Újságíró-gyilkosságok médiareprezentációja a XXI. században

Szpisják Blanka (2023) Újságíró-gyilkosságok médiareprezentációja a XXI. században. Külkereskedelmi Kar.

	PDF SZPISJÁK_BLANKA_SZAKDOLGOZAT_2023_BGE_NDUFIO.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (843kB)
	PDF Szakdolgozati külső bírálat_szpisják.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (137kB)
	PDF opp_social_Szpisják.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (273kB)

Absztrakt (kivonat)

2195.658.Elsőránézésre két egyszerű szám csupán.1992óta 2023-ig (a letöltés napja 2023. 04. 18.) kétezerszázkilencvenöt újságírótés médiamunkást öltek meg a világon a tevékenysége miatt (megerősített és nemmegerősített számadatok). Hatszázötvennyolc újságírót (megerősített adat)korrupciós és politikai ügyek kapcsán gyilkoltak meg az 1990-es évek eleje ótaa CPJ (Committee to Protect Journalists), vagyis az Újságírók VédelmiBizottsága nemzetközi szervezetének adatai alapján. Az intézet 1992 óta tartjanyilván az újságíró gyilkosságokat. 2022-ben szeptember 30-ig 66 újságírótgyilkoltak meg, átlagosan négynaponta egyet. Az esetek 86 százalékában nemkerültek bíróság elé az elkövetők az UNESCO beszámolója szerint, továbbászabadidejükben, vagyis nem a munkájuk végzése közben ölték meg.Felfoghatatlannak hangzik, leginkább annak tükrében, hogy ezeket az embereketazért iktatták ki, mert hittek a sajtószabadságban, a független és objektívújságírásban. 2022-ben a médiamunkások ellen elkövetett bűncselekményekesetében a legtöbb áldozatot Mexikóban regisztrálták, a második helyen Ukrajnavégzett, a dobogó utolsó fokát Haiti szerezte meg. Aszakdolgozat a XXI. századi újságíró-gyilkosságok közül két olyan esetet vizsgálés elemez, amelyek megdöbbentették a világ demokratikus országait és sokakgondolkodását megváltoztatták a közép-kelet-európai térségben. AnnaPolitkovszkaja és Ján Kuciak élete és halála központi szerepet töltött benemcsak Oroszország és Szlovákia életében, hanem Európa és a világ másdemokratikus országaiban is – csak éppenséggel nem ugyanolyat. Ki volt Anna ésJán, mi történt velük, milyen médiapolitikai helyzetben és rendszerben éltek ésdolgoztak? Kik és miért akarhattak tőlük megszabadulni? Milyenkövetkezményekkel járt a két állam politikai és médiapolitikai helyzetében azújságírók megölése, ha járt? És mindezek hogyan mutatkoztak meg amagyarországi, magyar nyelvű (tehát a szlovákiai magyar nyelvű hírportálok nemkerülnek a vizsgálatba) online média hírháttér anyagaiban a gyilkosságok óta2022 márciusáig? Hogyan reagáltak ezen cikkek írói az eseményekre, milyenkövetkeztetéseket vontak le? Van-e hasonlóság vagy különbség a két esetmagyarországi, magyar nyelvű online média reprezentációjában? A dolgozat ezekrea kérdésekre keresi a választ a rendelkezésre álló szakirodalom, onlinehíradások és sajtóanyagok alapján. A szakdolgozat első része áttekintiSzlovákiát, annak megalakulása előtti időszakának a későbbiekre is hatássalbíró fontosabb állomásait, így az Osztrák-Magyar Monarchiától valóelszakadását, a köztársasági államforma létrejöttét, a második világháborúutáni kommunista uralmat és befolyást, a szabadság iránti törekvéseket, aBársonyos forradalmat és azt követően Szlovákia megszületését, aMečiar-korszakot és a Smer, majd Smer-SD megalakulását Robert Fico vezetésével,aki a miniszterelnöki székből távozott a gyilkosság után. Beszámol Ján Kuciakmeggyilkolásáról a szakirodalom és a híradások által közölt információktükrében, amelyhez kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy a gyilkosságot megrendelőkilétével kapcsolatos tárgyalások a dolgozat létrejöttekor is zajlanak mégSzlovákiában. A dolgozat második része Oroszországot vizsgálja a szlovákiaifeldolgozási metódus alapján, tehát áttekinti a gyilkosság időpontjáig vezetőtörténelmi és politikai hátteret és eseményeket, majd az orosz oknyomozóújságírónő meggyilkolását és a nyomozási eredményeket, ítéleteket. A harmadikrészben a két gyilkosság magyarországi, magyar nyelvű hírháttér anyagaibólvizsgál meg írásokat, keresve a válaszokat a kérdésekre, hogy a magyarországi,magyar nyelvű online médiában hogyan jelentek meg a gyilkosságok, milyenkövetkeztetéseket vontak le ezekből a sajtó munkatársai. A negyedik részösszefoglalja és összehasonlítja a Szlovákiában és Oroszországban történtújságíró-gyilkosságok hátterét, politikai és médiapolitikai következményeit.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kommunikáció és médiatudomány

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	21. század, gyilkosságok, média, médiapolitika, Oroszország, sajtó, Szlovákia, újságírók
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Szep. 07. 14:27
Utolsó módosítás:	2023. Szep. 07. 14:27

Actions (login required)

Tétel nézet