Újságírói gyakorlatok és szerepek az orosz-ukrán háború tükrében

Molnár Barbara (2023) Újságírói gyakorlatok és szerepek az orosz-ukrán háború tükrében. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat - Molnár Barbara.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (494kB)
	PDF Bírálat Molnár Barbara PDF.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (239kB)
	PDF biralati-szempontok-belso-biralo-alapkepzes_MB_KBD.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (299kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p></p><p><a name="_Hlk133528173">2022. február 24-én Oroszország katonai inváziót indított Ukrajna ellen, amivel a 2014 óta tartó orosz–ukrán politikai és katonai konfliktus nemcsak, hogy kiéleződött, hanem a háború globális jelentőségű kérdéssé vált. Dolgozatomban az orosz-ukrán háború folyamán kialakuló hazai újságírói gyakorlatokat és szerepértelmezéseket mutatom be. Arra a kérdésre kerestem választ, hogy a háborúról való hírközlést illetően milyen újságírói gyakorlatok és szerepek alakultak ki a magyar online sajtóban. Ennek érdekében kvalitatív módszert alkalmazva kormányközeli (Mandiner, Index, Origo, Magyar Nemzet) és a kormány politikájától függetlennek tekinthető híroldalak (HVG, 24.hu, Magyar Hang, Válasz Online, Lakmusz) újságíróival (összesen tíz fővel) készítettem félig strukturált interjút. A híroldalak kiválasztásánál az volt a szempont, hogy ezek az oldalak nagy olvasottsággal rendelkeznek, ezért feltételezésem szerint fontos szerepük volt az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hírközlés alakításában. Kérdéseimmel egyebek mellett olyan témákat érintettem a beszélgetés során, mint az újságírói szerepértelmezés, a szerkesztőségi elvárások, a politikai nyomás észlelése, a tájékozódás forrásai és a hírforrások minősége, a hírek szelektálása, a hírközlés dinamikájának alakulása és az olvasói érdeklődés szempontja.</a></p> <p>A háború kitörését követően a magyar médiát elárasztották az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos hírek. E feszült helyzetben különösen fontos szerepe volt az újságíróknak abban, hogy a hírközlés során tovább fokozzák-e a bizonytalanságot például azzal, hogy a hírekben egyoldalú álláspontot képviselnek vagy propagandisztikus tartalmakat is megjelenítenek. Kutatásom rávilágított arra, hogy a magyar újságírók törekedtek ezek elkerülésére. A fokozódó híréhség idején kifejezetten fontos kérdés volt, hogy a magyar újságírók tisztában vannak-e a hivatásuk felelősségével, vagyis azzal, hogy kulcsfontosságú szerepet töltenek be az orosz-ukrán háborúról szóló tudósításban. A helyzetet bonyolította, hogy a háború kitörése idején zajlottak Magyarországon az országgyűlési választások, így a politikai diskurzus fontos részét képezte az orosz–ukrán konfliktus. Világosan kirajzolódtak ezek alapján az egyes politikai pártok kampánynarratívái. Ebből kifolyólag az újságírók sem tudták megkerülni az ezzel kapcsolatos politikai álláspontok bemutatását, ugyanakkor kérdéssé vált, hogy milyen szerepet vállalnak a kormányon lévő politikai koalíció, a Fidesz-KDNP háborúval kapcsolatos narratívájának terjesztésében. Kutatásom rávilágított arra, hogy a kormányközeli médiumok újságírói szerepet vállaltak a kormány narratívájának terjesztésében, ellentétben a kormány politikájától függetlennek tekinthető újságírókkal.</p> <p>A téma szempontjából fontos, hogy előzménynélkülisége miatt a magyar újságírók számára ismeretlen helyzet volt a háborúval kapcsolatos hírközlés, nem rendelkeztek kellő tapasztalattal, ezért kihívás elé állította őket a helyzet. Emellett az újságírók munkáját jelentős mértékben nehezítette, hogy rengeteg álhír, dezinformáció, spekuláció, összeesküvés-elmélet is napvilágot látott. Ezek kiszűrésében szakértők voltak az újságírók segítségére, valamint több éves újságírói tapasztalat is nagy előnyt jelentett. A közösségi média szerepére is érdemes figyelmet fordítani, ugyanis ezeken a felületeken rengeteg háborúval kapcsolatos tartalom jelent meg, ugyanakkor nem ezekre alapozták a hírközlést. Kutatásomban rávilágítok arra, hogy a magyar újságírók körében bevett gyakorlattá vált, hogy nemzetközi sajtóorgánumokra és hírügynökségekre támaszkodtak hírközlésük során, hiszen – ellentétben a magyar szerkesztőségekkel – ezek rendelkeztek azokkal az erőforrásokkal, amelyek segítségével képesek voltak leellenőrizni az adott információt. Emellett jelentős nehézség volt az újságírók számára, hogy milyen módon jelenítsék meg az ukrán, illetve az orosz narratívát, hiszen egy háborúról van szó, amelyben az ukrán és orosz fél is terjesztett propaganda tartalmakat. Az interjúkban megszólaló újságírók arról számoltak be, hogy fenntartással kezelték az ukrán, illetve az orosz forrásokat is. Emellett mindkét fél álláspontját megjelenítették.</p> <p>Dolgozatomban külön hangsúlyt helyeztem azokra az újságírókra, akik a háború ideje alatt személyesen jártak Ukrajnában. Ezt azért tartottam fontosnak, mert ezek az újságírók közvetlen tapasztalataik alapján hitelesebb képet tudnak nyújtani a magyar olvasók számára, valamint bővebb információval tudnak szolgálni. Válaszadóim között szerepel olyan újságíró, aki Magyarországról egyedüliként a háborús övezetben is járt.</p> <p>Kutatásom esettanulmányként lehetőséget teremt arra, hogy az orosz-ukrán háború hírközlésén keresztül bemutassam a magyar sajtó működését, sajátosságit és hibáit is.</p> <p>Dolgozatomat szakirodalom áttekintésével kezdtem, Dobek-Ostrowska (2015), Bajomi-Lázár (2017,2019) Bátorfy (2022), Polyák (2022) alapján bemutatom a 2010-es évek magyar médiarendszerét, ezután Chalaby (1996), Kunczik (2001), Hallin és Mancini (2004/2008) az újságírói szakmára vonatkozó főbb elméleteket foglalom össze, végezetül Bajomi-Lázár (2019), Bátorfy (2022), Polyák (2022) alapján ismertetem a magyar újságírás jellemzőit.</p><br><p></p><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kommunikáció és médiatudomány

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	háború, média, médiarendszer, sajtó, újságírás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Szep. 07. 14:26
Utolsó módosítás:	2023. Szep. 07. 14:26

Actions (login required)

Tétel nézet