A K-pop jelenléte és hatása Dél-Korea nyilvános diplomáciájában

Szabó Laura (2023) A K-pop jelenléte és hatása Dél-Korea nyilvános diplomáciájában. Külkereskedelmi Kar.

	PDF A K-Pop jelenléte és hatása Dél-Korea nyilvános diplomáciájában_Szabó Laura_NT_EE67M4.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (835kB)
	PDF Kbiralat-Szabó Laura.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (251kB)
	PDF Szabó Lalaura_belső-biralat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (237kB)
	PDF Szabó Lalaura_belső-biralat_jav.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (236kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p>Szakdolgozatomban a K-pop jelenlétét, valamint annak hatását kutattam a Koreai Köztársaság nyilvános diplomáciájában. </p> <p>A K-poppal való első találkozásom körülbelül 2018-ra helyezhető. Ez nyitotta meg számomra a kapukat ahhoz, hogy mélyebben beleássam magam a koreai kultúrába és az országgal kapcsolatos hírek követésébe. Ezt követően 2020 őszén kezdtem meg tanulmányaimat a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának Nemzetközi tanulmányok alapképzésén. Itt megismerkedtem a 21. században elkerülhetetlen nyilvános diplomácia (public diplomacy) koncepciójával. Ekkor már tudtam, hogy mindenképpen Dél-Koreával kapcsolatban szeretném írni majd a szakdolgozatomat, a nyilvános diplomáciát megismerve pedig felmerült bennem, hogy ez egy, a K-pop szempontjából is megközelíthető terület. Ebből kifolyólag tudatosan építettem fel ezt a különbön kurzusok keretében készített egyetemi házidolgozatok, valamint két TDK dolgozat keretében. A témaválasztást illetően úgy érzem olyan témát sikerült választanom, amelynek gyakorlati haszna van a szakmai és tanulmányi előremenetelem tekintetében, valamint aktualitásában is helytálló.</p> <p>&nbsp;</p> <p>Mint említettem, a PD egy napjainkban kiemelt pozíciót élvező műfaj a nemzetközi kapcsolatok alakulásában. Hozzájárult ehhez a globalizáció, az országok közötti interdependencia kialakulása, a puha hatalmi tényezők és a békés konfliktusrendezésre való törekvés előtérbe kerülése. A public diplomacy egyik legfőbb feladata, hogy a kormány-kormány kapcsolatok helyett a kormány-közvélemény síkra helyezve a hangsúlyt pozitív országimázs kialakításával és egyéb erőforrások kiaknázásával elnyerje a démosz, a nép – legyen az belföldi vagy külföldi közvélemény – támogatását és vonzóvá tegye azt, amit nyújtani tud a potenciális partnerek számára.</p> <p>&nbsp;</p> <p>Dél-Korea számomra már több éve egy rendkívül érdekfeszítő terület legyen szó a társadalomról, a történelemről, a nyelvről vagy a kultúráról. Ehhez személyes tapasztalatként nagyban hozzájárult, hogy 2021/2022-es tanév tavaszi félévét a dél-koreai Busanban tölthettem a Dongseo Egyetemen hallgatói mobilitás keretében. A K-pop (koreai popzene), mint kulturális jelenség Hallyu-n (Koreai Hullámon) keresztül lezajló térnyerése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy felkeltse érdeklődésemet az ország, a nyelv, valamint egyéb, Koreához kapcsolható területek iránt. A K-pop globálisan egyre nagyobb tömegeket mozgat meg– olyan méretű tömegeket, amelyek a koreai zeneiparral jelentős soft power tényezőként kell számolni. Dél-Korea növekvő tudatosággal aknázta ki az elmúlt években a jelenségben rejtőző lehetőségeket, szerves részévé téve a K-popot mind a nyilvános, mind a kulturális diplomáciának.&nbsp; </p> <p>&nbsp;</p> <p>A kutatásom során célom volt az, hogy képet adjak puha hatalom és a nyilvános diplomácia koncepcióiról, nagyvonalakban ismertessem Dél-Korea diplomáciatörténetét a japán uralom alól történő felszabadulást követően, valamint, hogy a Hallyu és azon belül specifikusan a K-pop nyilvános diplomáciai stratégiában való alkalmazását is bemutassam, fókuszálva a 2016-os Public Diplomacy Act hatásaira is. Ennek kapcsán két kutatási kérdést fogalmaztam meg. Az egyik a K-pop jelenétével foglalkozik, miszerint Dél-Korea tudatosan építi-e be a K-popot nyilvános diplomáciai stratégiájába. A másik pedig ennek hatására fókuszál, hogy növeli-e a popkulturális elemek alkalmazása a nyilvános diplomáciában az adott ország politikai környezete és nemzetközi jelenléte iránt.</p> <p>&nbsp;</p> <p>A dolgozatomban az első kutatási kérdés megválaszolására egy top-down metódusú deduktív, elemző kutatást végeztem a rendelkezésre álló szakirodalom feldolgozásával, valamint az elmúlt évek K-pophoz köthető nyilvános diplomáciai eseményeinek esettanulmányként való alkalmazásával. Igyekeztem ügyelni arra, hogy a feldolgozott irodalom szerzői több nemzetiségből kerüljenek ki egy árnyaltabb kép érdekében: így többek között Joseph Nye, Glen Fisher, Fekete Anett és Choi Kwang-Jin írásait is beleépítettem a kutatásomba. Emellett különböző, releváns nemzetközi szervezet beszámolóiból és a különböző, koreai minisztériumok által nyilvánosságra hozott dokumentumokból is dolgoztam, hogy a lehető legobjektívebben, tájékozottan vonhassak le következtetéseket. A feldolgozott irodalom, esettanulmányok, dokumentumok és újságcikkek túlnyomó többségéhez online, különböző adatbázisokban kutatva fértem hozzá, azonban amennyiben módomban állt igyekeztem könyvtári kutatást is végezni. </p> <p>A dolgozatnak ezen hipotézise képezte a 2021-es intézményi TDK-n bemutatott, OTDK-ra jelölt, A K-pop és jelenléte Dél-Korea nyilvános diplomáciájában és azon túl című dolgozatom alapját is. A kutatási kérdésre – „Tudatosan építi-e be Dél-Korea a K-popot nyilvános diplomáciájába?” – pozitív, igenleges válasz született. Dél-Korea, mint viszonylag fiatal demokrácia nyitott az innovációkra és az akár spontán felbukkanó lehetőségek kiaknázására, ezáltal mondhatjuk azt is, hogy a hard és soft power tényezők kiaknázásával megalkotja a smart power harmóniáját.</p> <p>&nbsp;</p> <p>Ezen kutatási fázisban több további kérdés is felmerült bennem, ezek közül a K-pop hatásának olyan aspektusból történő vizsgálatát választottam, hogy ténylegesen növeli-e az érdeklődést egy adott ország politikai környezete és nemzetközi jelenléte iránt a popkultúra tudatos alkalmazása a nyilvános diplomáciai stratégiában. Így ez lett a második kutatási kérdésem, aminek feltéréséra egy interjúkon keresztül lefolytatott attitűdvizsgálatot végeztem a – több szempontból releváns – magyar B~Wave K-pop Dance Cover csapat tagjaival. Azért döntöttem emellett a módszer mellett, mivel szerettem volna egy árnyalt képet kapni és a lehető legtöbb oldalról körbejárni a témát. Az interjúalanyokkal való beszélgetéseket összevetve a rendelkezésre álló szakirodalommal és személyes tapasztalataimmal összevetve nem arra a következtetésre jutottam, amelyre a kutatás kezdetén számítottam. A többség inkább a nyilvános diplomácia vállfajainak szintjén fordít figyelmet Koreára, és egyáltalán nem érdeklődik a belpolitika iránt és nem követi aktívan a Dél-Koreában zajló, vagy az országhoz köthető nemzetközi kontextusban zajló eseményeket. Általánosságban teljes mértékben véletlenszerűen történik az ilyen jellegű hírekkel való találkozás. Az interjúalanyok azon csoportja, akik főként turisztikailag érdeklődnek az ország iránt szinte kizárólagosan az ezzel kapcsolatos híreknek szoktak utánajárni. Összességében viszont kijelenthető, hogy a többség nem tanúsít különösebb intencionális érdeklődést a Dél-Korea politikai környezete, valamint nemzetközi jelenléte iránt.</p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	attitűdvizsgálat, Dél-Korea, Hallyu, k-pop, kultúra, nyilvános diplomácia, országmárkázás, public diplomacy
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Szep. 07. 14:24
Utolsó módosítás:	2023. Szep. 07. 14:24

Actions (login required)

Tétel nézet