A romák gazdasági helyzete Magyarországon

Varga Rebeka (2023) A romák gazdasági helyzete Magyarországon. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF A romák gazdasági helyzete Magyarországon.pdf Download (807kB) | Előnézet
	PDF Nyilatkozat a szakdolgozat statuszarol.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (379kB)
	PDF Varga Rebeka (1).pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (179kB)
	PDF Varga Rebeka.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (268kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;">Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2011-ben 315 583 fő vallotta magát romának, ez a legutóbbi népszámlálásból származó adat. A roma kisebbség számának nagyságrendjéből láthatjuk, hogy hazánk legnagyobb lélekszámú kisebbségét alkotják ők. Ugyanakkor már-már közhelyszerű megállapítás az, hogy a magyarországi cigány népesség nagyon sok fontos mutató, vizsgálati szempont alapján eltér a többségi társadalomtól. Dolgozatomban én ezek közül kiemelten a gazdasági szempontokat szeretném vizsgálat tárgyává tenni. Nagyon fontos megjegyezni, hogy az elérhető legmegbízhatóbb adatforrás a legutóbbi népszámlálásból származik, amelyet több mint egy évtizede bonyolítottak le, ennek nyomán fontos hangsúlyozni, hogy a következő két adatsor korlátozottan informatív témánk szempontjából, ugyanakkor kiindulóalapként, az általános tendenciák bemutatására alkalmas.Törekszem munkám során arra, hogy a tényadatokat megfelelő strukturális magyarázatokkal lássam el. Ugyanis a gazdasági mutatók nagyon gyakran nem mint ok, hanem mint okozat jelentkeznek, és mélyen lévő társadalmi összefüggések bírnak magyarázóerővel az egyes mutatók vizsgálatakor. Szakirodalmi források sora tanúskódik arról, hogy „a romákkal kapcsolatban megnyilvánuló munkaerő-piaci diszkrimináció alapvetően tényleges: nyílt, előítéleteken és rasszizmuson alapuló jelenség, és nem tartozik az ún. statisztikai diszkrimináció jelenségkörébe. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az érintett vezetők zöme valamilyen mértékben cigányellenes, a roma munkaerővel kapcsolatos értékítéleteik meglehetősen homogén módon cigányellenesek – sőt, a cigányokat mélyen lenéző értékvilágról tanúskodnak” (Babusik F., 2008, 70. o.). Tehát az olyan általános gazdasági mutatók, mint a munkanélküliségi vagy éppen a foglalkoztatási ráta, a romák munkaerőpiaci részvételének ágazatonkénti vizsgálata, a munkaerőpiacon részt vevő romák foglalkozási, jövedelmi sajátosságainak vizsgálata után szeretnék területileg is egy általános betekintést nyújtani a cigányságra jellemző sajátosságokba. Az Eurostat 2015-ös adatai alapján az Európai Unió húsz legszegényebb régiója közül négy Magyarországon található: Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld. Ezek hagyományosan azok a régiók, amelyen nagyszámú roma népesség is él.Miután a dolgozatom első felében kontextusba helyeztem a romák gazdasági aktivitását kvantitatív mutatókon keresztül, igyekszem gyakorlatilag hasznosítható, közgazdaságilag értékes „jó gyakorlatokat” bemutatni a továbbiakban. Sorra szeretném venni azokat a központi programokat, előremutató tapasztalatokat, amelyek a romák munkaerőpiaci integrációját segítették a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Azért választom ezt az időtávot – bár még így is előfordulhat, hogy a vizsgált időszakon szűkíteni kell –, mert a rendszerváltozás előtt egy, a maihoz szöges ellentétben álló alapokon működő gazdasági rendszer volt jellemző, amelyben a munkanélküliség nem is létezhetett, de legalábbis tabunak számított. Az a munkanélküliség, ami a romák integrációs nehézségeinek egyik megkerülhetetlen eleme ma. A rendszerváltás óta eltelt központi programok vizsgálatával együtt nem szeretnék abba a hibába esni, hogy a szubszidiaritás elvét ne érvényesítsem, és az ne mint verézelv szolgáljon mindvégig kutatásom során. Ez alatt azt értem, hogy a romák körében végzett kutatásokat, a gazdasági aktivitásukat serkentő alulról jövő kezdeményezéseket ugyanúgy bemutassam, mint a centralizált programokat, mint akár a napjainkban is meglévő közmunka-programot. Az alulról jövő gazdasági megoldások közül kiemelten fontosnak tartom bemutatni az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő ún. társadalmi vállalkozásokat is. A társadalmi vállalkozások esetén „az elsődleges célcsoportok a munkaerőpiaci integrációt célzó társadalmi vállalkozások esetében a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek, köztük a nők, a fogyatékkal élők, az etnikai kisebbségek, a bevándorlók stb.” (Primecz H. és társai, 2019, 65. o.). Összességében tehát arra teszek kísérletet, hogy a magyarországi romák gazdasági helyzetét felmérjem, különös tekintettel a magyar társadalom átlagos mutatóihoz képest eltérő sajátosságokra, legyenek azok jövedelmi, munkaerőpiaci vagy éppen területi jellegűek. Ezekhez – a gazdasági szempontú megközelítésekhez hűen – számszerűsített adatokat veszek alapul. Szeretném kifejezetten vizsgálni a roma népesség területi sajátosságait. A dolgozat első felében felállított diagnózis után megoldási kísérleteket tervezek értékelni. Ehhez egyrészt a korábbi, centralizált, de legalábbis központilag, hatóságilag irányított programokat értékelem (a rendszerváltás óta eltelt időszakra vonatkozóan), majd természetesen a minél komplexebb kép jegyében az alulról jövő kezdeményezéseket, jó gyakorlatokat is vizsgálat tárgyává teszem. Végezetül ajánlásokat kívánok megfogalmazni, hogy kutatásomnak gyakorlati szempontból is legyen relevanciája.<br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	gazdaság, kisebbség, munkaerőpiac, romák, szociológia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Szep. 07. 14:27
Utolsó módosítás:	2023. Szep. 07. 14:27
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/47341

Actions (login required)

Tétel nézet