország egyik legjobban növekvő megyei jogú városa áll,amely mintaértékű példát mutathat az előttük álló iparvárosok számára. Pestmegye legnagyobb települése, a fővárosi agglomerációban található és Érdi járásszékhelye. Az Érd történelmi jelentőségét bemutatva, a tanulmány a városjelenlegi fejlődési ütemére fókuszál, amely nem áll arányban a népességnövekedésével. A Megyei Jogú Város 70 000 fős népességgel rendelkezik, azonbanerőforrásait nem használja ki. Az infrastrukturális problémák megértéséhez atanulmány felidézi a korábbi parcellázási programot, amelynek mulasztásai ésígéretei hozzájárultak a város lakosságának hirtelen növekedéséhez.A budapesti agglomerációban zajlóvárosnövekedés eredménye egy rohamosan fejlődő metropolis, amely alacsonyhatékonysággal éli fel a rendelkezésére álló területeket, megakadályozza atérség hosszútávon is fenntartható fejlődéséhez szükséges zöldövezetkialakítását, rontja a racionális, koordinált területfelhasználás megvalósításánakesélyét. A tanulmányom nemcsak az urbanizáció, a városnövekedés jelenségét,hanem Érd eddigi fejlődésének tapasztalataira építve a folyamat alapvetéseit, aszereplők érdekeit is vizsgálja és elemzi. A városfejlesztés ésvárosépítés jelensége nemcsak az épített környezetre, hanem a társadalmi,intézményi rendszerre is vonatkozik, ezért nem hagyható figyelmen kívül a helyiszereplők köre. Így a lakosság, az oktatási és kulturális intézmények, továbbámég azok a helyek, terek sem, amelyek a város egészének szolgálatában állnak. Aszakdolgozat célja továbbá megvizsgálni, milyen változások történtek az egyestelepülésfejlesztési eszközök alkalmazásában Érden, és ez hogyan befolyásolta aváros népszerűségét. Célom, hogy ismertessem a település erősségeit és gyengeségeit,és sorra vegyem lehetőségeit, hogyan is emelkedhet ki Érd az agglomerációsvárosok tömegéből.A diplomadolgozatban a kutatásom során primer és szekunderkutatási módszereket alkalmaztam. A primer kutatás keretin belül online kérdőívsegítségével feltérképeztem, hogy a helyi lakosok hogyan értékelik a városáltal nyújtott, mindennapjaikat átszövő szolgáltatásokat, és kíváncsi voltamarra, hogy ők hogyan látják a település helyzetét, és mikben látnának szívesenfejlődést. Szakdolgozatom első felében általános áttekintést nyújtok abudapesti agglomerációról, Érd városáról, ismertetem elhelyezkedését,megközelíthetőségét, történelmét, épített-, illetve természeti örökségeit. STEEP-analízis segítségével a városmakrokörnyezetét vizsgálom. A következő részben kutatási eredményeimet prezentálom, majd SWOT elemzéssegítségével világítok a város erősségeire, gyengeségeire, valamint vizsgálom alehetőségeit és a veszélyeit is felsorolom. Az utolsó fejezetben a kutatásomkimenetele alapján javaslatokat teszek a város területfejlesztésilehetőségeire is marketingkommunikációjára, majd összegzem a diplomamunkám. Akérdőíves kutatás fontos eszköze lehet a városfejlesztéssel kapcsolatos tervekelkészítésének, mivel lehetővé teszi a lakossági vélemények és igények felmérését.A városfejlesztési tervek sikeressége részben attól függ, hogy milyen mértékbenképesek azok kielégíteni a lakosság igényeit és elvárásait. A kérdőíves kutatáslehetővé teszi a városvezetés számára, hogy betekintést nyerjen a lakosságvéleményébe, és hogy olyan terveket készítsenek, amelyek jobban megfelelnek ahelyi közösség igényeinek. A kérdőíves kutatás eredményei segíthetnek avárosvezetésnek azonosítani a legfontosabb problémákat, meghatározni aprioritásokat, és megalapozni a döntéseket a város fejlesztése érdekében. Azilyen kutatások eredményei a lakosság és a helyi szervezetek számára isfontosak lehetnek, mivel lehetőséget adnak a lakosság hangjánakmegszólaltatására, és hogy közösségi beleszólásuk legyen a városfejlesztésitervek alakításába.Az agglomerációs nagyvárosok jelentős gazdasági, kulturálisés társadalmi központok, amelyek vonzóak a lakosság számára. Az ilyennagyvárosoknak azonban számos kihívással kell szembenézniük, például a várositerületek korlátozott rendelkezésre állása, a közlekedési problémák, aszennyezés, valamint a munkaerő- és lakhatási problémák. A településmarketingegy olyan stratégia, amely célja a település vonzerejének növelése a látogatók,az üzleti vállalkozások és az új lakosok számára. Az agglomerációs nagyvárosokesetében a településmarketing kulcsszerepet játszik a térség fejlesztésében ésa versenyképesség javításában. A jó településmarketing stratégia segít azagglomerációs nagyvárosoknak vonzóbbá válni a látogatók, az üzletivállalkozások és az új lakosok számára. Ez pedig nemcsak a helyi gazdaságélénkítését eredményezi, hanem hozzájárul az életminőség javításához, azinfrastruktúra fejlesztéséhez, a kulturális és turisztikai programokszervezéséhez, valamint a lakosság egészségének és jólétének előmozdításához. Azagglomerációs nagyvárosok versenyképességének javítása érdekében tehát fontos,hogy a településmarketing szempontjait figyelembe vegyék a térség fejlesztésesorán. A megfelelő marketingstratégia lehetővé teszi, hogy az agglomerációsnagyvárosok tovább növeljék vonzerejüket és versenyképességüket, és így hosszútávon is fenntartható gazdasági növekedést érjenek el.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Marketing Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Marketing

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	agglomeráció, kérdőíves felmérés, közlekedési infrastruktúra, régiófejlesztés, településmarketing, városfejlesztés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Szep. 07. 14:30
Utolsó módosítás:	2023. Szep. 07. 14:30

Actions (login required)

Tétel nézet