Magyar és az egyiptomi reklámok kulturális különbségei és pszichológia hatásuk a fogyasztókra

Hefzi Lejla (2023) Magyar és az egyiptomi reklámok kulturális különbségei és pszichológia hatásuk a fogyasztókra. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Hefzi Lejla-szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Hefzi Lejla külső bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (214kB)
	PDF biralati-Hefzi Lejla-Marosán-2023.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (230kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;">A dolgozatom elsődleges célja az volt, hogy bemutassam a reklámok kulturális különbségeit és a pszichológiai hatásokat/stratégiákat, amivel a fogyasztóknak az érdeklődését hívja fel a termékekre, szolgáltatókra. Ezen felül szerettem volna megmutatni az arab és a magyar kultúra különbségeit. Szakdolgozatomban több kérdésre is választ kerestem elsősorban arra, hogy az előző fejezetekben leírt kulturális környezet különbség milyen hatással van a magyar és az egyiptomi fogyasztókra. Arra következtetésre jutottam, hogy minden embernek az értékrendje igényei, szükségletei a környezetéből ered, ami a kultúrára vezethető vissza. Ezért különböznek a reklám történetének a témája más-más országokban. Ezen felül arra a következtetésre jutottam, hogy az egyiptomi televízió képernyőjén megjelenő reklámok mérete, annak ellenére, hogy pozitív szerepet játszanak az társadalomban és az áruk és szolgáltatások közönségnek való megismertetésében, kétélű fegyverré váltak az utóbbi időben a negatív anyagi és erkölcsi hatásaik miatt. Az egyiptomi reklámok 90%-ban céltalanok és költségesek lettek, mivel a magas fizetésű hírességek és médiasztárokat jellemzően olcsó termékek reklámozására használják. Egy híresség, aki reklámozná, meghaladja a 3 millió egyiptomi fontot. Az is feltűnt, hogy az adományokat népszerűsítő reklámok egy része eltúlzott és nem célzott, mivel a promóciós hirdetés költsége elsődleges, hogy a humanitárius oldalra megmaradjon, és saját területükön hasznot húzzon belőle, ahelyett, hogy az adományozást népszerűsítenék. összeg, amely kisebb vagy egyenlő lehet a cégnél a reklámozással kapcsolatban felmerült költséggel. Az egyiptomi reklámok főleg a ramadán vagy hivatalos ünnepek idején túlzóak a hirdetési idő szempontjából, ugyanis egyes reklámok meghaladják a 3 percet, amitől sokan megunnak. A televíziós sorozat epizódok vagy nyilvános jellegű műsorok bemutatása közbeni reklámozási idő is túlzó, meghaladja a 15 percet a műsorszünetek vagy sorozatepizódok között. Másfél-két, azaz több mint egyórás marketing és promóciós reklámok, amitől a néző unatkozik, de időnként a reklámok végéig kering a közvetítő csatornák között. Véleményem szerint a reklámok hatékonyságának növelése és céljuk elérése érdekében a reklámnak reálisnak kell lennie (egyes reklámok az egyiptomiak meghatározott kategóriáját szólítják meg, ami kis százalékot képvisel a fogyasztóknak), vagyis legyen rövid, célzott, közvetlen, és végül, ne tartalmazzon sok hirdetést.&nbsp; úgy gondolom, hogy a közösségi médiában történő reklámozás hatékonyabb és eredményesebb, többeket ér el, illetve fontos szerepe van a kulturális és társadalmi életben.<br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Marketing Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kereskedelem és marketing

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fogyasztói kultúra, fogyasztói magatartás, nemzetközi reklám, reklámkampányok, reklámpszichológia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Szep. 07. 14:27
Utolsó módosítás:	2023. Szep. 07. 14:27

Actions (login required)

Tétel nézet