Az USA és Kína gazdasági és politikai kapcsolatai, a kereskedelmi konfliktus szemszögéből

Somogyi Csaba (2023) Az USA és Kína gazdasági és politikai kapcsolatai, a kereskedelmi konfliktus szemszögéből. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Somogyi_Csaba_BSQL3J_Nemzetközi_tanulmányok_Ma.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (786kB)
	PDF SOMOGYI CSABA.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (88kB)
	PDF Somogyi Csaba.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (252kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p>Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború korunk egyik legnagyobb gazdasági konfliktusa. A világ két legnagyobb gazdasága teljesen más szemszögből nézi és más szabályok szerint akarja formálni a nemzetközi kereskedelmet. Mindkettőjük célja, hogy a konfliktus végeztével a nemzetközi szabályok nekik kedvezzenek. A két ország közötti kereskedelmi feszültségek évtizedes távlatra nyúlnak vissza, így a konfliktus kialakulásának okai is összetett, sokszor egymással összefüggő kérdések.</p> <p>Ez a kérdéskör adta a kutatásom alapját, melynek céljául azt tűztem ki, hogy megvizsgáljam az Egyesült Államok és Kína közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat a kereskedelmi háború szemszögéből. A kutatási kérdéseim fő pontjai a kereskedelmi háború okaira és azok relevanciájára, a kereskedelmi háború mai helyzetére, valamint a kitűzött célok megvalósulására, illetve azok változásaira vonatkoztak, továbbá megvizsgáltam Tajvan helyzetének szerepét a két ország kapcsolatában, egy fegyveres konfliktus kialakulásának a valószínűségét, valamint, hogy beszélhetünk-e hidegháborúról a két ország kapcsolatait tekintve. Ezeken a pontokon keresztül meg tudtam vizsgálni az USA és Kína közötti, napjainkat legjobban érintő politikai és gazdasági kapcsolatokat, valamint a kereskedelmi háború eddigi eredményeit és annak hatásait a két ország kapcsolatára vonatkozóan.</p> <p>A kereskedelmi háború még napjainkban is tart, azonban a kezdetekhez képest egy teljesen új formát öltött. A vámok Kína ellen továbbra is élnek és bár Kína számos lépést tett mind a szellemi tulajdon, mind pedig a piaca további megnyitása érdekében, ezeket az USA nem találta kielégítőnek. Joe Biden elnöksége alatt a Donald Trump által meghozott vámok ugyanúgy megmaradtak, valamint az USA tovább mélyítette a konfliktust azzal, hogy jelentős exportkorlátozásokat vezetett be Kína ellen. Ebbe az Egyesült Államoknak már sikerült bevonnia a szövetségeseit is, így elzárta Kínát a legfejlettebb technológiáktól, amik nélkülözhetetlenek Kína modern katonai képességeinek a fejlesztéséhez.</p> <p>Nehéz arra választ adni, hogy az USA elérte-e a céljait, hiszen a kereskedelmi háborúnak még nincs vége és már inkább egy a világ vezetéséért folytatott verseny irányába mozdult el a konfliktus. Ha szigorúan az eredeti célkitűzéseket vizsgáljuk, akkor azonban azt kell mondanom, hogy a kereskedelmi háború eddig többségében sikertelen, vagy csak korlátozott mértékben mondható sikeresnek. A kereskedelmi egyensúlyhiányt tekintve jelentős változás nem történt, a valutamanipuláció kérdése pedig nem állt fent az időszakban. A kínai piac megnyitásában és a különböző szellemi tulajdonjogok védelméhez kapcsolódóan korlátozott sikereket ért el az USA, azonban kérdéses, hogy ezeket milyen áron, illetve, hogy ilyen politikai környezetben mennyire vonzó a kínai piac egy amerikai vállalkozásnak.</p> <p>Biden Kína politikájának középpontjában egyértelműen a technológia áll. Ebből adódóan kiemelt szerepet kapott az Egyesült Államok kapcsolatrendszerében Tajvan, aki aktívan részt vesz a Kína elleni ”technológiai blokád” fenntartásában. Véleményem szerint Tajvan szigete a legnagyobb puskaporos hordója a két ország kapcsolatának és rövidtávon az egyetlen reális esélye egy fegyveres konfliktus kialakulásának a két ország között a szigethez köthető.</p> <p>Az USA és Kína közötti kapcsolat nagyon régen volt ennyire hűvösnek mondható, azonban a ”klasszikus” értelemben vett hidegháborúról nem beszélhetünk, hiszen a két ország nincs elzárkózva egymástól sem gazdaságilag, sem pedig diplomáciailag. Az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi háború súlyos károkat okoz nemcsak mindkét országnak, hanem a globális ellátási láncoknak is. Az amerikai-kínai kapcsolatok jelenleg mélyponton vannak és a konfliktusnak egyáltalán nem látni, hogy mikor lesz vége. Az Egyesült Államok és Kína sem keresi egymással a katonai konfliktust, azonban fontos kiemelni, hogy egy ilyen bonyolult kapcsolatrendszerben könnyen eszkalálódhat a helyzet, aminek beláthatatlan következményei lennének. Az USA és Kína közötti konfliktus lényegében arról szól, hogy milyen rendszer lesz az elkövetkezendő évtizedekben kialakuló új világrendben és ki lesz annak a vezetője.</p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	gazdasági kapcsolatok, kereskedelmi háború, kína, politikai kapcsolatok, Tajvan, usa, vámok
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Szep. 07. 14:26
Utolsó módosítás:	2023. Szep. 07. 14:26

Actions (login required)

Tétel nézet