Újságírói gyakorlatok és szerepek az orosz-ukrán háború tükrében

Molnár Barbara (2023) Újságírói gyakorlatok és szerepek az orosz-ukrán háború tükrében. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat - Molnár Barbara.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (494kB)
	PDF Bírálat Molnár Barbara PDF.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (239kB)
	PDF biralati-szempontok-belso-biralo-alapkepzes_MB_KBD.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (299kB)

Absztrakt (kivonat)

2022. február 24-énOroszország katonai inváziót indított Ukrajna ellen, amivel a 2014 óta tartó orosz–ukránpolitikai és katonai konfliktus nemcsak, hogy kiéleződött, hanem a háborúglobális jelentőségű kérdéssé vált. Dolgozatomban az orosz-ukrán háborúfolyamán kialakuló hazai újságírói gyakorlatokat és szerepértelmezéseket mutatombe. Arra a kérdésre kerestem választ, hogy a háborúról való hírközlést illetőenmilyen újságírói gyakorlatok és szerepek alakultak ki a magyar online sajtóban.Ennek érdekében kvalitatív módszert alkalmazva kormányközeli (Mandiner, Index,Origo, Magyar Nemzet) és a kormány politikájától függetlennek tekinthetőhíroldalak (HVG, 24.hu, Magyar Hang, Válasz Online, Lakmusz) újságíróival(összesen tíz fővel) készítettem félig strukturált interjút. A híroldalak kiválasztásánálaz volt a szempont, hogy ezek az oldalak nagy olvasottsággal rendelkeznek,ezért feltételezésem szerint fontos szerepük volt az orosz-ukrán háborúvalkapcsolatos hírközlés alakításában. Kérdéseimmel egyebek mellett olyan témákatérintettem a beszélgetés során, mint az újságírói szerepértelmezés, aszerkesztőségi elvárások, a politikai nyomás észlelése, a tájékozódás forrásaiés a hírforrások minősége, a hírek szelektálása, a hírközlés dinamikájánakalakulása és az olvasói érdeklődés szempontja.Aháború kitörését követően a magyar médiát elárasztották az orosz–ukránkonfliktussal kapcsolatos hírek. E feszült helyzetben különösen fontos szerepevolt az újságíróknak abban, hogy a hírközlés során tovább fokozzák-e abizonytalanságot például azzal, hogy a hírekben egyoldalú álláspontotképviselnek vagy propagandisztikus tartalmakat is megjelenítenek. Kutatásomrávilágított arra, hogy a magyar újságírók törekedtek ezek elkerülésére. Afokozódó híréhség idején kifejezetten fontos kérdés volt, hogy a magyarújságírók tisztában vannak-e a hivatásuk felelősségével, vagyis azzal, hogykulcsfontosságú szerepet töltenek be az orosz-ukrán háborúról szólótudósításban. A helyzetet bonyolította, hogy a háború kitörése idején zajlottakMagyarországon az országgyűlési választások, így a politikai diskurzus fontosrészét képezte az orosz–ukrán konfliktus. Világosan kirajzolódtak ezek alapjánaz egyes politikai pártok kampánynarratívái. Ebből kifolyólag az újságírók semtudták megkerülni az ezzel kapcsolatos politikai álláspontok bemutatását,ugyanakkor kérdéssé vált, hogy milyen szerepet vállalnak a kormányon lévőpolitikai koalíció, a Fidesz-KDNP háborúval kapcsolatos narratívájánakterjesztésében. Kutatásom rávilágított arra, hogya kormányközeli médiumok újságírói szerepet vállaltak a kormány narratívájánakterjesztésében, ellentétben a kormány politikájától függetlennek tekinthetőújságírókkal.A téma szempontjából fontos, hogy előzménynélküliségemiatt a magyar újságírók számára ismeretlen helyzet volt a háborúvalkapcsolatos hírközlés, nem rendelkeztek kellő tapasztalattal, ezért kihívás eléállította őket a helyzet. Emellett az újságírók munkáját jelentős mértékbennehezítette, hogy rengeteg álhír, dezinformáció, spekuláció,összeesküvés-elmélet is napvilágot látott. Ezek kiszűrésében szakértők voltakaz újságírók segítségére, valamint több éves újságírói tapasztalat is nagyelőnyt jelentett. A közösségi média szerepére is érdemes figyelmet fordítani, ugyanisezeken a felületeken rengeteg háborúval kapcsolatos tartalom jelent meg, ugyanakkornem ezekre alapozták a hírközlést. Kutatásomban rávilágítok arra, hogy a magyarújságírók körében bevett gyakorlattá vált, hogy nemzetközi sajtóorgánumokra éshírügynökségekre támaszkodtak hírközlésük során, hiszen – ellentétben a magyarszerkesztőségekkel – ezek rendelkeztek azokkal az erőforrásokkal, amelyeksegítségével képesek voltak leellenőrizni az adott információt. Emellettjelentős nehézség volt az újságírók számára, hogy milyen módon jelenítsék megaz ukrán, illetve az orosz narratívát, hiszen egy háborúról van szó, amelybenaz ukrán és orosz fél is terjesztett propaganda tartalmakat. Az interjúkban megszólalóújságírók arról számoltak be, hogy fenntartással kezelték az ukrán, illetve azorosz forrásokat is. Emellett mindkét fél álláspontját megjelenítették.Dolgozatomban külön hangsúlythelyeztem azokra az újságírókra, akik a háború ideje alatt személyesen jártakUkrajnában. Ezt azért tartottam fontosnak, mert ezek az újságírók közvetlen tapasztalataikalapján hitelesebb képet tudnak nyújtani a magyar olvasók számára, valamint bővebbinformációval tudnak szolgálni. Válaszadóim között szerepel olyan újságíró, akiMagyarországról egyedüliként a háborús övezetben is járt.Kutatásom esettanulmánykéntlehetőséget teremt arra, hogy az orosz-ukrán háború hírközlésén keresztülbemutassam a magyar sajtó működését, sajátosságit és hibáit is.Dolgozatomat szakirodalomáttekintésével kezdtem, Dobek-Ostrowska (2015), Bajomi-Lázár (2017,2019)Bátorfy (2022), Polyák (2022) alapján bemutatom a 2010-es évek magyarmédiarendszerét, ezután Chalaby (1996), Kunczik (2001), Hallin és Mancini(2004/2008) az újságírói szakmára vonatkozó főbb elméleteket foglalom össze,végezetül Bajomi-Lázár (2019), Bátorfy (2022), Polyák (2022) alapján ismertetema magyar újságírás jellemzőit.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kommunikáció és médiatudomány

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	háború, média, médiarendszer, sajtó, újságírás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Szep. 07. 14:26
Utolsó módosítás:	2023. Szep. 07. 14:26

Actions (login required)

Tétel nézet