Újságíró-gyilkosságok médiareprezentációja a XXI. században

Szpisják Blanka (2023) Újságíró-gyilkosságok médiareprezentációja a XXI. században. Külkereskedelmi Kar.

	PDF SZPISJÁK_BLANKA_SZAKDOLGOZAT_2023_BGE_NDUFIO.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (843kB)
	PDF Szakdolgozati külső bírálat_szpisják.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (137kB)
	PDF opp_social_Szpisják.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (273kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p>2195. 658.</p> <p>Első ránézésre két egyszerű szám csupán.</p> <p>1992 óta 2023-ig (a letöltés napja 2023. 04. 18.) kétezerszázkilencvenöt újságírót és médiamunkást öltek meg a világon a tevékenysége miatt (megerősített és nem megerősített számadatok). Hatszázötvennyolc újságírót (megerősített adat) korrupciós és politikai ügyek kapcsán gyilkoltak meg az 1990-es évek eleje óta a CPJ (Committee to Protect Journalists), vagyis az Újságírók Védelmi Bizottsága nemzetközi szervezetének adatai alapján. Az intézet 1992 óta tartja nyilván az újságíró gyilkosságokat. 2022-ben szeptember 30-ig 66 újságírót gyilkoltak meg, átlagosan négynaponta egyet. Az esetek 86 százalékában nem kerültek bíróság elé az elkövetők az UNESCO beszámolója szerint, továbbá szabadidejükben, vagyis nem a munkájuk végzése közben ölték meg. Felfoghatatlannak hangzik, leginkább annak tükrében, hogy ezeket az embereket azért iktatták ki, mert hittek a sajtószabadságban, a független és objektív újságírásban. 2022-ben a médiamunkások ellen elkövetett bűncselekmények esetében a legtöbb áldozatot Mexikóban regisztrálták, a második helyen Ukrajna végzett, a dobogó utolsó fokát Haiti szerezte meg. </p> <p>A szakdolgozat a XXI. századi újságíró-gyilkosságok közül két olyan esetet vizsgál és elemez, amelyek megdöbbentették a világ demokratikus országait és sokak gondolkodását megváltoztatták a közép-kelet-európai térségben. Anna Politkovszkaja és Ján Kuciak élete és halála központi szerepet töltött be nemcsak Oroszország és Szlovákia életében, hanem Európa és a világ más demokratikus országaiban is – csak éppenséggel nem ugyanolyat. Ki volt Anna és Ján, mi történt velük, milyen médiapolitikai helyzetben és rendszerben éltek és dolgoztak? Kik és miért akarhattak tőlük megszabadulni? Milyen következményekkel járt a két állam politikai és médiapolitikai helyzetében az újságírók megölése, ha járt? És mindezek hogyan mutatkoztak meg a magyarországi, magyar nyelvű (tehát a szlovákiai magyar nyelvű hírportálok nem kerülnek a vizsgálatba) online média hírháttér anyagaiban a gyilkosságok óta 2022 márciusáig? Hogyan reagáltak ezen cikkek írói az eseményekre, milyen következtetéseket vontak le? Van-e hasonlóság vagy különbség a két eset magyarországi, magyar nyelvű online média reprezentációjában? A dolgozat ezekre a kérdésekre keresi a választ a rendelkezésre álló szakirodalom, online híradások és sajtóanyagok alapján. A szakdolgozat első része áttekinti Szlovákiát, annak megalakulása előtti időszakának a későbbiekre is hatással bíró fontosabb állomásait, így az Osztrák-Magyar Monarchiától való elszakadását, a köztársasági államforma létrejöttét, a második világháború utáni kommunista uralmat és befolyást, a szabadság iránti törekvéseket, a Bársonyos forradalmat és azt követően Szlovákia megszületését, a Mečiar-korszakot és a Smer, majd Smer-SD megalakulását Robert Fico vezetésével, aki a miniszterelnöki székből távozott a gyilkosság után. Beszámol Ján Kuciak meggyilkolásáról a szakirodalom és a híradások által közölt információk tükrében, amelyhez kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy a gyilkosságot megrendelő kilétével kapcsolatos tárgyalások a dolgozat létrejöttekor is zajlanak még Szlovákiában. A dolgozat második része Oroszországot vizsgálja a szlovákiai feldolgozási metódus alapján, tehát áttekinti a gyilkosság időpontjáig vezető történelmi és politikai hátteret és eseményeket, majd az orosz oknyomozó újságírónő meggyilkolását és a nyomozási eredményeket, ítéleteket. A harmadik részben a két gyilkosság magyarországi, magyar nyelvű hírháttér anyagaiból vizsgál meg írásokat, keresve a válaszokat a kérdésekre, hogy a magyarországi, magyar nyelvű online médiában hogyan jelentek meg a gyilkosságok, milyen következtetéseket vontak le ezekből a sajtó munkatársai. A negyedik rész összefoglalja és összehasonlítja a Szlovákiában és Oroszországban történt újságíró-gyilkosságok hátterét, politikai és médiapolitikai következményeit. </p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kommunikáció és médiatudomány

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	21. század, gyilkosságok, média, médiapolitika, Oroszország, sajtó, Szlovákia, újságírók
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Szep. 07. 14:27
Utolsó módosítás:	2023. Szep. 07. 14:27

Actions (login required)

Tétel nézet