A K-pop jelenléte és hatása Dél-Korea nyilvános diplomáciájában

Szabó Laura (2023) A K-pop jelenléte és hatása Dél-Korea nyilvános diplomáciájában. Külkereskedelmi Kar.

	PDF A K-Pop jelenléte és hatása Dél-Korea nyilvános diplomáciájában_Szabó Laura_NT_EE67M4.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (835kB)
	PDF Kbiralat-Szabó Laura.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (251kB)
	PDF Szabó Lalaura_belső-biralat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (237kB)
	PDF Szabó Lalaura_belső-biralat_jav.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (236kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a K-pop jelenlétét,valamint annak hatását kutattam a Koreai Köztársaság nyilvános diplomáciájában.A K-poppal való első találkozásomkörülbelül 2018-ra helyezhető. Ez nyitotta meg számomra a kapukat ahhoz, hogymélyebben beleássam magam a koreai kultúrába és az országgal kapcsolatos hírekkövetésébe. Ezt követően 2020 őszén kezdtem meg tanulmányaimat a BudapestiGazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának Nemzetközi tanulmányok alapképzésén. Ittmegismerkedtem a 21. században elkerülhetetlen nyilvános diplomácia (publicdiplomacy) koncepciójával. Ekkor már tudtam, hogy mindenképpen Dél-Koreávalkapcsolatban szeretném írni majd a szakdolgozatomat, a nyilvános diplomáciátmegismerve pedig felmerült bennem, hogy ez egy, a K-pop szempontjából ismegközelíthető terület. Ebből kifolyólag tudatosan építettem fel ezt a különbönkurzusok keretében készített egyetemi házidolgozatok, valamint két TDK dolgozatkeretében. A témaválasztást illetően úgy érzem olyan témát sikerültválasztanom, amelynek gyakorlati haszna van a szakmai és tanulmányielőremenetelem tekintetében, valamint aktualitásában is helytálló.Mint említettem, a PD egy napjainkbankiemelt pozíciót élvező műfaj a nemzetközi kapcsolatok alakulásában.Hozzájárult ehhez a globalizáció, az országok közötti interdependenciakialakulása, a puha hatalmi tényezők és a békés konfliktusrendezésre való törekvéselőtérbe kerülése. A public diplomacy egyik legfőbb feladata, hogy akormány-kormány kapcsolatok helyett a kormány-közvélemény síkra helyezve ahangsúlyt pozitív országimázs kialakításával és egyéb erőforrások kiaknázásávalelnyerje a démosz, a nép – legyen az belföldi vagy külföldi közvélemény –támogatását és vonzóvá tegye azt, amit nyújtani tud a potenciális partnerek számára.Dél-Korea számomra már több éve egyrendkívül érdekfeszítő terület legyen szó a társadalomról, a történelemről, a nyelvrőlvagy a kultúráról. Ehhez személyes tapasztalatként nagyban hozzájárult, hogy2021/2022-es tanév tavaszi félévét a dél-koreai Busanban tölthettem a DongseoEgyetemen hallgatói mobilitás keretében. A K-pop (koreai popzene), mintkulturális jelenség Hallyu-n (Koreai Hullámon) keresztül lezajló térnyerésenagyban hozzájárult ahhoz, hogy felkeltse érdeklődésemet az ország, a nyelv,valamint egyéb, Koreához kapcsolható területek iránt. A K-pop globálisan egyrenagyobb tömegeket mozgat meg– olyan méretű tömegeket, amelyek a koreaizeneiparral jelentős soft power tényezőként kell számolni. Dél-Korea növekvőtudatosággal aknázta ki az elmúlt években a jelenségben rejtőző lehetőségeket,szerves részévé téve a K-popot mind a nyilvános, mind a kulturálisdiplomáciának. A kutatásom során célom volt az, hogyképet adjak puha hatalom és a nyilvános diplomácia koncepcióiról, nagyvonalakbanismertessem Dél-Korea diplomáciatörténetét a japán uralom alól történő felszabadulástkövetően, valamint, hogy a Hallyu és azon belül specifikusan a K-pop nyilvánosdiplomáciai stratégiában való alkalmazását is bemutassam, fókuszálva a 2016-osPublic Diplomacy Act hatásaira is. Ennek kapcsán két kutatási kérdéstfogalmaztam meg. Az egyik a K-pop jelenétével foglalkozik, miszerint Dél-Koreatudatosan építi-e be a K-popot nyilvános diplomáciai stratégiájába. A másik pedigennek hatására fókuszál, hogy növeli-e a popkulturális elemek alkalmazása anyilvános diplomáciában az adott ország politikai környezete és nemzetközijelenléte iránt.A dolgozatomban az első kutatásikérdés megválaszolására egy top-down metódusú deduktív, elemző kutatástvégeztem a rendelkezésre álló szakirodalom feldolgozásával, valamint az elmúltévek K-pophoz köthető nyilvános diplomáciai eseményeinek esettanulmányként valóalkalmazásával. Igyekeztem ügyelni arra, hogy a feldolgozott irodalom szerzőitöbb nemzetiségből kerüljenek ki egy árnyaltabb kép érdekében: így többekközött Joseph Nye, Glen Fisher, Fekete Anett és Choi Kwang-Jin írásait is beleépítettema kutatásomba. Emellett különböző, releváns nemzetközi szervezet beszámolóibólés a különböző, koreai minisztériumok által nyilvánosságra hozott dokumentumokbólis dolgoztam, hogy a lehető legobjektívebben, tájékozottan vonhassak lekövetkeztetéseket. A feldolgozott irodalom, esettanulmányok, dokumentumok ésújságcikkek túlnyomó többségéhez online, különböző adatbázisokban kutatvafértem hozzá, azonban amennyiben módomban állt igyekeztem könyvtári kutatást isvégezni. A dolgozatnak ezen hipotézise képeztea 2021-es intézményi TDK-n bemutatott, OTDK-ra jelölt, A K-pop és jelenléteDél-Korea nyilvános diplomáciájában és azon túl című dolgozatom alapját is. Akutatási kérdésre – „Tudatosan építi-e be Dél-Korea a K-popot nyilvánosdiplomáciájába?” – pozitív, igenleges válasz született. Dél-Korea, mint viszonylagfiatal demokrácia nyitott az innovációkra és az akár spontán felbukkanólehetőségek kiaknázására, ezáltal mondhatjuk azt is, hogy a hard és soft powertényezők kiaknázásával megalkotja a smart power harmóniáját.Ezen kutatási fázisban több további kérdés is felmerültbennem, ezek közül a K-pop hatásának olyan aspektusból történő vizsgálatát választottam,hogy ténylegesen növeli-e az érdeklődést egy adott ország politikai környezeteés nemzetközi jelenléte iránt a popkultúra tudatos alkalmazása a nyilvánosdiplomáciai stratégiában. Így ez lett a második kutatási kérdésem, aminekfeltéréséra egy interjúkon keresztül lefolytatott attitűdvizsgálatot végeztem a– több szempontból releváns – magyar B~Wave K-pop Dance Cover csapat tagjaival.Azért döntöttem emellett a módszer mellett, mivel szerettem volna egy árnyaltképet kapni és a lehető legtöbb oldalról körbejárni a témát. Az interjúalanyokkalvaló beszélgetéseket összevetve a rendelkezésre álló szakirodalommal és személyestapasztalataimmal összevetve nem arra a következtetésre jutottam, amelyre akutatás kezdetén számítottam. A többség inkább a nyilvános diplomácia vállfajainakszintjén fordít figyelmetKoreára, és egyáltalán nem érdeklődik a belpolitika iránt ésnem követi aktívan a Dél-Koreában zajló, vagy az országhoz köthető nemzetközikontextusban zajló eseményeket. Általánosságban teljes mértékben véletlenszerűen történik az ilyen jellegű hírekkel való találkozás. Az interjúalanyok azon csoportja, akikfőként turisztikailag érdeklődnek az ország iránt szintekizárólagosan az ezzel kapcsolatos híreknek szoktak utánajárni. Összességébenviszont kijelenthető, hogy a többség nemtanúsít különösebb intencionális érdeklődésta Dél-Korea politikai környezete,valamint nemzetközi jelenléte iránt.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	attitűdvizsgálat, Dél-Korea, Hallyu, k-pop, kultúra, nyilvános diplomácia, országmárkázás, public diplomacy
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Szep. 07. 14:24
Utolsó módosítás:	2023. Szep. 07. 14:24

Actions (login required)

Tétel nézet